„Electrecord” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
B.Zsoltbot (vitalap | szerkesztései)
a →‎1948-1970: clean up, replaced: államosítás → államosítás AWB
Hkbot (vitalap | szerkesztései)
a Bottal végzett egyértelműsítés: Kós Károly –> Kós Károly (építész)
9. sor: 9. sor:
Az Electrecord [[magyar nyelv|magyar]] [[népdal]]lemezeit a kritika hosszú ideig nem méltatta figyelemre, vagy "kommersz" jelzővel illette, mert a népdalt nótával keverve, többnyire stílusidegen előadásban terjesztették. Magyar könnyűzenében is sokáig a szórakoztató közhely jellemezte a repertoárt. 1972-ben [[A Hét (hetilap)|A Hét]] széles körű közvélemény-kutatást végzett a [[Romániai magyarok|magyar]] [[nemzetiség]]i lemezigények fölmérésére, s ezt követően az Electrecord készséggel vállalta az igények kielégítését. Részben e "lemezakció" sikerének tulajdonítható az 1973-as termésben tapasztalt mennyiségi és minőségi előrelépés. Az év legsikeresebb, utóbb sorozatindítónak bizonyult lemezén, a többször is újra kiadott ''Fagyöngy''ön [[Illyés Kinga]] modern romániai magyar költészetet [[csángók|csángó]] népdalokkal és [[ballada|balladákkal]] társítva szólaltatott meg.
Az Electrecord [[magyar nyelv|magyar]] [[népdal]]lemezeit a kritika hosszú ideig nem méltatta figyelemre, vagy "kommersz" jelzővel illette, mert a népdalt nótával keverve, többnyire stílusidegen előadásban terjesztették. Magyar könnyűzenében is sokáig a szórakoztató közhely jellemezte a repertoárt. 1972-ben [[A Hét (hetilap)|A Hét]] széles körű közvélemény-kutatást végzett a [[Romániai magyarok|magyar]] [[nemzetiség]]i lemezigények fölmérésére, s ezt követően az Electrecord készséggel vállalta az igények kielégítését. Részben e "lemezakció" sikerének tulajdonítható az 1973-as termésben tapasztalt mennyiségi és minőségi előrelépés. Az év legsikeresebb, utóbb sorozatindítónak bizonyult lemezén, a többször is újra kiadott ''Fagyöngy''ön [[Illyés Kinga]] modern romániai magyar költészetet [[csángók|csángó]] népdalokkal és [[ballada|balladákkal]] társítva szólaltatott meg.


Ezt követő magyar verslemezek: ''[[Petőfi Sándor|Petőfi]] a hídon'' (1974, [[Banner Zoltán]]),'' A kor falára'' (1975, [[Kovács György (színész)|Kovács György]] [[vers]]műsora), ''[[Ady Endre|Ady]]'' (1976, [[Varga Vilmos]]), [[Szilágyi Domokos]]: ''Lírai oratórium'' (1977, [[Illyés Kinga]]), ''Mondj igazat!'' (1977, [[Boér Ferenc]] versműsora a [[Korunk]] költészetéből), ''Rejtelmek ha zengenek'' (1978, [[Ádám Erzsébet]] [[József Attila]]-lemeze), [[Székely János (költő)|Székely János]]: ''Dózsa'' (1978, [[Nemes Levente]]), ''Vadrózsa'' (1979, [[Ádám Erzsébet]] népballada-műsora), ''Kék virág'' (1979, Eminescu-versek [[Kiss-Török Ildikó]] és [[Varga Vilmos]] előadásában), ''Ha egyszer hangod támad'' (1979, [[Horváth Imre (költő)|Horváth Imre]] versei a költő és [[Banner Zoltán]] előadásában), [[György Dénes]] szavalóművész egyéni lemeze (1979).'' Vallomások'' címmel [[Muzsnay Magda]] szerkesztett hanglemezt [[Kós Károly]] hangját őrző hangszalagokból (1979). Az Electrecord magyar [[mese]]lemezein kiváló [[színművész]]ek és [[rádió]]bemondók szólaltatták meg [[Benedek Elek]] és [[Ion Creangă]] remekeit, valamint magyar népmeséket. Eddig egy 17 cm-es lemezt gondozott a [[Napsugár]] szerkesztősége, amelyen [[Kányádi Sándor]] maga olvas föl [[gyermek]]verseiből (1977).
Ezt követő magyar verslemezek: ''[[Petőfi Sándor|Petőfi]] a hídon'' (1974, [[Banner Zoltán]]),'' A kor falára'' (1975, [[Kovács György (színész)|Kovács György]] [[vers]]műsora), ''[[Ady Endre|Ady]]'' (1976, [[Varga Vilmos]]), [[Szilágyi Domokos]]: ''Lírai oratórium'' (1977, [[Illyés Kinga]]), ''Mondj igazat!'' (1977, [[Boér Ferenc]] versműsora a [[Korunk]] költészetéből), ''Rejtelmek ha zengenek'' (1978, [[Ádám Erzsébet]] [[József Attila]]-lemeze), [[Székely János (költő)|Székely János]]: ''Dózsa'' (1978, [[Nemes Levente]]), ''Vadrózsa'' (1979, [[Ádám Erzsébet]] népballada-műsora), ''Kék virág'' (1979, Eminescu-versek [[Kiss-Török Ildikó]] és [[Varga Vilmos]] előadásában), ''Ha egyszer hangod támad'' (1979, [[Horváth Imre (költő)|Horváth Imre]] versei a költő és [[Banner Zoltán]] előadásában), [[György Dénes]] szavalóművész egyéni lemeze (1979).'' Vallomások'' címmel [[Muzsnay Magda]] szerkesztett hanglemezt [[Kós Károly (építész)|Kós Károly]] hangját őrző hangszalagokból (1979). Az Electrecord magyar [[mese]]lemezein kiváló [[színművész]]ek és [[rádió]]bemondók szólaltatták meg [[Benedek Elek]] és [[Ion Creangă]] remekeit, valamint magyar népmeséket. Eddig egy 17 cm-es lemezt gondozott a [[Napsugár]] szerkesztősége, amelyen [[Kányádi Sándor]] maga olvas föl [[gyermek]]verseiből (1977).


Az Electrecord és az [[Kolozsvári Állami Magyar Opera]] együttműködése [[Kálmán Imre]] ''Marica grófnő''jének keresztmetszet-fölvételével kezdődött (1969), 1973-ban [[Erkel Ferenc|Erkel]]-lemezzel folytatódott; majd a vezető énekművészek kollektív [[Opera (színmű)|opera]]- és operettária-lemeze és [[Kónya Dénes]] egyéni nagylemeze jelent meg. A [[marosvásárhely]]i népi együttes – amelynek kórusa az 1970-es évektől a filharmónia keretébe tartozott – 1973 óta több nagylemezen örökítette meg [[Birtalan József]], [[Csíky Boldizsár]], [[Hencz József]], [[Kozma Mátyás]], [[Márkos Albert (zeneszerző)|Márkos Albert]], [[Szabó Csaba]], [[Winkler Zoltán]] és [[Zoltán Aladár]] népzene-földolgozásait. ''A Szolgáld a hazát!'' (1973) romániai magyar zeneszerzők hazafias kóruslíráját mutatta be.
Az Electrecord és az [[Kolozsvári Állami Magyar Opera]] együttműködése [[Kálmán Imre]] ''Marica grófnő''jének keresztmetszet-fölvételével kezdődött (1969), 1973-ban [[Erkel Ferenc|Erkel]]-lemezzel folytatódott; majd a vezető énekművészek kollektív [[Opera (színmű)|opera]]- és operettária-lemeze és [[Kónya Dénes]] egyéni nagylemeze jelent meg. A [[marosvásárhely]]i népi együttes – amelynek kórusa az 1970-es évektől a filharmónia keretébe tartozott – 1973 óta több nagylemezen örökítette meg [[Birtalan József]], [[Csíky Boldizsár]], [[Hencz József]], [[Kozma Mátyás]], [[Márkos Albert (zeneszerző)|Márkos Albert]], [[Szabó Csaba]], [[Winkler Zoltán]] és [[Zoltán Aladár]] népzene-földolgozásait. ''A Szolgáld a hazát!'' (1973) romániai magyar zeneszerzők hazafias kóruslíráját mutatta be.

A lap 2011. november 13., 21:28-kori változata

Electrecord – hanglemezház (szerkesztőség, kiadó és lemezgyár) Bukarestben. 1933-ban alapították, első termékeit 1934-ben bocsátotta ki. Magyar vonatkozású kiadványai (1948-1980).

1948-1970

Az államosítás (1948) után kezdett magyar könnyű- és népzenei lemezeket is kiadni. Külön nemzetiségi szerkesztősége nincs, de gyümölcsöző együttműködést alakított ki magyar művelődési szervekkel és szakemberekkel, elsőként a Román Rádió kolozsvári és marosvásárhelyi stúdiójával s azok zenei és irodalmi szerkesztőivel, Porzsolt Viktorral, Muzsnay Magdával és Borbély Zoltánnal, akik sok magyar lemez hangfelvételét gondozták. Az óvodásoknak és kisiskolásoknak szánt irodalmi lemezeket a bukaresti tankönyvkiadó munkatársa, Rózsa Mária szerkesztette, s tevékeny részt vett a legkülönbözőbb természetű magyar lemezek szerkesztésében Reinhart Erzsébet, a Művelődési és Szocialista Nevelési Tanács nemzetiségi irodájának munkatársa mint a cég dolgozói tanácsának tagja.

1970-1980

Az Electrecord magyar népdallemezeit a kritika hosszú ideig nem méltatta figyelemre, vagy "kommersz" jelzővel illette, mert a népdalt nótával keverve, többnyire stílusidegen előadásban terjesztették. Magyar könnyűzenében is sokáig a szórakoztató közhely jellemezte a repertoárt. 1972-ben A Hét széles körű közvélemény-kutatást végzett a magyar nemzetiségi lemezigények fölmérésére, s ezt követően az Electrecord készséggel vállalta az igények kielégítését. Részben e "lemezakció" sikerének tulajdonítható az 1973-as termésben tapasztalt mennyiségi és minőségi előrelépés. Az év legsikeresebb, utóbb sorozatindítónak bizonyult lemezén, a többször is újra kiadott Fagyöngyön Illyés Kinga modern romániai magyar költészetet csángó népdalokkal és balladákkal társítva szólaltatott meg.

Ezt követő magyar verslemezek: Petőfi a hídon (1974, Banner Zoltán), A kor falára (1975, Kovács György versműsora), Ady (1976, Varga Vilmos), Szilágyi Domokos: Lírai oratórium (1977, Illyés Kinga), Mondj igazat! (1977, Boér Ferenc versműsora a Korunk költészetéből), Rejtelmek ha zengenek (1978, Ádám Erzsébet József Attila-lemeze), Székely János: Dózsa (1978, Nemes Levente), Vadrózsa (1979, Ádám Erzsébet népballada-műsora), Kék virág (1979, Eminescu-versek Kiss-Török Ildikó és Varga Vilmos előadásában), Ha egyszer hangod támad (1979, Horváth Imre versei a költő és Banner Zoltán előadásában), György Dénes szavalóművész egyéni lemeze (1979). Vallomások címmel Muzsnay Magda szerkesztett hanglemezt Kós Károly hangját őrző hangszalagokból (1979). Az Electrecord magyar meselemezein kiváló színművészek és rádióbemondók szólaltatták meg Benedek Elek és Ion Creangă remekeit, valamint magyar népmeséket. Eddig egy 17 cm-es lemezt gondozott a Napsugár szerkesztősége, amelyen Kányádi Sándor maga olvas föl gyermekverseiből (1977).

Az Electrecord és az Kolozsvári Állami Magyar Opera együttműködése Kálmán Imre Marica grófnőjének keresztmetszet-fölvételével kezdődött (1969), 1973-ban Erkel-lemezzel folytatódott; majd a vezető énekművészek kollektív opera- és operettária-lemeze és Kónya Dénes egyéni nagylemeze jelent meg. A marosvásárhelyi népi együttes – amelynek kórusa az 1970-es évektől a filharmónia keretébe tartozott – 1973 óta több nagylemezen örökítette meg Birtalan József, Csíky Boldizsár, Hencz József, Kozma Mátyás, Márkos Albert, Szabó Csaba, Winkler Zoltán és Zoltán Aladár népzene-földolgozásait. A Szolgáld a hazát! (1973) romániai magyar zeneszerzők hazafias kóruslíráját mutatta be.

A 1970-es évek első felében a Román Televízió magyar szerkesztősége is fölzárkózott az Electrecord állandó munkatársai közé. Munkatársai, Boros Zoltán és a később hozzá csatlakozó Simonffy Katalin számos könnyű- és népzenei kiadvány hangfölvételét szerkesztették. A népzenekari kíséretes népdallemezek sorában Barabás Kásler Magda Csángó népdalok és Sziki lakodalmasok c. 17 cm-esei tűntek föl új minőségükkel (1974). Jelentős fordulatot jelentett a táncházlemez (1980). Kallós Zoltán Új guzsalyam mellett c. monográfiájának (1973) lemezmelléklete és a Demény Piroska szerkesztette Mezőségi hangszeres népzene (1978; mindkettő 17 cm-es) mint falusi közlők hiteles előadását megörökítő kiadvány az Almási István szerkesztésében a hat nagylemeznyi Romániai magyar népzenei antológia előzménye.

A könnyűzenében a megjelent kislemezek és két kollektív nagylemez, a Siculus '72 (1974) és a Zenés karaván (1977) e zenefaj stílus- és értékbeli sokféleségét illusztrálja; a skála a kommersz idiómától a folkig, más irányban a beatig vagy az irodalmi sanzon hagyományait folytató népszerű dalig terjed (utóbbi műfajban Boros Zoltán szerzeményei jelentősek). Önálló nagylemeze van az egy személyben szövegíró, zeneszerző és énekes színésznek, Kisfalussy Bálintnak, a beatben saját hangot talált nagyváradi Metropolnak (1978), valamint Józsa Erika és Horváth Károly (később további közreműködőkkel bővült) kettősének (Kettőspont, 1978), amely népzene-közelben fogant folkszámaival e műfaj hazai csúcsszintjét képviseli.

Romániai magyar zeneszerzők alkotásából 1972-ben jelent meg először külön szimfonikus nagylemez. Azóta nemcsak a hazai zene külföldön is nagyra becsült legkiválóbbjai közé számító Oláh Tibor műveit, hanem Csíky Boldizsár, Demián Vilmos, Jodál Gábor, Kozma Mátyás, Márkos Albert, Szabó Csaba és Zoltán Aladár szimfonikus zenéjét is terjeszti az Electrecord. Barabás Kásler Magdával is készítettek egy dallemezt.

1977-től az Electrecord magyar magnókazettákat is forgalmazott (népzene, könnyűzene, mesék).

Irodalom

  • Edgar Elian: Discul. 1964. – Az E. kereskedelmi katalógusai (Catalog general, legutóbbi 1977-ből) és azok negyedévenként megjelenő pótfüzetei (Supliment de catalog, legutóbbi 1979 harmadik évnegyedében).
  • A Hét munkatársának nyilatkozik Edgar Elian. A Hét 1972/20.
  • Az olvasóé a szó. A Hét 1972/26.
  • László Ferenc: A szerkesztőé a szó. A Hét 1972/29;
  • László Ferenc: 1973 – a hanglemez éve. A Hét 1973/52;
  • László Ferenc: Népzenénk hanglemezen 1973-ban. Korunk 1974/4.
  • Az Electrecord 1973-as magyar lemezeiről. Interjú Teodor Carțiș igazgatóval. A Hét 1972/48.
  • H. Szabó Gyula: Az Electrecord hanglemezgyár magyar nyelvű hanglemezei. 1978. Könyvtár, 1979/2.

Jegyzetek és források

Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés I. (A–F). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1981.