„Disznóparéj” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Luckas-bot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: su:Bayem
Hkbot (vitalap | szerkesztései)
a Bottal végzett egyértelműsítés: Melasz –> Melasz (élelmiszer)
99. sor: 99. sor:
Számos faját a magok miatt termesztik, főleg Ázsiában és Amerikában. Fontos tápláléknövénye volt az [[inkák]]nak és az [[Andok]]ban ma '''kiwicha''' néven említik. A régi [[aztékok]] is ismerték, ők '''huautli'''-nak nevezték a növényt. Más [[mexikó]]i bennszülött népek rituális italokat és táplálékokat készítettek belőle.
Számos faját a magok miatt termesztik, főleg Ázsiában és Amerikában. Fontos tápláléknövénye volt az [[inkák]]nak és az [[Andok]]ban ma '''kiwicha''' néven említik. A régi [[aztékok]] is ismerték, ők '''huautli'''-nak nevezték a növényt. Más [[mexikó]]i bennszülött népek rituális italokat és táplálékokat készítettek belőle.


Sokan a mai napig megpirítják az amaránt magokat pattogatott kukoricához hasonlóan és [[méz]]zel vagy [[melasz|melasszal]] keverik; ezt a keveréket ''alegría''-nak nevezik ([[spanyol nyelv|spanyol]]ul „vidámságot” jelent).
Sokan a mai napig megpirítják az amaránt magokat pattogatott kukoricához hasonlóan és [[méz]]zel vagy [[Melasz (élelmiszer)|melasszal]] keverik; ezt a keveréket ''alegría''-nak nevezik ([[spanyol nyelv|spanyol]]ul „vidámságot” jelent).


Az amaránt mag teljes értékű [[fehérje|fehérjét]] és [[növényi rost]]okat tartalmaz, [[ásványi anyag]]okban gazdag ([[vas]], [[magnézium]], [[réz]] és [[mangán]]).
Az amaránt mag teljes értékű [[fehérje|fehérjét]] és [[növényi rost]]okat tartalmaz, [[ásványi anyag]]okban gazdag ([[vas]], [[magnézium]], [[réz]] és [[mangán]]).

A lap 2011. november 17., 18:26-kori változata

Amaranthus
Amaranthus caudatus
Amaranthus caudatus
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Szegfűvirágúak
(Caryophyllales)
Család: Disznóparéjfélék
(Amaranthaceae)
Alcsalád: Amaranthoideae
Nemzetség: Amaranthus
L.
Fajok
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Amaranthus témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Amaranthus témájú médiaállományokat és Amaranthus témájú kategóriát.

Az amaránt (Amaranthus) egy kultúrnövény-nemzetség, mely a világ számos részén elterjedt. A Magyarországon őshonos fajok neve: disznóparéj. Kb. 100 faj tartozik ide.

Ezek a fajok sok szempontból hasonlítanak a Celosia fajokra. A legtöbb amaránt egyéves növény.

A növény neve a görög amarantos (Αμάρανθος vagy Αμάραντος) szóból származik, melyek jelentése: ami sose hervad, vagy a nem hervadó (virág).

Származása, elterjedése

A legtöbb faj Amerikában honos; zömmel a 18. században hurcolták be őket Európába, ahol őshonosnak mindössze két alfaj, illetve változat tekinthető:

Megjelenése, felépítése

Virágai sokféle színárnyalatúak lehetnek. A Magyarországon élő fajták legkönnyebben nővirágjaik alaktani jegyei alapján különböztethetők meg.

Életmódja, élőhelye

Mivel a szél porozza be őket és gyakran kereszteződnek, az egyes fajok nagyon változékonyak, nehéz őket megkülönböztetni.

Felhasználása

Sok faját gyomnövénynek tekintik, mások azonban értékes zöldség-, gabona- vagy dísznövények.

Gabonanövény

Számos faját a magok miatt termesztik, főleg Ázsiában és Amerikában. Fontos tápláléknövénye volt az inkáknak és az Andokban ma kiwicha néven említik. A régi aztékok is ismerték, ők huautli-nak nevezték a növényt. Más mexikói bennszülött népek rituális italokat és táplálékokat készítettek belőle.

Sokan a mai napig megpirítják az amaránt magokat pattogatott kukoricához hasonlóan és mézzel vagy melasszal keverik; ezt a keveréket alegría-nak nevezik (spanyolul „vidámságot” jelent).

Az amaránt mag teljes értékű fehérjét és növényi rostokat tartalmaz, ásványi anyagokban gazdag (vas, magnézium, réz és mangán).

Fontosabb fajok

Magyarországon honos fajok

Kertekben ültetett fajok

Rendszertani felosztása

A nemzetséget két fajsorra tagolják:

1. Amaranthotypus: e fajok virágzata hosszús, tömött, szártetőző álfüzér. A virágok öttagúak, az egymagvú termés tokja általában jellegzetesen leváló kupakkal nyílik (kivéve a Bouchon-disznóparéjt, amelynek toktermése zárva marad. Ebbe a szekcióba vetési és ruderális gyomok (szőrös disznóparéj, karcsú disznóparéj, Bouchon-disznóparéj), valamint kivadulásra hajlamos dísznövények (bíbor amaránt és bókoló amaránt) tartoznak.

2. Blitopsis csaknem minden, ide tartozó faj virágzata rövid, a levél hónaljában növő csomó. E virágok háromtagúak, a fajok egy részének termése nem nyílik fel. Az ide tartozó fajok (labodás disznóparéj, fehér disznóparéj, bodros disznóparéj, cigány disznóparéj, vöröslő disznóparéj és zöld disznóparéj) szántóföldi és ruderális gyomtársulásokban fordulnak elő.

Képek

Jegyzetek

Irodalom

Külső hivatkozások

Commons:Category:Amaranthus
A Wikimédia Commons tartalmaz Disznóparéj témájú médiaállományokat.