„Kuala Lumpur” változatai közötti eltérés

Hivatkozások szerkesztése
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Luckas-bot (vitalap | szerkesztései)
213 296 szerkesztés
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: br:Kuala Lumpur
VolkovBot (vitalap | szerkesztései)
107 919 szerkesztés
a r2.7.2) (Bot: következő hozzáadása: ml:കോലാലമ്പൂർ
185. sor: 185. sor:
[[mi:Kuala Lumpur]]
[[mi:Kuala Lumpur]]
[[mk:Куала Лумпур]]
[[mk:Куала Лумпур]]
[[ml:കോലാലമ്പൂർ]]
[[mr:क्वालालंपूर]]
[[mr:क्वालालंपूर]]
[[ms:Kuala Lumpur]]
[[ms:Kuala Lumpur]]

A lap 2012. január 7., 07:59-kori változata

Kuala Lumpur (كوالا لومڤور)
Kuala Lumpur címere
Kuala Lumpur címere		 Kuala Lumpur zászlaja
Kuala Lumpur zászlaja
Becenév: KL
Mottó: Maju dan makmur (maláj: Haladás és virágzás)
Közigazgatás
Ország Malajzia
Malajzia szövetségi kerületeKuala Lumpur szövetségi terület
Alapítás éve1857
PolgármesterDatuk Abdul Hakim Borhan
Irányítószám50000–59999
Körzethívószám03
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség1 982 100 fő (2020)[1]
Népsűrűség7388 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság21,95 m
Terület243,65 km²
IdőzónaMST (UTC+8)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 3° 08′ 52″, k. h. 101° 41′ 43″Koordináták: é. sz. 3° 08′ 52″, k. h. 101° 41′ 43″
Kuala Lumpur weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kuala Lumpur témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Petronas-ikertorony

Kuala Lumpur Malajzia fővárosa és egyben legnépesebb városa is. Itt található az ország kereskedelmi és gazdasági központja. A város egyike a három maláj szövetségi területnek.

Legfőbb turisztikai látványossága a Petronas-ikertorony.

Történelem

A város története az 1850-es években kezdődött, amikor Klang maláj főnök ónbányákat nyitott a területen. A várost ezután árvizek, tüzek, járványok és a Selangor polgárháború sújtotta. Végül 1880-ban Selangor állam adminisztrációját Kuala Lumpurba telepítették át Klangból. 1881-ben egy tűzvész elpusztította a város faházait. Frank Swettenham, Selangor brit kormányzója úgy rendelkezett, hogy a házakat téglából építsék újjá. 1896-ban Kuala Lumpurt az újonnan alapított Maláj Államszövetség fővárosává választották. A város különböző etnikumai Kuala Lumpur különböző negyedeiben telepedtek le. A kínaiak a Market Square kereskedelmi központtól délre és keletre, a malájok északon a Java Street körül. A brit adminisztráció központja a folyótól nyugatra, Padangban volt. Kuala Lumpur a két világháborúban a gumi- és ónkivitel központja volt. 1957-től a független Maláj Államszövetség fővárosa. 1972-ben a várost szövetségi területté nyilvánították.

Földrajz

Kuala Lumpur 35 km-re fekszik a a tengertől. Két folyó határolja: Gombak és Klang.

Klíma

Éghajlata trópusi, magas páratartalommal és meleggel az év minden napján. Az esőzések intenzívebbek novembertől januárig, illetve április-május tájékán. Jellemzőek a helyi esők. Az éghajlat egyik jellemzője a magas páratartalom. Az átlagos hőmérséklet 30 °C, de a 20 °C már hidegnek számít. Kuala Lumpur centrumát évente többször elöntötte a hirtelen megáradó Klang folyó. Ilyenkor a közlekedés leállt a centrumban, kocsik rekedtek bent az elöntött mélygarázsokban. Szorosan beépült a belvárosi folyópart, lehetetlenné téve a meder szélesítését. Korábbi tanulmányok javasolták, hogy az árvizek megakadályozására csapolják meg az árvizet egy nagy, 11,83 m belső átmérőjű, 9 km hosszú alagúttal a belvárosi szakasz fölött. Ez lett az „Többcélú, autópálya- és árvízelvezető alagút”

Éghajlati adatok[2]
Jan. Febr. Márc. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szept. Okt. Nov. Dec. Év
Átlag
maximális
hőmérséklet (°C) 		32,1 32,9 33,2 33,1 32,9 32,7 32,3 32,3 32,1 32,1 31,6 31,5 32,4
Átlag
minimális
hőmérséklet (°C) 		22,5 22,8 23,2 23,7 23,9 23,6 23,2 23,1 23,2 23,2 23,2 22,9 23,2
Átlag
csapadék (mm) 		169,5 165,4 240,9 259,2 204,4 125,3 127,2 155,7 192,8 253,1 287,8 245,7 242,7
Átlag
esős nap 		11 12 14 16 13 9 10 11 13 16 18 15 18

Gazdaság

Fájl:KLCC PetronasTowers.JPG
Petronas-ikertorony
Petronas-ikertorony éjszaka
Nemzeti múzeum
  • Elektronika
  • Szabad kereskedelmi ővezet
  • Bio-technológia
  • Automatizálás
  • Élelmiszer-feldolgozás és vegyipar
  • Bank-és pénzügyek
  • Idegenforgalom

Látnivalók

  • A Petronas-ikertorony, amely Malajzia legmagasabb épülete
  • Menara Kuala Lumpur: a második legmagasabb tv-torony Ázsiában (421 m)
  • Dataran Merdeka vagy Merdeka Square: a függetlenség tere
  • Sultan Abdul Samad Building
  • Istana Negara, a malajziai király rezidenciája
  • Lake Gardens: 92 hektáros park
  • Stadium Merdeka: sportstadion

Múzeumok

  • Maláj Nemzeti Múzeum (Muzium Negara)
  • Iszlám Művészeti Múzeum (Islamic Arts Museum)
  • Textilmúzeum (Kuala Lumpur Textile Museum)
  • Ázsiai művészetek múzeuma (Museum of Asian Arts)

Média

Közlekedés

Szárazföldi

A városnak fejlett úthálózata van, amin azonban sok a torlódás. Ez az úthálózat a várost az ország többi részével kapcsolja össze. Egy nemrég befejezett alagút, a Smart Tunnel segítségével az autósok elkerülhetik a felszíni torlódásokat.

Légi

A város nemzetközi repülőtere a Kuala Lumpur nemzetközi repülőtér, mely Sepangban található. A repülőtérhez Kuala Lumpurból autópályán vagy gyorsvasúton lehet eljutni.

Oktatás

A városban két egyetem található:

  • Kuala Lumpur Egyetem
  • Malaya Egyetem

Testvértelepülések

Jegyzetek

Külső hivatkozások

Commons:Category:Kuala Lumpur
A Wikimédia Commons tartalmaz Kuala Lumpur témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kuala_Lumpur&oldid=11016313”