„II. Miklós pápa” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
a
nincs szerkesztési összefoglaló
a (r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: be:Мікалай II, Папа Рымскі)
a
== Milánó ==
''Miklós'' egyik legfontosabb egyházi sikere kötődik az északi városhoz. [[Milánó]] klérusa erős ellenérzéseket táplált a reform-pápák tevékenységéhez, és egyébként sem állt messze tőlük az a törekvés, hogy egyházmegyéjüket kivonják a pápa felügyelete alól. Akkoriban ''Wido'' [[érsek]] állt az egyházmegye élén. De az egyházmegye nem minden tagja értett egyet a főpap véleményével. Volt egy csoport, amely ellenezte Wido hatalmát, és a hildebrandi reformok híveként követelték a milánói egyház megtisztulását. Ezt a csoportot ''Pataria'' néven ismerte a korabeli egyházi krónika. <br />
''Miklós'' [[1059]]-ben túlságosan el volt foglalva a Benedek ellen vezetett csatával, ezért [[Damiáni Péter]]t és [[Luccai Anselm]] [[püspök]]öt küldte a [[Lombardia|lombard]] tartományba, hogy támogassák a [[Pataria]] mozgalmat. A két [[európa]]szerte ismert szónok több zsinatot hívott össze az egyházmegyében, és végül sikerült meggyőzni Wido érseket a reformok tiszteletéről. Hatásukra Wido újra elismerte Róma fennhatóságát, és az 1059-es [[lateránlateráni zsinat]]i zsinatonon is részt vett egész egyházmegyéjével együtt.
 
== Lateráni zsinat ==
 
== Ellentétek az udvarral ==
A lateráni zsinat után ''Miklós'' legfőbb feladata volt, hogy az egész katolikus világban hírét adja az új törvényeknek, és azt minden távoli országban a kánoni jogok közé iktassák. A pápa ''István bíboros''t küldte el [[Franciaország]]ba, hogy ott fogadtassa el a zsinat törvényeit. István [[1059]]-ben a [[Vienne]]vienne-i zsinatonzsinat]]on, majd [[1060]]-ban a [[Tours]]tours-i zsinatonzsinat]]on győzte meg a francia klérust.
 
Sokkal nehezebb dolga volt Istvánnak [[Németország]]ban, ahol a klérus erős ellenszenvvel fogadta a lateráni zsinat eredményeit. Egyrészt a császári hatalom erős korlátozását kifogásolták. Az udvar szerepe ezentúl egy ingatag privilégiummá süllyedt, amely csak a megerősítésre terjedt ki, ráadásul a pápai uralom támogatásával is a normannokat bízta meg a pápa. István öt napon keresztül győzködte a császári udvart és a klérust, de hiába. Távozta után a német papság semmisnek nyilvánította ''Miklós'' intézkedéseit és leváltását követelte. <br />

Navigációs menü