„Baranyay András” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Felsőfokú tanulmányokat a budapesti [[Magyar Képzőművészeti Egyetem|Képzőművészeti Főiskolán]] folytatott 1957 és 1965 között, mestere [[Bernáth Aurél]] volt. A budapesti Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában tanított 1987-től 1991-ig. 1992-ben bekerült tanítani a Képzőművészeti Főiskola Grafikai Tanszékére, majd 1993-tól beválasztották a [[Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia]] rendes tagjai közé.
 
1963 óta kiállító művész. Korai grafikáin [[Arckép|portré]]kat, [[Belsőépítészet|enteriőr]]öket, [[akt]]okat, figurális [[kőnyomat]]okat alkotott. Egyéni stílusa az [[Iparterv-csoport|Iparterv]] és a [[Szürenon]] tárlatain való szereplésével összefüggésben kezdett kialakulni, merész kivágatú, kézrészleteket ábrázoló [[litográfia|litográfiákkal]] jelentkezett. Már az [[1970-es évek]] elején fényképalapú litográfiákat, [[önarckép]]eket alkotott, sajátos személytelen, rejtőzködő önarcképeket, amelyeknek lényege nem a portré, hanem egy-egy életérzés, a kezek ábrázolása, majd a [[csendélet]]ek kaptak fontos szerepet témaválasztásában, s mindig az életérzés, az „örök idő”, a festőiség a főszereplő, s nem a dokumentum, a fénykép.
 
Egyéni és csoportos kiállításokon folyamatosan megméretteti munkáit 1963 óta, számos hazai és külföldi közgyűjtemény őrzi műveit, köztük:
146 763

szerkesztés

Navigációs menü