„Fluxus” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
26. sor: | 26. sor: | ||
== Források == |
== Források == |
||
* {{cite book |
* {{hely|Fizikai kislexikon}} {{cite book|title=Fizikai Kislexikon |publisher=Műszaki Könyvkiadó, Budapest |year=1977 |id=963 10 1695 1}} |
||
* {{hely|Ganz}} {{cite book|author=Tamás László|title=Analóg műszerek (jegyzet)|publisher=Ganz Műszer Zrt.|year=2006}} |
|||
== További információk == |
== További információk == |
A lap 2011. december 22., 23:36-kori változata
Ezen a lapon nagyobb átalakítás zajlik – lásd a cikk vitalapját! Néhány napnál tovább ne hagyd ezt a sablont a cikken! A szerkesztési ütközések elkerülése érdekében a vitalapot használd javaslattételre! Legutóbbi módosítás: 2011. december 22. |
A fluxus általában egy adott felületen átáramló anyag vagy energia mennyiségét jelenti. Ha az áramlást a vektor jellemzi, akkor a
integrált a fizikai mennyiség fluxusának hívjuk.
A mágneses fluxus
Ez a szócikk a mágneses fluxusról szól!
Az A területű felületen merőlegesen áthaladó indukcióvonalszámot mágneses fluxusnak (indukciófluxus) nevezzük és Φ-vel jelöljük. B=Φ/A
Ebből az összefüggésből az indukciófluxus és annak mértékegysége meghatározható: Φ=B*A mértékegysége a Wb (weber)
Az erővonalak jellemzői
- Az erővonalak soha nem metszik, és soha nem keresztezik egymást.
- Az erővonalak a gumiszalaghoz hasonlóan igyekeznek megrövidülni.
- Több, egyidejű mágneses tér egymásra hatva az erővonalképet eltorzítja, azok vektorális eredője jelenik meg.
- Az erővonalak a kisebb mágneses ellenállás irányába igyekeznek.
- Ha egy ferromágneses anyag egy keresztmetszete telítésbe kerül, akkor az erővonalak azon a részen kilépnek, és a nagyobb mágneses ellenállás felé kényszerűlnek.
- Ahol a legtöbb erővonal záródik, ott a legnagyobb a szóródás.
- Ugyanakkora gerjesztés mellett, nagyobb átmérőnél ugyanannyi erővonal záródik, a fluxus ugyanannyi, de az indukció kisebb lesz!
Források
- ↑ Fizikai kislexikon: Fizikai Kislexikon. Műszaki Könyvkiadó, Budapest. 963 10 1695 1 (1977)
- ↑ Ganz: Tamás László. Analóg műszerek (jegyzet). Ganz Műszer Zrt. (2006)