„Pella” változatai közötti eltérés

	Pella
	Vergina
	Pella címere; Pella címere
	Pella címere; Pella címere
Alapítás	i. e. 5. század
Alapító	I. Arkhelaosz
Megszűnés	1. század
Lakói	makedónok
Beszélt nyelvek	ógörög
Tszf. magasság	38 m
	Elhelyezkedése
	Pella Pozíció Görögország térképén
	é. sz. 40° 47′, k. h. 22° 25′Koordináták: é. sz. 40° 47′, k. h. 22° 25′
	A Wikimédia Commons tartalmaz Pella témájú médiaállományokat.

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2012. január 4., 19:41-kori változata

Pella (görög betűkkel Πέλλα) ókori város, melynek romjai a mai Görögországban, Thesszalonikitől északnyugatra, körülbelül 40 km távolságra találhatók. A név eredete vitatott, egyes vélemények szerint Apollón isten nevéből származik, akit a szomszédos Thesszáliában Ἄπλουν (Aplun) néven tiszteltek. Apollón kultuszára utal a vergina is, amely egy sugaras napkorongot ábrázol.

Maradványait 1957-ben fedezték fel, ami nagy szenzációt keltett, mivel a korabeli leírások – például Titus Livius híradása – alapján a tengerpart közelében kutattak a város után eredménytelenül. A két évezred alatt ugyanis a leírásokban szereplő mocsarak, amelyek a vidéket a tengerhez kapcsolták, kiszáradtak, a folyók hordaléka pedig feltöltötte a területet.

Története

Az i. e. 5. század első negyedében I. Arkhelaosz makedón király alapította Makedónia fővárosaként a korábbi Aigai (ma Vergina) helyett. II. Philipposz és III. Alexandrosz uralkodása alatt a város Makedónia legjelentősebb kereskedelmi központjává fejlődött. Az új főváros évtizedeken át szinte csak arról volt nevezetes, hogy a városalapító királyt honfitársai kíméletlenül kigúnyolták, mivel új palotájának termeit festményekkel díszítette. A többnyire állattenyésztő makedónok ezt különcködésnek tartották.

Xenophón azonban már népes városnak mondta. Igazi politikai és szellemi központtá azonban mégsem vált, mivel Nagy Sándor világbirodalmában földrajzilag a periférián helyezkedett el és a korabeli közlekedési és hírközlési körülmények az irányítási központ szerepére emiatt nem tették alkalmassá. A legendák szerint itt élt Arisztotelész is mint a fiatal Nagy Sándor nevelője és tanítója, s itt halt meg Euripidész is i. e. 406-ban. Jelentősebb esemény kapcsán a történetírás i. e. 168-ban említi újra a várost, amikor is a püdnai csata után a rómaiak elfoglalták és feldúlták. Innentől kezdve a Római Birodalom 3. makedón régiójának központja, bár i. e. 148-ban Makedónia provincia megalakításakor annak fővárosa Thesszaloniki lett. I. e. 40-ben római veteráncoloniát telepítettek a városba, melynek státusát i. e. 27-ben Augustus is megerősítette Colonia Iulia Augusta Pella elnevezéssel. A település hanyatlását azonban már nem lehetett visszafordítani, 3-ban megszűnt a pénzverés is.

Nevezetességek

Az agora és a királyi palota maradványai, továbbá az i. e. 300 körül készült perisztiliumos házak.

Források

Magyar Nagylexikon 14. kötet.Magyar Nagylexikon Kiadó 2002. ISBN 963-9257-11-7
Forgács András-Szabó Miklós: Görögország. Panoráma 1979. ISBN 963-243-181-2

@@ 38. sor: / 38. sor: @@
 Az [[i. e. 5. század]] első negyedében [[I. Arkhelaosz makedón király]] alapította [[Makedónia]] fővárosaként a korábbi [[Aigai]] (ma [[Vergina (település)|Vergina]]) helyett. [[II. Philipposz makedón király|II. Philipposz]] és [[III. Alexandrosz makedón király|III. Alexandrosz]] uralkodása alatt a város Makedónia legjelentősebb kereskedelmi  központjává fejlődött. Az új főváros évtizedeken át szinte csak arról volt nevezetes, hogy a városalapító királyt honfitársai kíméletlenül kigúnyolták, mivel új palotájának termeit festményekkel díszítette. A többnyire állattenyésztő makedónok ezt különcködésnek tartották.
-[[Xenophón]] azonban már népes városnak mondta. Igazi politikai és szellemi központtá azonban mégsem vált, mivel Nagy Sándor világbirodalmában földrajzilag a periférián helyezkedett el és a korabeli közlekedési és hírközlési körülmények az irányítási központ szerepére emiatt nem tették alkalmassá. A legendák szerint itt élt [[Arisztotelész]] is mint a fiatal Nagy Sándor nevelője és tanítója, s itt halt meg [[Euripidész]] is [[i. e. 406]]-ban. Jelentősebb esemény kapcsán a történetírás [[i. e. 168]]-ban említi újra a várost, amikoris a [[püdnai csata]] után a rómaiak elfoglalták és feldúlták. Innentől kezdve a Római Birodalom 3. makedón régiójának központja, bár [[i. e. 148]]-ban Makedónia provincia megalakításakor annak fővárosa Thesszaloniki lett. [[I. e. 40]]-ben római veteráncoloniát telepítettek a városba, melynek státusát [[i. e. 27]]-ben [[Augustus]] is megerősítette ''Colonia Iulia Augusta Pella'' elnevezéssel. A település hanyatlását azonban már nem lehetett visszafordítani, [[3]]-ban megszűnt a pénzverés is.
+[[Xenophón]] azonban már népes városnak mondta. Igazi politikai és szellemi központtá azonban mégsem vált, mivel Nagy Sándor világbirodalmában földrajzilag a periférián helyezkedett el és a korabeli közlekedési és hírközlési körülmények az irányítási központ szerepére emiatt nem tették alkalmassá. A legendák szerint itt élt [[Arisztotelész]] is mint a fiatal Nagy Sándor nevelője és tanítója, s itt halt meg [[Euripidész]] is [[i. e. 406]]-ban. Jelentősebb esemény kapcsán a történetírás [[i. e. 168]]-ban említi újra a várost, amikor is a [[püdnai csata]] után a rómaiak elfoglalták és feldúlták. Innentől kezdve a Római Birodalom 3. makedón régiójának központja, bár [[i. e. 148]]-ban Makedónia provincia megalakításakor annak fővárosa Thesszaloniki lett. [[I. e. 40]]-ben római veteráncoloniát telepítettek a városba, melynek státusát [[i. e. 27]]-ben [[Augustus]] is megerősítette ''Colonia Iulia Augusta Pella'' elnevezéssel. A település hanyatlását azonban már nem lehetett visszafordítani, [[3]]-ban megszűnt a pénzverés is.
 == Nevezetességek ==