„Káldor–Hicks-hatékonyság” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a r2.6.4) (Bot: következő hozzáadása: es:Eficiencia de Kaldor e Hicks |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
13. sor: | 13. sor: | ||
{{DEFAULTSORT:Kaldorhickshatekonysag}} |
{{DEFAULTSORT:Kaldorhickshatekonysag}} |
||
[[Kategória: |
[[Kategória:Közgazdaságtan]] |
||
[[en:Kaldor–Hicks efficiency]] |
[[en:Kaldor–Hicks efficiency]] |
A lap 2012. január 8., 14:58-kori változata
A Káldor–Hicks-hatékonyság (Káldor Miklósról és John Hicksről elnevezve) a gazdasági hatékonyság egy típusa, amely hasonló a Pareto-hatékonysághoz, feltételei viszont kevésbé szigorúak. Egy végállapot Káldor–Hicks- (K–H) értelemben javult az eredeti állapothoz képest, ha a gazdasági beavatkozás hatására a társadalom jóléte összesített szinten javul.
Értelmezése
Gyakran szokás a K-H hatékonyságot a Pareto-hatékonysággal, a K-H javítást a Pareto-javítással összehasonlítani.
Példaként tegyük fel, hogy egy zárt gazdasági rendszerben összesen két szereplő van (A és B), és 100 forint elosztható vagyon. Osszuk el kezdetben ezt a vagyont A és B között úgy, hogy a szereplők rendre 20 és 80 forintot kapnak. Más forrásból helyezzünk a rendszerbe további 10 forintot, és osszuk újra a vagyont olyanképpen, hogy A 31 forintot, B pedig 79 forintot kap. Látható, hogy ez a változás nem Pareto-javítás, hiszen B jóléte romlott. Ám K-H értelemben javítottunk a hatékonyságon, mert a társadalom jóléte összesített szinten javult, továbbá alkufolyamat során kialakulhat olyan végállapot, mely az eredeti állapothoz képest Pareto-javításnak minősül. A szereplő felajánlhat B-nek 1 és 21 forint közötti összeget azért, hogy B szereplő elfogadja helyzetét.
A példából is látszik, hogy a Pareto-javítások halmaza a K-H javítások (szűk) részhalmaza (lásd az ábrát).