„Szabó István (filmrendező)” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
a
Bot: ISBN formázása
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
a (r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: uk:Іштван Сабо)
a (Bot: ISBN formázása)
Mindhárom önéletrajzú ihletettségű film főhőse ( Bálint András alakítása) a háborút gyermekként, 1956 október–novemberét kamaszként átélt értelmiségi, érzékeny budapesti fiatalember.
 
*Az '''''[[Álmodozások kora|Álmodozások kora]]''''' – film a pályakezdés, a társadalmi beilleszkedés, a társ- és útkeresés nehézségeiről az 1960-as évek elején. Ebben az első nagyjátékfilmben már megmutatkozott a rendező eredeti látásmódja, a korszak hazai filmjeihez képest újszerű, oldott stílusa. „A film eredetiségét a választott dramaturgia biztosította. Szabó István fölrajzolt ugyan egy vékonyka cselekményt is, de erre, mint karácsonyfára a díszeket, a legkülönfélébb etűdöket aggatta rá… Az etűdszerkezetből következett, hogy a képek és a dialógusok néha elszakadtak egymástól, a szituációkat hol belső monológ, hol narrátor értelmezi… Az ''Álmodozások kora'' megjelenése pillanatában valóságos dramaturgiai dzsungelnek látszott… [pedig] a motívumok bujtatása, ölelkezése igencsak gondos dramaturgiai munka révén jött létre.”<ref>{{cite book|author= Marx József|title= Szabó István (Filmek és sorsok)|publisher=Vince Kiadó|location=Budapest|year=2002|id= ISBN 963 -9192 -46 -2 |pages=112–113}}</ref>
 
*Az '''''[[Apa (film)|Apa]]''''' című film az apa nélkül felnőtt nemzedék eszmélését, orientációs zavarát helyezi az ábrázolás középpontjába. Az apa helyét kitöltő képzelt fantáziaképek változásai Jancsi felnőtté válását és a kor változását egyaránt jelzik. A történet végén egyetemistaként János már szembe tud nézni helyzetével és megérti, hogy az idealizált apa-kép helyett saját erejére kell támaszkodnia. Akárcsak az előző filmben, itt is megjelenik a [[zsidóság]] témája; egyelőre csak mellékszálként, mint identifikációs (azonosulási) probléma, de számos későbbi filmjében is helyet kap, [[A napfény íze|''A napfény ízé''ben]] pedig kiteljesedik. Az ''Apa'' lélekrajza pontosabb, cselekménye és központi alakja kidolgozottabb, mint az előző alkotásé. Ezt bizonyítja több fesztiváldíja és az, hogy 1968-ban fölkerült a [[Budapesti tizenkettő]] néven ismert legjobb magyar filmek listájára, majd 2000-ben az ''Új Budapesti Tizenkettő'' listára is.
*A '''''[[Szerelmesfilm]]''''', a rendező első színes játékfilmje az előzőknél érzelmesebb, erősebben emlékképekre épülő történet. A főhős, Jancsi első külföldi útja, néhány hetes látogatása az 1956-ban [[Franciaország]]ba kivándorolt Katánál, akivel együtt töltötte gyermek- és kamaszkorát a tíz évvel korábban történt elválásig. A film egy gyerekkori szerelem késői lezárulásáról, „egy illúziókból táplálkozó szerelem lehetetlenségéről”<ref>{{cite web|url= http://magyar.film.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=35026&catid=9&Itemid=11|title = Szerelmesfilm (1970)|author = Vincze Teréz|date=2004-05-06|accessdate=2011-06-02|publisher =Film.hu}}</ref> szól, és az ideológiák által megosztott világban az emberi kapcsolatok elszakadásának lírai ábrázolása. Ez a film zárja Szabó István pályáján a saját nemzedékét középpontba állító alkotások sorát, mely sajátos trilógiát alkot.
 
A trilógia filmjeinek közös jellemzője a tematika és a témák felvetésének módja, vállalt személyessége, ami nem csak önéletrajzi motívumokban (például az apa halála 1945-ben), hanem főként az író-rendező látásmódjában és stílusában mutatkozik meg. Az alaptörténet természetesen mindegyik filmben más, de hasonló a jelent emlék- és fantáziaképekkel gyakran megszakító, több idősíkot egymásba játszató cselekményszervezése. A tárgyak, az élettények gyakran a zenéhez hasonlóan, motívumszerűen ismétlődnek vagy variálódnak (van, aki ezt ''zenei szerkesztésmód''nak is nevezi<ref>{{cite book|author= Honffy Pál|title= Mozgófénykép: filmelemzések|publisher= Tankönyvkiadó|location=Budapest|year=1984|id= ISBN 963 -17 -7829 -0|pages=190}}</ref>), ami gondolati vagy hangulati többletet eredményez, ugyanakkor kevesebb teret enged a színészi játéknak. A történeteket a főhős hangján előadott kommentárok kísérik (narrátor vagy belső monológ). Jellemző e filmek összegző befejezése: egy esemény (az első filmben a telefonos ébresztés, a másodikban a folyó átúszása, a harmadikban a levélírás) megsokszorozása, ami az egyszeri történetet általánossá emeli és hatását érzelmileg is felerősíti. Ezt a megoldást a rendező néhány későbbi filmjében is alkalmazta.
 
=== Az 1970-es évek ===
 
== Források és jegyzetek ==
*{{cite book|author= Marx József|title= Szabó István (Filmek és sorsok)|publisher=Vince Kiadó|location=Budapest|year=2002|id= ISBN 963 -9192 -46 -2|pages=}}
*{{cite book|author= Karcsai Kulcsár István|title= Szabó István (Filmek és sorsok)|publisher=Magyar Filmtudomány Intézet, Népművelési Propaganda Iroda|location=Budapest|year=|id= ISBN 963 -562 -849 -8|pages=}}
*{{cite web| url = http://www.objektivfilm.hu/index.php/hu/component/content/article/2-objektiv/13-szabo-istvan-palyafutasa |title = Szabó István pályafutása|author = |year=|accessdate = 2011-06-12|publisher = Objektív Stúdió}}
{{források}}
8 351

szerkesztés

Navigációs menü