„I. Zsigmond lengyel király” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
nincs szerkesztési összefoglaló
[[Kép:Nagrobek Zygmunta Starego i Zygmunta Augusta.jpg|bélyegkép|jobbra|170px|I. Zsigmond díszes síremléke a Wawelben]]
 
'''I. Zsigmond''', másnéven '''Öreg Zsigmond''' ({{ny-pl|Zygmunt Stary}}), (Kozinice, [[Lengyelország]], [[1467]]. [[január 1.]]<ref name=uralkodok/> – [[Krakkó]]<ref name=uralkodok/>, [[1548]]. [[április 1.]]<ref name=uralkodok>{{Uralkodók és dinasztiák}}, 695. oldal</ref>) [[Lengyelország uralkodóinak listája|lengyel király]] [[1506]]-tól haláláig és [[Litván Nagyfejedelemség|litván nagyherceg]], a [[Jagelló-ház]] tagja. Uralkodotta lengyelek uralmát a [[1506Porosz Hercegség]] ([[1548Kelet-Poroszország]]) közöttfelett, és bekebelezte a [[Mazóviai Fejedelemség]]et a lengyel államba.<ref name=uralkodok/>
 
==Élete==
===Út a trónig===
[[1467]]. [[január 1.|január 1-jén]] született [[IV. Kázmér lengyel király]] és [[Habsburg Erzsébet magyar hercegnő]] gyermekekéntötödik fiaként.<ref name=uralkodok/> Néhány évet legidősebb bátyja, [[II. Ulászló magyar király]] [[buda]]i udvarában töltött ([[1498]]-[[1501]]), akitől [[1499]]-ben Oppeln és Glogau [[szilézia]]i hercegségeket kapta. Mivel apjukat, IV. Kázmért a lengyel trónon követő fivérei, [[I. János Albert lengyel király|János Albert1504]],-ben majdlužicei [[Sándor(lausitzi) lengyelőrgróf király|Sándor]]és gyermektelenülegész haltakSzilézia meg,kormányzója [[1506]]-banlett.<ref aname=uralkodok/> [[Lengyelország|lengyel]]Igazságszolgáltatási és aközigazgatási [[Litvánia|litván]]reformjaival trónthamarosan örökölte.valódi [[1507]].mintaállamokká [[januáralakították 24.|januárát 24-én]] koronázta meg Andrzej Boryszewski [[Gniezno|gnieznói]] püspökezeket a krakkói [[Királyi palota (Wawel)|Wawelben]]területeket.<ref name=uralkodok/>
 
Mivel édesapjukat, IV. Kázmért a lengyel trónon követő fivérei, [[I. János Albert lengyel király|János Albert]], majd [[Sándor lengyel király|Sándor]] gyermektelenül haltak meg, [[1506]]-ban a [[Lengyelország|lengyel]] és a [[Litvánia|litván]] trónt örökölte. [[1507]]. [[január 24.|január 24-én]] koronázta meg Andrzej Boryszewski [[Gniezno|gnieznói]] püspök a krakkói [[Királyi palota (Wawel)|Wawelben]].
 
===Uralkodása===
[[Adó]] és [[monetáris]] reformjai ellenére gyakran összeütközésbe került a lengyel országgyűléssel a királyi hatalom kiterjesztése miatt.<ref name=uralkodok/> Az országgyűlés követelésére [[1512]]-ben feleségül vette a magyar Szapolyai István nádor leányát, [[Szapolyai Borbála|Szapolyai Borbálát]], hogy biztosítsa a védelmi szövetséget, és örököst nemzzen.<ref name=uralkodok/> A fenyegető török veszéllyel szemben kezdetben bátyjával, [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászlóval]] és a magyar rendekkel akart védő- és támadószövetségre lépni, ésez [[1512]]-benis feleségülhozzávezetett vettea [[Iházassághoz. JánosA magyarfrigyből király|Szapolyainem János]]született erdélyifiú vajda húgátutód, [[Szapolyaiés Borbála|Szapolyai Borbálát]]. Felesége azonban már [[1515]]-ben meghalt,.<ref ésname=uralkodok/> mégMég ugyanez évben a [[pozsony]]i találkozón [[I. Miksa német-római császár]]ral kötött szerződést, és az ő ajánlására vette feleségül [[1518]]-ban Bona Sforza milánói hercegnőt.
A Moszkvai Nagyfejedelemség elleni háborúban [[1514]]-ben elvesztette [[Szmolenszk]]et, de [[1529]]-ben utolsó hercegének halála után megszerezte a [[Mazóvia|Mazóviai Hercegséget]]. [[1525]]-ben hűbéri fennhatósága alá vonta a [[Kelet-Poroszország]]i [[Német lovagrend|Teuton Lovagrend]]et. Annak nagymestere, [[Brandenburgi Albert]] evangélikus vallásra térve át a [[Kelet-Poroszország|kelet-porosz]] területekből világi hercegséget hozott létre, amely a [[Lengyelország uralkodóinak listája|lengyel király]] hűbérese lett.
 
A Moszkvai Nagyfejedelemség elleni háborúban [[1514]]-ben elvesztette [[Szmolenszk]]et, de [[1529]]-ben utolsó hercegének halála után megszerezte a [[Mazóvia|Mazóviai Hercegséget]]. [[15251521]]-ben hűbéri fennhatósága alá vontalegyőzte a [[Kelet-Poroszország]]iot hatalma alatt tartó [[Német lovagrend|Teuton Lovagrend]]et.<ref Annakname=uralkodok/> [[1525]]-ben a Lovagrend nagymestere, [[Brandenburgi Albert]] evangélikus vallásra térvetért át, aés vállalta, hogy [[Kelet-Poroszország|kelet-poroszhűbéreskü]]t területekbőltesz Zsigmondnak, ha megkapja Poroszország világi hercegségethercegségének hozottcímét.<ref létre,name=uralkodok/> Ezután Albert amelyfeloszlatta a [[Lengyelországrendet, uralkodóinakés listája|lengyela király]]Porosz hűbéreseHercegség lett.
A fenyegető török veszéllyel szemben kezdetben bátyjával, [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászlóval]] és a magyar rendekkel akart védő- és támadószövetségre lépni, és [[1512]]-ben feleségül vette [[I. János magyar király|Szapolyai János]] erdélyi vajda húgát, [[Szapolyai Borbála|Szapolyai Borbálát]]. Felesége azonban már [[1515]]-ben meghalt, és még ugyanez évben a [[pozsony]]i találkozón [[I. Miksa német-római császár]]ral kötött szerződést, és az ő ajánlására vette feleségül [[1518]]-ban Bona Sforza milánói hercegnőt.
 
Bátyja, II. Ulászló halála után [[1516]]-ban a kiskorú [[II. Lajos magyar király|II. Lajos]] egyik gyámja lett, akinek [[1526]]-ban a mohácsi csata előtt néhány ezer zsoldost küldött segítségül. A [[mohácsi csata]] után mint békeközvetítő fáradozott [[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd]] és Szapolyai János között, majd a menekülő Szapolyainak [[1528]]-ban menedéket nyújtott a lengyelországi [[Tarnow]] várában. Később feleségül adta hozzá [[Jagelló Izabella magyar királyné|Izabella]] nevű leányát ([[1539]]).
 
[[1531]]-ben a Szapolyai oldalán hadakozó [[PetruIV. Rareş|Péter moldvai vajdafejedelem]] ellen küldte egyik vezérét [[Jan Tarnowski]]t, aki leverte a moldvaiakat a [[obertini csata|obertini csatában]].
 
Uralkodása alatt [[Lengyelország]] területe jelentős mértékben gyarapodott. Megreformálta a lengyel jogrendet és a [[közigazgatás]]t, pártolta a [[művészet]]eket. A királyi hatalom megerősítésére irányuló pénzügyi és hadi reformjai azonban a lengyel nemesség ellenállásán meghiúsultak.
99 786

szerkesztés

Navigációs menü