„Pella” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Ókori görög települések kategória hozzáadva (a HotCattel) |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
31. sor: | 31. sor: | ||
|szöveg pozíciója = |
|szöveg pozíciója = |
||
}} |
}} |
||
'''Pella''' ([[görög ábécé|görög betűkkel]] Πέλλα) [[ókor]]i város, melynek romjai a mai [[Görögország|Görögországban]], [[szaloniki|Thesszalonikitől]] |
'''Pella''' ([[görög ábécé|görög betűkkel]] Πέλλα) [[ókor]]i város, melynek romjai a mai [[Görögország|Görögországban]], [[szaloniki|Thesszalonikitől]] északnyugatra, körülbelül 40 km távolságra találhatók. A név eredete vitatott, egyes vélemények szerint [[Apollón]] isten nevéből származik, akit a szomszédos [[Thesszália|Thesszáliában]] Ἄπλουν (Aplun) néven tiszteltek. |
||
Maradványait 1957-ben fedezték fel, ami nagy szenzációt keltett, mivel a korabeli leírások – például [[Titus Livius]] híradása – alapján a tengerpart közelében kutattak a város után eredménytelenül. A két évezred alatt ugyanis a leírásokban szereplő mocsarak, amelyek a vidéket a tengerhez kapcsolták, kiszáradtak, a folyók hordaléka pedig feltöltötte a területet. |
Maradványait 1957-ben fedezték fel, ami nagy szenzációt keltett, mivel a korabeli leírások – például [[Titus Livius]] híradása – alapján a tengerpart közelében kutattak a város után eredménytelenül. A két évezred alatt ugyanis a leírásokban szereplő mocsarak, amelyek a vidéket a tengerhez kapcsolták, kiszáradtak, a folyók hordaléka pedig feltöltötte a területet. |
A lap 2011. november 10., 19:32-kori változata
Pella | |||
Vergina | |||
| |||
Alapítás | i. e. 5. század | ||
Alapító | I. Arkhelaosz | ||
Megszűnés | 1. század | ||
Lakói | makedónok | ||
Beszélt nyelvek | ógörög | ||
Tszf. magasság | 38 m | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 40° 47′, k. h. 22° 25′Koordináták: é. sz. 40° 47′, k. h. 22° 25′ | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Pella témájú médiaállományokat. |
Pella (görög betűkkel Πέλλα) ókori város, melynek romjai a mai Görögországban, Thesszalonikitől északnyugatra, körülbelül 40 km távolságra találhatók. A név eredete vitatott, egyes vélemények szerint Apollón isten nevéből származik, akit a szomszédos Thesszáliában Ἄπλουν (Aplun) néven tiszteltek.
Maradványait 1957-ben fedezték fel, ami nagy szenzációt keltett, mivel a korabeli leírások – például Titus Livius híradása – alapján a tengerpart közelében kutattak a város után eredménytelenül. A két évezred alatt ugyanis a leírásokban szereplő mocsarak, amelyek a vidéket a tengerhez kapcsolták, kiszáradtak, a folyók hordaléka pedig feltöltötte a területet.
Története
Az i. e. 5. század első negyedében I. Arkhelaosz makedón király alapította Makedónia fővárosaként a korábbi Aigai (ma Vergina) helyett. II. Philipposz és III. Alexandrosz uralkodása alatt a város Makedónia legjelentősebb kereskedelmi központjává fejlődött. Az új főváros évtizedeken át szinte csak arról volt nevezetes, hogy a városalapító királyt honfitársai kíméletlenül kigúnyolták, mivel új palotájának termeit festményekkel díszítette. A többnyire állattenyésztő makedónok ezt különcködésnek tartották.
Xenophón azonban már népes városnak mondta. Igazi politikai és szellemi központtá azonban mégsem vált, mivel Nagy Sándor világbirodalmában földrajzilag a periférián helyezkedett el és a korabeli közlekedési és hírközlési körülmények az irányítási központ szerepére emiatt nem tették alkalmassá. A legendák szerint itt élt Arisztotelész is mint a fiatal Nagy Sándor nevelője és tanítója, s itt halt meg Euripidész is i. e. 406-ban. Jelentősebb esemény kapcsán a történetírás i. e. 168-ban említi újra a várost, amikoris a püdnai csata után a rómaiak elfoglalták és feldúlták. Innentől kezdve a Római Birodalom 3. makedón régiójának központja, bár i. e. 148-ban Makedónia provincia megalakításakor annak fővárosa Thesszaloniki lett. I. e. 40-ben római veteráncoloniát telepítettek a városba, melynek státusát i. e. 27-ben Augustus is megerősítette Colonia Iulia Augusta Pella elnevezéssel. A település hanyatlását azonban már nem lehetett visszafordítani, 3-ban megszűnt a pénzverés is.
Nevezetességek
Az agora és a királyi palota maradványai, továbbá az i. e. 300 körül készült perisztiliumos házak.
Források:
- Magyar Nagylexikon 14. kötet.Magyar Nagylexikon Kiadó 2002. ISBN 963 9257 11 7
- Forgács András-Szabó Miklós: Görögország. Panoráma 1979. ISBN 963 243 181 2
Ez a lap már inaktív, viszont a laptörténetek olvashatóságához továbbra is szükséges. Ne használd, és a tartalmán ne változtass! Ha kérdésed van a lap nyugdíjazásával kapcsolatban, a kocsmafalon tedd fel! This Wikipedia page is currently inactive and is retained primarily for historical interest. |