„Báthori András (országbíró)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Movses-bot (vitalap | szerkesztései)
8 351 szerkesztés
a Bot: ISBN formázása
B.Zsoltbot (vitalap | szerkesztései)
botok
317 860 szerkesztés
a clean up AWB
1. sor: 1. sor:
{{egyért2|az országbíróról|Báthory András (egyértelműsítő lap)}}
{{egyért2|az országbíróról|Báthory András (egyértelműsítő lap)}}
Ecsedi '''Báthori András''' (?–[[Kanizsa]], [[1566]]) ('''''Bonaventura''''') [[országbíró]], [[tárnokmester]].
Ecsedi '''Báthori András''' (?–[[Kanizsa]], [[1566]]) ('''''Bonaventura''''') [[országbíró]], [[tárnokmester]].
<ref> {{cite book|last=Markó |first=László |title=A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig|pages=256 |publisher=Magyar Könyvklub |year=2000 |id=ISBN 963-14-0582-6}} </ref>
<ref name="Markó 2000 256">{{cite book|last=Markó |first=László |title=A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig|pages=256 |publisher=Magyar Könyvklub |year=2000 |id=ISBN 963-14-0582-6}}</ref>


== Élete ==
== Élete ==
Ecsedi [[Báthori András (tárnokmester)|Báthori András]] (†1534) tárnokmester és Rozgonyi Katalin fiaként született 5 fiú- és 1 lánytestvérével együtt. Egyik testvére, [[Báthori Miklós (országbíró)|Miklós]] ugyancsak viselte az országbírói tisztséget.
Ecsedi [[Báthori András (tárnokmester)|Báthori András]] (†1534) tárnokmester és Rozgonyi Katalin fiaként született 5 fiú- és 1 lánytestvérével együtt. Egyik testvére, [[Báthori Miklós (országbíró)|Miklós]] ugyancsak viselte az országbírói tisztséget.
<ref name="Markó 2000 256"/>
<ref> {{cite book|last=Markó |first=László |title=A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig|pages=256 |publisher=Magyar Könyvklub |year=2000 |id=ISBN 963-14-0582-6}} </ref>


A Mohács utáni polgárháborús években [[Török Bálint]]tal együtt valóságos hadjáratokat vezet [[Bakics Pál]] Győr megyei birtokai ellen.
A Mohács utáni polgárháborús években [[Török Bálint]]tal együtt valóságos hadjáratokat vezet [[Bakics Pál]] Győr megyei birtokai ellen.
<ref>http://epa.niif.hu/01600/01614/00007/pdf/nyjame_10_1967_103-107.pdf</ref>
<ref name="epa.niif.hu">http://epa.niif.hu/01600/01614/00007/pdf/nyjame_10_1967_103-107.pdf</ref>
Apjához hasonlóan ő is [[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd]] híve volt. Több megye főispánságát is elnyerte, így [[1532]]-től Somogy, [[1534]]-tő haláláig Liptó, [[1540]]-[[1550]]-ig Szepes, [[1548]]-[[1563]]-ig Szatmár, [[1551]]-[[1556]]-ig Szabolcs vármegyéét. [[1542]]. márciustól decemberig dunántúli országos főkapitány, [[1544]]-[[1554]]-ig [[tárnokmester]] volt. Ferdinánd őt nevezte ki tiszántúli főkapitánnyá is. Kávásy Kristóf huszti kapitányt, aki rablóvezérré züllött, [[1546]]-ban sikerült kiűznie Máramaros vármegyéből.
Apjához hasonlóan ő is [[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd]] híve volt. Több megye főispánságát is elnyerte, így [[1532]]-től Somogy, [[1534]]-tő haláláig Liptó, [[1540]]-[[1550]]-ig Szepes, [[1548]]-[[1563]]-ig Szatmár, [[1551]]-[[1556]]-ig Szabolcs vármegyéét. [[1542]]. márciustól decemberig dunántúli országos főkapitány, [[1544]]-[[1554]]-ig [[tárnokmester]] volt. Ferdinánd őt nevezte ki tiszántúli főkapitánnyá is. Kávásy Kristóf huszti kapitányt, aki rablóvezérré züllött, [[1546]]-ban sikerült kiűznie Máramaros vármegyéből.
<ref name="Markó 2000 256"/>
<ref> {{cite book|last=Markó |first=László |title=A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig|pages=256 |publisher=Magyar Könyvklub |year=2000 |id=ISBN 963-14-0582-6}} </ref>
[[1549]]-ben az ecsedi várban tanácskoznak Ferdinánd és Izabella követei. Feltehetően ekkor itt van a kor krónikása, [[Tinódi Lantos Sebestyén]] is.
[[1549]]-ben az ecsedi várban tanácskoznak Ferdinánd és Izabella követei. Feltehetően ekkor itt van a kor krónikása, [[Tinódi Lantos Sebestyén]] is.
<ref>http://epa.niif.hu/01600/01614/00007/pdf/nyjame_10_1967_103-107.pdf</ref>
<ref name="epa.niif.hu"/>
[[1551]]-ben, mint Ferdinánd biztosa bevonult [[Kolozsvár]]ra [[Giovanni Battista Castaldo]] generálissal és [[Nádasdy Tamás]]sal együtt, hogy [[Izabella magyar királyné]]val annak lemondásáról tárgyaljanak. [[1552]]. áprilisában Ferdinánd kinevezte [[erdélyi vajda|erdélyi vajdának]], amiről ő viszont [[1553]] tavaszán lemondott. [[1554]]-ben Ferdinánd [[nádor]]nak jelölte, az országyűlés azonban Nádasdy Tamást választotta meg. [[1554]] júniusától [[Országbíró]] lett és az is maradt haláláig.
[[1551]]-ben, mint Ferdinánd biztosa bevonult [[Kolozsvár]]ra [[Giovanni Battista Castaldo]] generálissal és [[Nádasdy Tamás]]sal együtt, hogy [[Izabella magyar királyné]]val annak lemondásáról tárgyaljanak. [[1552]]. áprilisában Ferdinánd kinevezte [[erdélyi vajda|erdélyi vajdának]], amiről ő viszont [[1553]] tavaszán lemondott. [[1554]]-ben Ferdinánd [[nádor]]nak jelölte, az országyűlés azonban Nádasdy Tamást választotta meg. [[1554]] júniusától [[Országbíró]] lett és az is maradt haláláig.
<ref name="Markó 2000 256"/>
<ref> {{cite book|last=Markó |first=László |title=A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig|pages=256 |publisher=Magyar Könyvklub |year=2000 |id=ISBN 963-14-0582-6}} </ref>


== Családja ==
== Családja ==
Első felesége – Thurzó Anna, [[Thurzó Elek]] lánya – halála után szobalányát, Mindszenti Katalint vette feleségül. Gyermekei nem születtek.
Első felesége – Thurzó Anna, [[Thurzó Elek]] lánya – halála után szobalányát, Mindszenti Katalint vette feleségül. Gyermekei nem születtek.
<ref name="Markó 2000 256"/>
<ref> {{cite book|last=Markó |first=László |title=A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig|pages=256 |publisher=Magyar Könyvklub |year=2000 |id=ISBN 963-14-0582-6}} </ref>


== Források ==
== Források ==

A lap 2011. december 6., 01:23-kori változata

Ez a szócikk az országbíróról szól. Hasonló címmel lásd még: Báthory András (egyértelműsítő lap).

Ecsedi Báthori András (?–Kanizsa, 1566) (Bonaventura) országbíró, tárnokmester. [1]

Élete

Ecsedi Báthori András (†1534) tárnokmester és Rozgonyi Katalin fiaként született 5 fiú- és 1 lánytestvérével együtt. Egyik testvére, Miklós ugyancsak viselte az országbírói tisztséget. [1]

A Mohács utáni polgárháborús években Török Bálinttal együtt valóságos hadjáratokat vezet Bakics Pál Győr megyei birtokai ellen. [2] Apjához hasonlóan ő is I. Ferdinánd híve volt. Több megye főispánságát is elnyerte, így 1532-től Somogy, 1534-tő haláláig Liptó, 1540-1550-ig Szepes, 1548-1563-ig Szatmár, 1551-1556-ig Szabolcs vármegyéét. 1542. márciustól decemberig dunántúli országos főkapitány, 1544-1554-ig tárnokmester volt. Ferdinánd őt nevezte ki tiszántúli főkapitánnyá is. Kávásy Kristóf huszti kapitányt, aki rablóvezérré züllött, 1546-ban sikerült kiűznie Máramaros vármegyéből. [1] 1549-ben az ecsedi várban tanácskoznak Ferdinánd és Izabella követei. Feltehetően ekkor itt van a kor krónikása, Tinódi Lantos Sebestyén is. [2] 1551-ben, mint Ferdinánd biztosa bevonult Kolozsvárra Giovanni Battista Castaldo generálissal és Nádasdy Tamással együtt, hogy Izabella magyar királynéval annak lemondásáról tárgyaljanak. 1552. áprilisában Ferdinánd kinevezte erdélyi vajdának, amiről ő viszont 1553 tavaszán lemondott. 1554-ben Ferdinánd nádornak jelölte, az országyűlés azonban Nádasdy Tamást választotta meg. 1554 júniusától Országbíró lett és az is maradt haláláig. [1]

Családja

Első felesége – Thurzó Anna, Thurzó Elek lánya – halála után szobalányát, Mindszenti Katalint vette feleségül. Gyermekei nem születtek. [1]

Források

  1. ↑ a b c d e Markó, László. A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig. Magyar Könyvklub, 256. o.. ISBN 963-14-0582-6 (2000) 
  2. ↑ a b http://epa.niif.hu/01600/01614/00007/pdf/nyjame_10_1967_103-107.pdf
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Báthori_András_(országbíró)&oldid=10833830”