„II. Demeter moldvai fejedelem” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a török porta kisbetűs, lásd helyesírási kocsmafal |
||
| 39. sor: | 39. sor: | ||
'''Dimitrie Cantemir''' ([[1673]]. [[október 26.]] – [[1723]]. [[augusztus 21.]]), [[Moldvai Fejedelemség|Moldva]] fejedelme, román író, filozófus, földrajztudós, történész, nyelvész, politikus |
'''Dimitrie Cantemir''' ([[1673]]. [[október 26.]] – [[1723]]. [[augusztus 21.]]), [[Moldvai Fejedelemség|Moldva]] fejedelme, román író, filozófus, földrajztudós, történész, nyelvész, politikus |
||
[[Constantin Cantemir]] fejedelem és Ana Bantaș fia. [[Silișteni]]ben született ([[Huși]]-tól délre). 15 éves korában túszként került [[Konstantinápoly]]ba, az apja hűségét biztosítandó a [[ |
[[Constantin Cantemir]] fejedelem és Ana Bantaș fia. [[Silișteni]]ben született ([[Huși]]-tól délre). 15 éves korában túszként került [[Konstantinápoly]]ba, az apja hűségét biztosítandó a [[török porta|porta]] iránt. Itt tanulta meg a török, arab, perzsa, francia, német és olasz nyelvet. |
||
Apja halála után, [[1693]]-ban Moldva fejedelmévé választották, de a Porta nem ismerte el. [[1695]]-től [[Antioh Cantemir|Antioh nevű bátyja]] lett az uralkodó, őt képviselte Konstantinápolyban. Feleségül vette [[Șerban Cantacuzino]] lányát, Casandrát, akitől több gyermeke született, köztük a jövendő orosz költő és diplomata [[Antyioh Dmitrijevics Kantyemir]] ([[1709]]–[[1744]]). |
Apja halála után, [[1693]]-ban Moldva fejedelmévé választották, de a Porta nem ismerte el. [[1695]]-től [[Antioh Cantemir|Antioh nevű bátyja]] lett az uralkodó, őt képviselte Konstantinápolyban. Feleségül vette [[Șerban Cantacuzino]] lányát, Casandrát, akitől több gyermeke született, köztük a jövendő orosz költő és diplomata [[Antyioh Dmitrijevics Kantyemir]] ([[1709]]–[[1744]]). |
||
A lap 2011. december 1., 19:25-kori változata
| Dimitrie | |
 | |
| Moldva fejedelme | |
| Uralkodási ideje | |
| 1693. márciusa – áprilisa | |
| Elődje | III. Konstantin |
| Utódja | IV. Konstantin |
| Moldva fejedelme | |
| Uralkodási ideje | |
| 1710 – 1711 | |
| Elődje | I. Miklós |
| Utódja | Lupu |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Cantemirești |
| Született | 1673. október 26. Silişteni |
| Elhunyt | 1723. augusztus 21. Harkov közelében |
| Édesapja | III. Konstantin |
| Édesanyja | Ana Bantăş |
| Testvére(i) | Antioh Cantemir moldvai fejedelem |
| Házastársa |
|
| Gyermekei |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dimitrie témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Dimitrie Cantemir (1673. október 26. – 1723. augusztus 21.), Moldva fejedelme, román író, filozófus, földrajztudós, történész, nyelvész, politikus
Constantin Cantemir fejedelem és Ana Bantaș fia. Silișteniben született (Huși-tól délre). 15 éves korában túszként került Konstantinápolyba, az apja hűségét biztosítandó a porta iránt. Itt tanulta meg a török, arab, perzsa, francia, német és olasz nyelvet.
Apja halála után, 1693-ban Moldva fejedelmévé választották, de a Porta nem ismerte el. 1695-től Antioh nevű bátyja lett az uralkodó, őt képviselte Konstantinápolyban. Feleségül vette Șerban Cantacuzino lányát, Casandrát, akitől több gyermeke született, köztük a jövendő orosz költő és diplomata Antyioh Dmitrijevics Kantyemir (1709–1744).
1710-ben a törökök – bizalmuk jeléül – trónra emelték, de az új uralkodó 1711-ben titkos egyezséget között Nagy Péterrel a török alóli felszabadulás reményében, és csatlakozott Nagy Péter törökellenes hadjáratához.[1] 1711 júliusában, a stănilești-i csatában aratott török győzelem után nem tudott visszatérni Moldvába, így Oroszországba emigrált. Harkovban élt 1713-ig, azután Moszkvába és Szentpétervárra ment, ahol Nagy Péter sok kitüntetésben részesítette, gazdag birtokokat adott neki Ukrajnában, legidősebb fiát, Șerbant pedig a császári gárdába vette föl. 1714-ben a berlini akadémia tagjának választotta. 1715-1718-ig a cárt kísérte európai útján, ezután nőül vette Trubeckoj herceg leányát, és a cár belső titkos tanácsosává nevezte ki. 1722-ben elkísérte a cárt a Kaukázus meghódítására indított hadjáratában, ahol az uralkodó keleti szakértőjeként az volt a feladata, hogy arab, perzsa és török nyelvű kiáltványokat fogalmazzon a helyi lakosságnak. Cukorbetegsége miatt Cantemir visszatért dimitrovkai birtokára és ott is halt meg. Csontjait 1935-ben visszavitték Romániába.
Fő művei
- Divanul sau gâlceava înțeleptului cu lumea, 1698 (A díván avagy a bölcs vitája a világgal)
- Istoria ieroglifică, 1703-1705 (Hieroglifikus történelem)
- Hronicul vechimei a roman-moldo-vlahilor, 1719-1722 (A románok – moldvaiak – oláhok régmúltjának története)
- Incrementa atque Decrementa Aulae Otomanicae 1714-1716 (A török birodalom növekedése és csökkenése)
- Descriptio Moldaviae, 1714-1716 (Moldva leírása)
Lásd még
Jegyzetek
- ↑ Ion Neculce krónikairó, aki udvarában magas hivatalt viselt, leírja e szövetség pontjait, amelyek teljes függetlenséget biztosítottak Moldvának, csupán a fejedelem címébe fölveszi a „Muszkaország barátja” titulust is.
Forrás
- Bokor József (szerk.). Kantemir, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2009. szeptember 26.
- Dim. Păcurariu (szerk.). Dicționar de litaratura română (román nyelven). București: Editura Univers, 83-85. o. (1979)
Külső hivatkozások
Lásd még
| Előző uralkodó: III. Konstantin |
|
Következő uralkodó: IV. Konstantin |
| Előző uralkodó: I. Miklós |
|
Következő uralkodó: Lupu |
