„Szila” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Amirobot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: fa:صفحه شانه‌ای
DenesFeri (vitalap | szerkesztései)
7. sor: 7. sor:


== A szilák evolúciója ==
== A szilák evolúciója ==
[[Fájl:Em - Eschrichtius robustus szila 1.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|A [[szürke bálna]] ''(Eschrichtius robustus)'' szilái.]]
Az eddigi legidősebb ismert szila körülbelül 15 millió éves. A szila ritkán kövesedik meg, úgyhogy a tudósok szerint ez a szűrőberendezés hamarább is létezhetett. Szilához alkalmazkodott megkövesedett [[koponya|koponyák]] ennél régebbi időkből is vannak. A tudósok szerint a szila először 30 millió évvel ezelőtt jelent meg. Ez a kezdetleges szila, gumiszerű képződmény lehetett, olyan mint amilyen manapság a mai [[Dall-disznódelfin]]nek ''(Phocoenoides dalli)'' is van. Érdekes módon, a korai szilásceteknek a kezdetleges szilák mellett fogaik is voltak, de ezek csak mellékes „eszkőzök” lehettek.
Az eddigi legidősebb ismert szila körülbelül 15 millió éves. A szila ritkán kövesedik meg, úgyhogy a tudósok szerint ez a szűrőberendezés hamarább is létezhetett. Szilához alkalmazkodott megkövesedett [[koponya|koponyák]] ennél régebbi időkből is vannak. A tudósok szerint a szila először 30 millió évvel ezelőtt jelent meg. Ez a kezdetleges szila, gumiszerű képződmény lehetett, olyan mint amilyen manapság a mai [[Dall-disznódelfin]]nek ''(Phocoenoides dalli)'' is van. Érdekes módon, a korai szilásceteknek a kezdetleges szilák mellett fogaik is voltak, de ezek csak mellékes „eszkőzök” lehettek.



A lap 2011. november 28., 12:23-kori változata

A képen jól láthatók a szilákon levő „szila hajak”

A szila a cetek (Cetacea) egyik alrendjének a táplálkozáshoz szükséges szűrőberendezése. A szila az állatok felső állkapcsából alá lógó szarulemezek csoportja. A szilák két párhuzamos sorban helyezkednek. Végüg bolyhos és fésűszerűen néz ki. A szila nem csontos képződmény, hanem abból az anyagból áll, amelyből a haj, köröm, szarv stb. is, vagyis szaruból. A szila nem merev, hanem rugalmas. A sziláscetek (Mysticeti) alrendjének a neve is ettől a képződménytől származik. Néhány állat a fogak helyett, szilákat nővesztett, hogy kihasználja a tengerekben levő bőséges planktonikus táplálékot. A bálnák, a szilák segítségével, kiszűrik a tengerből a nekik megfelelő táplálékot.

A hosszúszárnyú bálna szilájának egy darabja.

Fajtól függően a szila hossza különböző méretű lehet. Mérete 50 - 350 centiméter között lehet, súlya elérheti a 90 kilogrammot is. A szila végén levő elágazásokat „szila hajnak” nevezik. Ezek a szila hajak a tőkebálna (Balaenoptera borealis) esetében elmeszesedtek, így az állat szilái a többi fajtól eltérően keményebbek (Fudge et al. 2009; Szewciw et al. 2010). A szilák tőve vastagabb, mint a vége.

Manapság 15 állatfaj rendelkezik szilával.

A szilák evolúciója

A szürke bálna (Eschrichtius robustus) szilái.

Az eddigi legidősebb ismert szila körülbelül 15 millió éves. A szila ritkán kövesedik meg, úgyhogy a tudósok szerint ez a szűrőberendezés hamarább is létezhetett. Szilához alkalmazkodott megkövesedett koponyák ennél régebbi időkből is vannak. A tudósok szerint a szila először 30 millió évvel ezelőtt jelent meg. Ez a kezdetleges szila, gumiszerű képződmény lehetett, olyan mint amilyen manapság a mai Dall-disznódelfinnek (Phocoenoides dalli) is van. Érdekes módon, a korai szilásceteknek a kezdetleges szilák mellett fogaik is voltak, de ezek csak mellékes „eszkőzök” lehettek.

Haszna

A szilák a táplálkozás közben játszanak szerepet. A bálna nagyra tátott szájjal, a táplálékkal együtt, igen nagy menyiségű vizet fal be, de csak a táplálékot nyeli le. A befalt vízet és táplálékot, ami krill és/vagy halak lehetnek, az állat a nyelvével kinyomja a szájából, de a szájból csak a víz távozik, mivel a táplálék fennakad a szilákon. Ezután a bálna lenyeli a kiszűrt állatokat.

Ember általi használata

Az ember a szilát számos tárgyhoz használta. Ilyen tárgyak a következők: gallér merevítő, béresostor, esernyő és fűző merevítő. A szilát a papír lapok vonalazásához is alkalmas volt. Egyes íjak készítéséhez is használt volt a szila. Manapság a szila helyét a műanyag és egyéb mesterséges anyagok vették át.

A szila mint élőhely

A szilában számos csigafaj élősködik. Ilyenek a Pyropeltidae-, Cocculinidae-, Osteopeltidae- és Neolepetopsidae-fajok.[1]

Források

  • Fudge, D.S., Szewciw, L.J., and A.N. Schwalb. 2009. Morphology and development of blue whale baleen: An annotated translation of Tycho Tullberg's classic 1883 paper. Aquatic Mammals 35(2):226-252.
  • Szewciw, L.J., de Kerckhove, D.G., Grime, G.W., and D.S. Fudge. 2010. Calcification provides mechanical reinforcement to whale baleen alpha-keratin. Proceedings of the Royal Society B 277:2597-2605.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Baleen című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További irodalom

  • St. Aubin, D.J, R.H. Stinson and J.R. Geraci 1984. "Aspects of the structure and function of baleen, and some effects of exposure to petroleum hydrocarbons". Canadian Journal of Zoology 62: 193-198

Jegyzetek

  1. McLean J. H. 2008. Three New Species of the Family Neolepetopsidae (Patellogastropoda) from Hydrothermal Vents and Whale Falls in the Northeastern Pacific. Journal of Shellfish Research 27(1):15-20. 2008, doi: 10.2983/0730-8000(2008)27[15:TNSOTF]2.0.CO;2 (abstract)