„Angyal Endre” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Átírás
Movses-bot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: ISBN formázása
23. sor: 23. sor:
==Források==
==Források==
* Magyar irodalmi lexikon I. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1963–1965. 35. old.
* Magyar irodalmi lexikon I. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1963–1965. 35. old.
* Új magyar életrajzi lexikon I, (A–Cs). Magyar Könyvklub, 2001. 145–146. old. ISBN 963 547 415 6
* Új magyar életrajzi lexikon I, (A–Cs). Magyar Könyvklub, 2001. 145–146. old. ISBN 963-547-415-6
* [http://mek.oszk.hu/00000/00019/ Kortárs magyar írók bibliográfiája 1945–1997]
* [http://mek.oszk.hu/00000/00019/ Kortárs magyar írók bibliográfiája 1945–1997]



A lap 2011. november 14., 21:27-kori változata

Angyal Endre (Pozsony, 1915. szeptember 25.Pécs, 1976. március 28.) irodalomtörténész.

A budapesti egyetemen 1938-ban szerzett bölcsészdoktori oklevelet, majd Münchenben és Firenzében tanult. Hazatérése után Budapesten, majd Pécsett volt középiskolai tanár. 1953-tól 1966-ig a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem szlavisztikai tanszékén volt tanársegéd. Ezt követően 1975-ig a pécsi Dunántúli Tudományos Intézetben dolgozott tudományos munkatársként. Irodalom- és művelődéstörténeti kutatásai során főleg a barokk stílus vizsgálatával foglalkozott, különös tekintettel a szláv és a magyar barokkra.

Főbb művei

  • Theatrum Mundi (Budapest, 1938)
  • Udvari kultúra, udvari költészet (Kolozsvár, 1944)
  • Barock in Ungarn (Budapest-LipcseMilánó, 1945)
  • A reneszánsz és a barokk Kelet-Európában (Budapest, 1961)
  • Kelet-Európa művészete a 18–19. században (Budapest, 1961)
  • August Pavel (Debrecen, 1961)
  • Die slawische Barockwelt (Lipcse, 1961)
  • Dobrović az ember, művész és politikus (Pécs, 1968)
  • Magyar-horvát kapcsolatok a historiográfiában (Budapest, 1970)

Folyóiratokban megjelent fontosabb tanulmányai

  • Magyar barokk költők (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1938)
  • A szláv barokk fölfedezése (Új Élet, 1943)
  • A háromszáz éves Szigeti Veszedelem (Magyar Nyelvőr, 1951)
  • A szláv barokk kutatásának újabb eredményei (Világirodalmi Figyelő, 1959)
  • Nép és irodalom a középkorban (Filológiai Közlöny, 1959)

Források