„Principia Mathematica” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
DJS (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
A '''''Principia Mathematica''''' (''A matematika alapjai'') a matematika megalapozásáról szóló háromkötetes munka, melyet [[Alfred North Whitehead]] és [[Bertrand Russell]] írt és 1910-ben, 1912-ben és 1913-ben publikált. |
A '''''Principia Mathematica''''' (''A matematika alapjai'') a matematika megalapozásáról szóló háromkötetes munka, melyet [[Alfred North Whitehead]] és [[Bertrand Russell]] írt és 1910-ben, 1912-ben és 1913-ben publikált. |
||
A mű, mely nem keverendő Russell 1903-es ''Principles of Mathematics'' művével, kísérlet arra, hogy az összes matematikai igazságot egy jól definiált, [[axióma|axiómákból]] és a [[szimbolikus logika]] [[következtetési szabály]]aiból előálló rendszerből származtassuk. Az egyik fő ihletője és hajtóereje [[Gottlob Frege|Frege]] korábbi logikával kapcsolatos munkája volt, |
A mű, mely nem keverendő Russell 1903-es ''Principles of Mathematics'' művével, kísérlet arra, hogy az összes matematikai igazságot egy jól definiált, [[axióma|axiómákból]] és a [[szimbolikus logika]] [[következtetési szabály]]aiból előálló rendszerből származtassuk. Az egyik fő ihletője és hajtóereje [[Gottlob Frege|Frege]] korábbi logikával kapcsolatos munkája volt, mely a Russel által megtalált paradoxonokhoz vezetett. |
||
[[Kategória:Matematikai könyvek]] |
[[Kategória:Matematikai könyvek]] |
||
A lap 2012. január 6., 02:47-kori változata
A Principia Mathematica (A matematika alapjai) a matematika megalapozásáról szóló háromkötetes munka, melyet Alfred North Whitehead és Bertrand Russell írt és 1910-ben, 1912-ben és 1913-ben publikált.
A mű, mely nem keverendő Russell 1903-es Principles of Mathematics művével, kísérlet arra, hogy az összes matematikai igazságot egy jól definiált, axiómákból és a szimbolikus logika következtetési szabályaiból előálló rendszerből származtassuk. Az egyik fő ihletője és hajtóereje Frege korábbi logikával kapcsolatos munkája volt, mely a Russel által megtalált paradoxonokhoz vezetett.