„Gyékényes” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
B.Zsoltbot (vitalap | szerkesztései)
botok
317 860 szerkesztés
a clean up AWB
26. sor: 26. sor:
'''Gyékényes''' és környéke már az [[római birodalom|ókor]]ban is lakott hely volt, amit az [[1971]]-es ásatásokon előkerült római korból származó leletek is bizonyítanak.
'''Gyékényes''' és környéke már az [[római birodalom|ókor]]ban is lakott hely volt, amit az [[1971]]-es ásatásokon előkerült római korból származó leletek is bizonyítanak.


Első ismert birtokosai a [[Geregye nemzetség]]beli Écs és fia [[Pál országbíró]] voltak, kinek öröklött birtokai voltak [[Vas vármegye|Vas megyében]] a [[Sár-folyó]] mellett a mai [[Zalaegerszeg]] környékére eső [[Egervár]], [[Fancsika]], Középfalu, köztük [[Gyékényes]] is, melyeket Pál országbíró [[1255]]-ben rokonával, I. Geregye fia Barnabással cserélt el annak [[Berettyó]] menti [[Bihar vármegye|Bihar megyei]] [[Micske]], [[Poklostelek]] (Vámos-), [[Vámosláz|Láz]], Sáncz és Dénes birtokaiért az ő [[Zalaegerszeg]] közelében fekvő [[Fancsika]] (Nagyfaludi puszta) , Középfalu, [[Gyékényes]], Pincze és Pozva (Pazuba) falvakba eső részeiért.
Első ismert birtokosai a [[Geregye nemzetség]]beli Écs és fia [[Pál országbíró]] voltak, kinek öröklött birtokai voltak [[Vas vármegye|Vas megyében]] a [[Sár-folyó]] mellett a mai [[Zalaegerszeg]] környékére eső [[Egervár]], [[Fancsika]], Középfalu, köztük Gyékényes is, melyeket Pál országbíró [[1255]]-ben rokonával, I. Geregye fia Barnabással cserélt el annak [[Berettyó]] menti [[Bihar vármegye|Bihar megyei]] [[Micske]], [[Poklostelek]] (Vámos-), [[Vámosláz|Láz]], Sáncz és Dénes birtokaiért az ő [[Zalaegerszeg]] közelében fekvő [[Fancsika]] (Nagyfaludi puszta) , Középfalu, Gyékényes, Pincze és Pozva (Pazuba) falvakba eső részeiért.



[[1380]]-ban, '''Gykynes''' alakban említették. Tulajdonosai ekkor egymást váltó birtokos családok voltak: [[1446]]-ban a Marczali család leszármazottai, majd Zákányi László leányai birtokában volt.
[[1380]]-ban, '''Gykynes''' alakban említették. Tulajdonosai ekkor egymást váltó birtokos családok voltak: [[1446]]-ban a Marczali család leszármazottai, majd Zákányi László leányai birtokában volt.
47. sor: 46. sor:
* [http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=209 Légifotók Gyékényesről]
* [http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=209 Légifotók Gyékényesről]
* [http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=1293 Gyékényes anno]
* [http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=1293 Gyékényes anno]



== Kapcsolódó szócikkek ==
== Kapcsolódó szócikkek ==

A lap 2011. december 6., 11:42-kori változata

Gyékényes
Gyékényes légifotója
Gyékényes légifotója
Gyékényes címere
Gyékényes címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
KistérségCsurgói
Jogállásközség
Irányítószám8851
Körzethívószám82
Népesség
Teljes népesség981 fő (2023. jan. 1.)[1]
Népsűrűség29,68 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület33,76 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 14′ 08″, k. h. 17° 00′ 02″Koordináták: é. sz. 46° 14′ 08″, k. h. 17° 00′ 02″
Gyékényes (Somogy vármegye)
Gyékényes
Gyékényes
Pozíció Somogy vármegye térképén
Gyékényes weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyékényes témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Gyékényes község Somogy megyében, a Csurgói kistérségben.

Fekvése

Határállomás és fontos vasúti átkelőhely Horvátország felé. Itt megy a Budapestet Rijekával (Fiume) összekötő vasútvonal (A Budapest–Dombóvár–Pécs-vasútvonalból Dombóvárnál kiágazó Dombóvár–Gyékényes-vasútvonal, ami itt találkozik a Nagykanizsa–Barcs–Pécs-vonallal).

Története

Gyékényes és környéke már az ókorban is lakott hely volt, amit az 1971-es ásatásokon előkerült római korból származó leletek is bizonyítanak.

Első ismert birtokosai a Geregye nemzetségbeli Écs és fia Pál országbíró voltak, kinek öröklött birtokai voltak Vas megyében a Sár-folyó mellett a mai Zalaegerszeg környékére eső Egervár, Fancsika, Középfalu, köztük Gyékényes is, melyeket Pál országbíró 1255-ben rokonával, I. Geregye fia Barnabással cserélt el annak Berettyó menti Bihar megyei Micske, Poklostelek (Vámos-), Láz, Sáncz és Dénes birtokaiért az ő Zalaegerszeg közelében fekvő Fancsika (Nagyfaludi puszta) , Középfalu, Gyékényes, Pincze és Pozva (Pazuba) falvakba eső részeiért.

1380-ban, Gykynes alakban említették. Tulajdonosai ekkor egymást váltó birtokos családok voltak: 1446-ban a Marczali család leszármazottai, majd Zákányi László leányai birtokában volt.

1489-ben Szerdahelyi István birtoka lett, majd a Báthoriak kapták meg az itteni földeket.

1598-1599 között Nádasdy Ferenc birtoka volt. , majd 1600-ban Kanizsa eleste után, török kézre került a település.

Visszafoglalása után 1677-ben Széchényi György kalocsai érseké lett.

Az 1945-öt megelőző 110 évben a Zichyek birtokolták.

Nevezetességei

Gyékényes légifotója

Jegyzetek

  1. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)

Külső hivatkozások

Kapcsolódó szócikkek

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gyékényes&oldid=10835086”