„Boso alsó-burgund király” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a r2.7.2) (Bot: következő módosítása: id:Boson dari Provence; kozmetikai változtatások |
linkek |
||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
[[Fájl:King Boson of Provence.JPG|thumb|200px|right|Boso király Szent István vértanúval (freskó a Charlieu Apátság falán).]] |
[[Fájl:King Boson of Provence.JPG|thumb|200px|right|Boso király Szent István vértanúval (freskó a Charlieu Apátság falán).]] |
||
Buvinnnek (Beuves-nek), Ardennes grófjának volt a fia<ref name=uralkodok/>. [[876]]-ban sógora, [[I. Károly nyugati frank király]] Lombardia kormányzójává tette<ref name=uralkodok/>, és hercegi rangot adományozott neki<ref name=uralkodok/>. [[III. Lajos nyugati frank király|III. Lajos]] és [[Karlmann nyugati frank király|Karlmann]] nyugati frank királyok kiskorúsága idején összehívta a provence-i püspököket, és [[879]]. [[október 15.]]-én királlyá kiáltatta ki magát<ref name=uralkodok/>. A koronára való jogait főként arra a tényre alapozta, hogy férje volt Irmingardnak, II. Lajos császár leányának<ref name=szentromai>James Bryce: '''A Római Szent Birodalom''', A Magyar Tudományos Akadémia kiadása, Budapest, 1903, 86. oldal</ref>.<ref>Gingins la Sarraz báró egy oklevelet, idéz amelyet Boso akkor adott ki, mikor még habozott, vajon királynak mondja-e magát: ''"Ego Boso Dei gratia id quod sum, et conjux mea Irmingardis proles imperalis."'' (''Bryce'', id.m., 86.o.)</ref> Kiterjesztette a fennhatósága alatt álló területeket<ref name=uralkodok/>. Trónbitorló uralma nemcsak Provence-ra, hanem számos északi vidékre, így az Autunig kibővített Burgundiára is kiterjedt<ref name=uralkodok/>. |
Buvinnnek (Beuves-nek), Ardennes grófjának volt a fia<ref name=uralkodok/>. [[876]]-ban sógora, [[I. Károly nyugati frank király]] [[Lombardia]] kormányzójává tette<ref name=uralkodok/>, és hercegi rangot adományozott neki<ref name=uralkodok/>. [[III. Lajos nyugati frank király|III. Lajos]] és [[Karlmann nyugati frank király|Karlmann]] nyugati frank királyok kiskorúsága idején összehívta a provence-i püspököket, és [[879]]. [[október 15.]]-én királlyá kiáltatta ki magát<ref name=uralkodok/>. A koronára való jogait főként arra a tényre alapozta, hogy férje volt Irmingardnak, [[II. Lajos frank császár]] leányának<ref name=szentromai>James Bryce: '''A Római Szent Birodalom''', A Magyar Tudományos Akadémia kiadása, Budapest, 1903, 86. oldal</ref>.<ref>Gingins la Sarraz báró egy oklevelet, idéz amelyet Boso akkor adott ki, mikor még habozott, vajon királynak mondja-e magát: ''"Ego Boso Dei gratia id quod sum, et conjux mea Irmingardis proles imperalis."'' (''Bryce'', id.m., 86.o.)</ref> Kiterjesztette a fennhatósága alatt álló területeket<ref name=uralkodok/>. Trónbitorló uralma nemcsak Provence-ra, hanem számos északi vidékre, így az Autunig kibővített [[Burgundia|Burgundiára]] is kiterjedt<ref name=uralkodok/>. |
||
Az elkövetkező években, elsősorban [[880]] és [[882]] között a francia és a német Karolingok Boso számos északi területén helyreállították uralmukat<ref name=uralkodok/>. [[Vienne (település)|Vienneben]] érte a halál<ref name=uralkodok/>. A trónon fia, [[III. Lajos itáliai király|Lajos]] lépett az örökébe<ref name=uralkodok/>. |
Az elkövetkező években, elsősorban [[880]] és [[882]] között a francia és a német Karolingok Boso számos északi területén helyreállították uralmukat<ref name=uralkodok/>. [[Vienne (település)|Vienneben]] érte a halál<ref name=uralkodok/>. A trónon fia, [[III. Lajos itáliai király|Lajos]] lépett az örökébe<ref name=uralkodok/>. |
||
A lap 2011. november 6., 20:14-kori változata
Boso (franciául: 'Boson'), (844 – 887. január 11.[1]) alsó-burgund (Provence-i) király 877-től.
Buvinnnek (Beuves-nek), Ardennes grófjának volt a fia[1]. 876-ban sógora, I. Károly nyugati frank király Lombardia kormányzójává tette[1], és hercegi rangot adományozott neki[1]. III. Lajos és Karlmann nyugati frank királyok kiskorúsága idején összehívta a provence-i püspököket, és 879. október 15.-én királlyá kiáltatta ki magát[1]. A koronára való jogait főként arra a tényre alapozta, hogy férje volt Irmingardnak, II. Lajos frank császár leányának[2].[3] Kiterjesztette a fennhatósága alatt álló területeket[1]. Trónbitorló uralma nemcsak Provence-ra, hanem számos északi vidékre, így az Autunig kibővített Burgundiára is kiterjedt[1].
Az elkövetkező években, elsősorban 880 és 882 között a francia és a német Karolingok Boso számos északi területén helyreállították uralmukat[1]. Vienneben érte a halál[1]. A trónon fia, Lajos lépett az örökébe[1].
Jegyzetek
- ↑ a b c d e f g h i j Uralkodók és dinasztiák (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, ISBN 963 9075 12 4, 97. oldal
- ↑ James Bryce: A Római Szent Birodalom, A Magyar Tudományos Akadémia kiadása, Budapest, 1903, 86. oldal
- ↑ Gingins la Sarraz báró egy oklevelet, idéz amelyet Boso akkor adott ki, mikor még habozott, vajon királynak mondja-e magát: "Ego Boso Dei gratia id quod sum, et conjux mea Irmingardis proles imperalis." (Bryce, id.m., 86.o.)
| Előző uralkodó: nem volt |
|
Következő uralkodó: Lajos |
