„Fogaras ostroma (1541)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
PityuBot (vitalap | szerkesztései)
a →‎Források: Erdély-portál
Hkbot (vitalap | szerkesztései)
a Bottal végzett egyértelműsítés: Balassa Imre –> Balassa Imre (erdélyi vajda)
23. sor: 23. sor:
'''Fogaras ostroma''' ([[román nyelv|románul]] ''Asediu al Făgăraș'') [[1541]]. [[június 19.]] és [[július 20.]] között zajlott. Az [[I. Ferdinánd]]-párti [[Majláth István|Maylád István]] az [[erdélyi szászok]] egyik városát a [[törökök|török]]-[[moldva]]i sereg ellen védte.
'''Fogaras ostroma''' ([[román nyelv|románul]] ''Asediu al Făgăraș'') [[1541]]. [[június 19.]] és [[július 20.]] között zajlott. Az [[I. Ferdinánd]]-párti [[Majláth István|Maylád István]] az [[erdélyi szászok]] egyik városát a [[törökök|török]]-[[moldva]]i sereg ellen védte.


Majláth István először [[Szapolyai János]] oldalán állt és [[1534]] [[havasalföld]]i és moldvai segítséggel a Habsburgok felé húzó, azonkívül a [[Nagyvárad|váradi]] püspököt is meggyilkoló [[Lodovico Gritti]]vel leszámolt [[Medgyes]]en. Hanem amikor [[Balassa Imre|Balassa Imrét]] társvajdának nevezték ki melléje, ő szembefordult a királlyal és [[Thurzó Elek]]kel, valamint sógorával [[Nádasdy Tamás]]sal egy külön mozgalmat indított, ami végül nem járt sikerrel. Még a törökökkel is érintkezésbe lépett, hogy Szapolyai pozícióját előttük is aláássa és [[Erdély]]ben új államot alakítson ki.
Majláth István először [[Szapolyai János]] oldalán állt és [[1534]] [[havasalföld]]i és moldvai segítséggel a Habsburgok felé húzó, azonkívül a [[Nagyvárad|váradi]] püspököt is meggyilkoló [[Lodovico Gritti]]vel leszámolt [[Medgyes]]en. Hanem amikor [[Balassa Imre (erdélyi vajda)|Balassa Imrét]] társvajdának nevezték ki melléje, ő szembefordult a királlyal és [[Thurzó Elek]]kel, valamint sógorával [[Nádasdy Tamás]]sal egy külön mozgalmat indított, ami végül nem járt sikerrel. Még a törökökkel is érintkezésbe lépett, hogy Szapolyai pozícióját előttük is aláássa és [[Erdély]]ben új államot alakítson ki.


Miközben a Habsburgok [[Buda|Budát]] ostromolták, Majláth Erdélyben szervezkedett. [[I. Szulejmán oszmán szultán|I. Szulejmán]] [[Isztambul]]ból Buda felmentésére indult és az oldalát esetlegesen fenyegető Majláth ellen [[IV. Péter moldvai fejedelem|IV. Péter]] [[Moldvai fejedelmek listája|moldvai uralkodót]] és a [[nikápoly]]i szandszákbéget Ahmedet küldte.<br>
Miközben a Habsburgok [[Buda|Budát]] ostromolták, Majláth Erdélyben szervezkedett. [[I. Szulejmán oszmán szultán|I. Szulejmán]] [[Isztambul]]ból Buda felmentésére indult és az oldalát esetlegesen fenyegető Majláth ellen [[IV. Péter moldvai fejedelem|IV. Péter]] [[Moldvai fejedelmek listája|moldvai uralkodót]] és a [[nikápoly]]i szandszákbéget Ahmedet küldte.<br>

A lap 2011. november 20., 21:45-kori változata

Fogaras ostroma
Habsburg–török háború (1540–47)
Fogaras képe román nyelvű képeslapon valamikor az 1920-as években
Fogaras képe román nyelvű képeslapon valamikor az 1920-as években
Dátum1541. június 19.július 20.
HelyszínFogaras (ma Făgăraș, Románia), Fogaras vármegye, Erdély
EredményA török-moldvai sereg elfoglalja a várat
Harcoló felek
 Oszmán Birodalom
 Moldva
 Habsburg Ferdinánd magyar királysága
Parancsnokok
Ahmed nikápolyi szandzsákbég
IV. Péter moldvai fejedelem
Maylád István erdélyi vajda #
Haderők
2000 török, 18 000 moldvaiIsmeretlen

Fogaras ostroma (románul Asediu al Făgăraș) 1541. június 19. és július 20. között zajlott. Az I. Ferdinánd-párti Maylád István az erdélyi szászok egyik városát a török-moldvai sereg ellen védte.

Majláth István először Szapolyai János oldalán állt és 1534 havasalföldi és moldvai segítséggel a Habsburgok felé húzó, azonkívül a váradi püspököt is meggyilkoló Lodovico Grittivel leszámolt Medgyesen. Hanem amikor Balassa Imrét társvajdának nevezték ki melléje, ő szembefordult a királlyal és Thurzó Elekkel, valamint sógorával Nádasdy Tamással egy külön mozgalmat indított, ami végül nem járt sikerrel. Még a törökökkel is érintkezésbe lépett, hogy Szapolyai pozícióját előttük is aláássa és Erdélyben új államot alakítson ki.

Miközben a Habsburgok Budát ostromolták, Majláth Erdélyben szervezkedett. I. Szulejmán Isztambulból Buda felmentésére indult és az oldalát esetlegesen fenyegető Majláth ellen IV. Péter moldvai uralkodót és a nikápolyi szandszákbéget Ahmedet küldte.
Péter serege tizennyolc, míg Ahmed kétezer embert sorakoztatott fel. Eleinte csak körülzárták Fogarast és kisebb harcot folytattak Majláth embereivel.
Egy hónapos ostrom után július 20-án Ahmed levelet küldött Mayládnak, amelyben azzal az ígérettel áltatta, hogy Erdély kormányzását a szultán a kezébe adja. Maylád megjelent a török táborban, ahol először nyájasan fogadták, majd a bég parancsot adott a letartóztatására. A várőrség a vezérük elfogásának hallatán nem vállalta az ellenállását és kaput nyitott a moldvaiak és a törökök előtt.

Két nappal Fogaras elfoglalása után a korábban még Ferdinánd felé tekintgető erdélyi rendek is hűséget fogadtak a csecsemő János Zsigmondnak, Szapolyai fiának. A várat törökök aztán visszaadták az erdélyieknek, akik rövidesen jogot kaptak a szultántól állammá válni Izabella királyné vezetése alatt, s a Habsburg hívek fokozatosan kiszorultak az országból.

Mayládot a Héttoronyba vitték, ahol haláláig raboskodott. Rabtársai voltak Török Bálint és Móré László is.

Források