„Puskás Ferenc Stadion” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Koncertek a stadionban: Szuperkoncert belsõ link |
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: lb:Ferenc Puskás Stadion |
||
129. sor: | 129. sor: | ||
[[it:Puskás Ferenc Stadion]] |
[[it:Puskás Ferenc Stadion]] |
||
[[ja:プシュカーシュ・フェレンツ・シュタディオン]] |
[[ja:プシュカーシュ・フェレンツ・シュタディオン]] |
||
[[lb:Ferenc Puskás Stadion]] |
|||
[[pl:Stadion im. Ferenca Puskása]] |
[[pl:Stadion im. Ferenca Puskása]] |
||
[[pt:Estádio Puskás Ferenc]] |
[[pt:Estádio Puskás Ferenc]] |
A lap 2011. december 31., 18:12-kori változata
Puskás Ferenc Stadion | |
Adatok | |
Korábbi neve(i) | Népstadion |
Elhelyezkedés | Budapest, Magyarország |
Építés éve | 1948. július 13. |
Megnyitás ideje | 1953. augusztus 20. |
Méretek | 105 × 70 m |
Felület | füves, rekortán |
Befogadóképesség | 56 000 fő 41 500 fő UEFA kapacitás |
Tulajdoni viszonyok | |
Bérlő | Magyar labdarúgó-válogatott |
Névadó | Puskás Ferenc (ember) |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 30′ 11″, k. h. 19° 05′ 54″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 11″, k. h. 19° 05′ 54″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Puskás Ferenc Stadion témájú médiaállományokat. |
A Puskás Ferenc Stadion (2002-ig Népstadion) egy 68 976 férőhelyes, számos sport- illetve zenei rendezvény megrendezésére alkalmas létesítmény, a magyar labdarúgó-válogatott elsődleges hazai pályája.
Története
Tervek a megvalósításra
Már 1896-ban megszületett egy nagy budapesti stadion elképzelése, amikor felmerült, hogy az első újkori olimpia a magyar fővárosban lehetne. A kezdeti vonakodás után a görögök mégis megrendezték Athénban az olimpiát, a stadion terve azonban továbbra is napirenden maradt. A magyar sport nemzetközi sikereinek hatása ezt az igényt csak fokozta, 1911-ben megkaptuk az 1920-as olimpia rendezési jogát, de az első világháború meghiúsította a terveket.
Az első elképzelések a Vérmezőre álmodták a stadiont, de a XI. kerületi Nádor-kert és a Kerepesi út környéke is szóba jött, ahonnan a Magyar Lovaregylet elköltözött. A gazdasági helyzet azonban nem tette lehetővé egy nagy sportberuházás elkezdését. A téma később nagy nyilvánosságot kapott, 1924-ben törvényt hoztak egy új stadion építésére, s a sportadót is bevezették - de a befolyt összeget nem arénaépítésre költötték. Ebben az évben Hajós Alfréd olimpiai úszóbajnok a stadion terveivel szellemi olimpiai ezüstérmet nyert, ám az ő elképzelései sem valósultak meg.
A harmincas évek elején az óbudai Aranyhegy oldalában, a Városligetben, a Margit- vagy a Népszigeten, Lágymányoson vagy a Pasaréten gondolták elhelyezni az arénát, a háború azonban ismét megakadályozta a megvalósítást.
A II. világháború után
1945-ben az országgyűlés megszavazta a stadion költségeit, amely belekerült a hároméves tervbe is. Az Építéstudományi Intézetet (ÉTI) bízták meg az elhelyezés kérdésének vizsgálatával. 1947-ben egy osztrák–magyar meccsen leszakadt az Üllői úti Fradi-pálya tribünje, 250 ember zuhant le, s csak a véletlenen múlt, hogy senki sem halt meg. Ez felgyorsította az előkészítő munkálatokat, 1948-ban az ÉTI tervezői, Dávid Károly, Juhász Jenő és Kiss Ferenc elkészítették az első vázlatterveket, 70 ezer fő befogadóképességű stadiont képzeltek el a Kerepesi út–Dózsa György út–Thököly út közti területre. Az építményt 90%-ban előre gyártott elemekből tervezték, építésze Dávid Károly, statikusa Gilyén Jenő volt.
A stadiont a későbbiekben 100 ezer fősre akarták bővíteni. A lelátókat 18 óriási pilon tartja, északi és déli oldalára egy-egy maratoni kapu, a nyugati oldalra a díszpáholy, a keletire az öltöző épülete és a játékoskijáró került.
Az építkezés – végleges tervek nélkül – 1948. július 13-án kezdődött el, a Stadionépítő Vállalat kivitelezésében.
A stadion építése
Az első kapavágást a régi lóversenypálya 27 hektáros telkén Hegyi Gyula, az Országos Testnevelési és Sport Bizottság (OTSB) elnöke tette meg. A főváros lakossága lelkesen azonosult az üggyel, rengetegen vettek részt önként a munkában, amint Puskás Ferenc és az Aranycsapat tagjai is. A helyszínen hét üzemben gyártották előre az elemeket, köztük a 20-24 tonnás vasbeton gerendákat. 664 ezer köbméter földet mozgattak meg, 84 nagy építőgép dolgozott az építkezésen, daruk, mozdonyok, exkavátorok, szállítószalagok, úthengerek és betonkeverők. A munka során 45 ezer köbméter betont, 2,5 ezer tonna betonvasat dolgoztak be, 24 ezer tribünelemet és közel 15 ezer lépcsőelemet helyeztek el. A világításhoz és az eredményjelző berendezésekhez 18 ezer izzóra volt szükség, 150 ezer folyóméter vezetéket építettek be. A költségek akkori áron 160 millió forintot tettek ki. A stadiont a szocreál építőművészet jegyében munka közben is majdnem áttervezték, de ez pénz- és időhiány miatt végül elmaradt.
Miután a Szabad Európa Rádió jelentette: megrepedtek a gerendák, emiatt nem tudják időre befejezni a létesítményt, négy minisztert tettek felelőssé az 1953. augusztus 20-ai befejezésért, s Farkas Mihály honvédelmi miniszter ezer katonát rendelt ki az építkezésre. Így a korszak presztízsberuházása határidőre elkészült, hivatalosan 78 ezer fős lelátóval. A tervezett százezres tribün sosem valósult meg.
A stadion átadása
A Népstadion megnyitására (1953. augusztus 20.) nagy ünnepélyt rendeztek, díszfelvonulással, zászlós parádéval. Jelen volt Avery Brundage, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke is, akit a sajtóteraszon helyeztek el, mivel „a nép nagy vezére”, Rákosi Mátyás nem volt hajlandó egy imperialista ország polgárával megosztani a díszpáholyt. 12 ezer tornász lépett fel, majd 2100 sportoló vonult körbe a futópályán, ezután az OTSB elnöke, Hegyi Gyula tartott nyitóbeszédet. A magyar zászlót a Himnusz hangjai mellett Csermák József olimpiai bajnok kalapácsvető vonta fel. Ekkor tízezer galambot eresztettek szabadon, majd a Norvégia–Magyarország atlétikai viadal második versenynapját rendezték meg. A magyar együttes 140,5:71,5 arányban győzött.
Ezután a Budapesti Honvéd–Szpartak Moszkva labdarúgó mérkőzésen a magyar csapat 3:2-re nyert. A tornabemutató záró képe egy vörös csillagból kiemelkedő gúla volt, amelynek tetején a Szabadság-szobor nőalakja magasodott ki. Ezután még egy 400 fős népi táncegyüttes lépett fel, majd a program a Magyar A–Magyar B női válogatott mérkőzésével zárult, a végeredmény 7:3 volt.
A Népstadion első igazgatója szintén olimpiai bajnok kalapácsvető, Németh Imre lett. Az aréna 1959-ben négy vasbeton oszlopra szerelt villanyvilágítást kapott, s 83 ezer főre bővítették a lelátókat.
Sportesemények az 1950-es években
A stadion számos nagy sportesemény színhelye volt, itt csak az 1954-es Főiskolai Világbajnokságot, az 1954-es, 7:1-es magyar győzelemmel végződött magyar–angol labdarúgó mérkőzést, s Kovács József 5000 m-es győzelmét említjük a szovjet Kuc felett. A legtöbben, 104 ezren az osztrák–magyar mérkőzést nézték meg, 1955-ben. Később megszüntették az állóhelyeket, ez csökkentette a befogadóképességet.
Jövője
A stadionban számos kulturális rendezvényt, megakoncerteket is tartottak az elmúlt évtizedek alatt. Az 1990-es években az építmény felújítása során megerősítették a felső lelátó szerkezetét, s lefedték a sajtópáholyt. A létesítményt 2002. április 2-án nevezték át a legendás játékosról Puskás Ferenc Stadionnak.
Az épület nagyon rossz állapotban van. Különféle tervek születtek felújítására, bővítésére, illetve újjáépítésére, de egyelőre csak az életveszélyes felső karéjt erősítették meg.
2011. november 4-én a magyar kormány elfogadta a stadion újjáépítésének koncepcióját, mely szerint a jelenlegi épület bontása után 2015-re 40-55 ezer férőhelyes új stadion épül. [1]
Koncertek a stadionban
- 1986 – Queen
- 1987 – Genesis
- 1988 – Human Rights koncert: Peter Gabriel, Sting, Bruce Springsteen
- 1990 – Illés + István, a király előadás
- 1991 – AC/DC, Metallica
- 1992 – U2
- 1992 – Guns N’ Roses
- 1993 – Jean Michel Jarre
- 1994 – Omega
- 1995 – Hungária
- 1995 – The Rolling Stones
- 1996 – Michael Jackson
- 1999 – Omega, előzenekar: P. Mobil
- 2001 – Illés, Metro, Omega (Szuperkoncert)
- 2004 – Omega
- 2005 – Neoton Família
- 2006 – Depeche Mode
- 2006 – Robbie Williams
- 2007 – George Michael
- 2007 – The Rolling Stones
- 2009 – Depeche Mode
- 2010 - Metallica
Forrás
Képgaléria
Jegyzetek
- ↑ Elfogadta a Kormány a Puskás Stadion újjáépítésének koncepcióját (magyar nyelven). MTI. (Hozzáférés: 2011. április 12.)