„Minorita templom (Miskolc)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
B.Zsoltbot (vitalap | szerkesztései)
a clean up, replaced: {{commonscat| → {{commonskat| AWB
1. sor: 1. sor:
{{egyért2|a miskolci minorita templomról|Minorita templom (egyértelműsítő lap)}}
{{egyért2|a miskolci minorita templomról|Minorita templom (egyértelműsítő lap)}}


[[Fájl:Minorite_Church_Miskolc01.jpg|bélyegkép|A Minorita templom homlokzata]]
[[Fájl:Minorite Church Miskolc01.jpg|bélyegkép|A Minorita templom homlokzata]]
A '''Nagyboldogasszony minorita plébániatemplom''' (Hősök tere 5/a.) [[Miskolc]] egyik reprezentatív, [[barokk]] stílusú temploma, városképileg a [[Belváros (Miskolc)#Hősök tere|Hősök tere]] meghatározó építménye (Nagyboldogasszony [[Szűz Mária]] egyik elnevezése). Bal oldalán áll az egykori minorita rendház, ma Kelemen Didák Fiúkollégium, jobb oldalán a [[Földes Ferenc Gimnázium]].
A '''Nagyboldogasszony minorita plébániatemplom''' (Hősök tere 5/a.) [[Miskolc]] egyik reprezentatív, [[barokk]] stílusú temploma, városképileg a [[Belváros (Miskolc)#Hősök tere|Hősök tere]] meghatározó építménye (Nagyboldogasszony [[Szűz Mária]] egyik elnevezése). Bal oldalán áll az egykori minorita rendház, ma Kelemen Didák Fiúkollégium, jobb oldalán a [[Földes Ferenc Gimnázium]].


[[Fájl:Minorite_Church_Miskolc03.jpg|bélyegkép|150px|balra|Szószék a templomban]]
[[Fájl:Minorite Church Miskolc03.jpg|bélyegkép|150px|balra|Szószék a templomban]]
A területen már a 15. században állt Szűz Mária tiszteletének szentelt templom, ami a [[török hódoltság]] idején pusztult el. Az új templom és rendház alapítója [[Kelemen Didák]] (1683–1744) [[Minoriták|minorita]] tartományfőnök volt, aki sikerrel kért templomépítési engedélyt [[III. Károly magyar király|III. Károlytól]], és meg tudta nyerni [[Károlyi Sándor (hadvezér)|Károlyi Sándor grófot]] és [[Erdődy Gábor Antal]] egri érseket az építkezés támogatójának. A munkálatok 1729-ben kezdődtek, ünnepélyes alapkőletétellel. A tervező és építő Giovanni Baptista Carlone egri építész volt. 1735-re elkészült a [[szentély]] és az alatta lévő [[kripta]], 1736-ban Erdődy Gábor – ideiglenesen – felszentelte a [[Oltár|főoltárt]]. A templomépület, a két torony egy részének és a [[kápolna]] építésével 1743-ra készültek el. Ugyanebben az évben kezdték el a [[kolostor]] északi szárnyának az építését, amit rövidesen a déli szárnyban lévő iskola és az összekötő egység követett. A kereszteket 1751-ben helyezték el a torony tetején, a teljes készültséget 1760 körül érték el. Páter Kelemen Didák ezt már nem érte meg, 1744. április 28-án elhunyt, és az általa megálmodott templom kriptájában temették el.
A területen már a 15. században állt Szűz Mária tiszteletének szentelt templom, ami a [[török hódoltság]] idején pusztult el. Az új templom és rendház alapítója [[Kelemen Didák]] (1683–1744) [[Minoriták|minorita]] tartományfőnök volt, aki sikerrel kért templomépítési engedélyt [[III. Károly magyar király|III. Károlytól]], és meg tudta nyerni [[Károlyi Sándor (hadvezér)|Károlyi Sándor grófot]] és [[Erdődy Gábor Antal]] egri érseket az építkezés támogatójának. A munkálatok 1729-ben kezdődtek, ünnepélyes alapkőletétellel. A tervező és építő Giovanni Baptista Carlone egri építész volt. 1735-re elkészült a [[szentély]] és az alatta lévő [[kripta]], 1736-ban Erdődy Gábor – ideiglenesen – felszentelte a [[Oltár|főoltárt]]. A templomépület, a két torony egy részének és a [[kápolna]] építésével 1743-ra készültek el. Ugyanebben az évben kezdték el a [[kolostor]] északi szárnyának az építését, amit rövidesen a déli szárnyban lévő iskola és az összekötő egység követett. A kereszteket 1751-ben helyezték el a torony tetején, a teljes készültséget 1760 körül érték el. Páter Kelemen Didák ezt már nem érte meg, 1744. április 28-án elhunyt, és az általa megálmodott templom kriptájában temették el.


[[Fájl:Minorite_Church_Miskolc02.jpg|bélyegkép|A Minorita rendház épülete]]
[[Fájl:Minorite Church Miskolc02.jpg|bélyegkép|A Minorita rendház épülete]]
Az 1843. évi nagy miskolci tűzvész során súlyos károkat szenvedett a templom, leégett a tető, beszakadt a boltozat, még a harangok is megolvadtak, viszont a berendezés nagy része megmenekült a tűztől. Elsőnek a rendházat állították helyre, majd a tornyokat, és 1845-re készültek el a helyreállítási munkálatokkal – az eredeti Carlone-féle tervek szerint. 1867-ben lett kész a főoltár, 1880-ban pedig négy oltárt állítottak fel ([[Szűz Mária]], [[József (Jézus nevelőapja)|Szent József]], [[I. István magyar király|Szent István]], [[I. László magyar király|Szent László]]). 1950. június 17. éjszakáján a rendházból elhurcolták az ott lakó atyákat, novíciusokat és diákokat, összesen tíz embert (erről 1999-ben elhelyezett emléktábla emlékezik meg). A templom 1982 óta önálló plébániaként működik (Miskolc-Újvárosi Nagyboldogasszony Plébánia). 1998-tól a minoriták szegénykonyhát működtetnek.
Az 1843. évi nagy miskolci tűzvész során súlyos károkat szenvedett a templom, leégett a tető, beszakadt a boltozat, még a harangok is megolvadtak, viszont a berendezés nagy része megmenekült a tűztől. Elsőnek a rendházat állították helyre, majd a tornyokat, és 1845-re készültek el a helyreállítási munkálatokkal – az eredeti Carlone-féle tervek szerint. 1867-ben lett kész a főoltár, 1880-ban pedig négy oltárt állítottak fel ([[Szűz Mária]], [[József (Jézus nevelőapja)|Szent József]], [[I. István magyar király|Szent István]], [[I. László magyar király|Szent László]]). 1950. június 17. éjszakáján a rendházból elhurcolták az ott lakó atyákat, novíciusokat és diákokat, összesen tíz embert (erről 1999-ben elhelyezett emléktábla emlékezik meg). A templom 1982 óta önálló plébániaként működik (Miskolc-Újvárosi Nagyboldogasszony Plébánia). 1998-tól a minoriták szegénykonyhát működtetnek.


25. sor: 25. sor:
* [http://www.vendegvaro.hu/Minorita-templom-Nagyboldogasszony-Miskolc Vendégváró.hu – Minorita templom (Nagyboldogasszony), Miskolc]
* [http://www.vendegvaro.hu/Minorita-templom-Nagyboldogasszony-Miskolc Vendégváró.hu – Minorita templom (Nagyboldogasszony), Miskolc]
==További információk==
==További információk==
{{commonscat|Minorite church in Miskolc‎}}
{{commonskat|Minorite church in Miskolc‎}}


{{portál|Miskolc}}
{{portál|Miskolc}}

A lap 2011. november 4., 19:11-kori változata

A Minorita templom homlokzata

A Nagyboldogasszony minorita plébániatemplom (Hősök tere 5/a.) Miskolc egyik reprezentatív, barokk stílusú temploma, városképileg a Hősök tere meghatározó építménye (Nagyboldogasszony Szűz Mária egyik elnevezése). Bal oldalán áll az egykori minorita rendház, ma Kelemen Didák Fiúkollégium, jobb oldalán a Földes Ferenc Gimnázium.

Szószék a templomban

A területen már a 15. században állt Szűz Mária tiszteletének szentelt templom, ami a török hódoltság idején pusztult el. Az új templom és rendház alapítója Kelemen Didák (1683–1744) minorita tartományfőnök volt, aki sikerrel kért templomépítési engedélyt III. Károlytól, és meg tudta nyerni Károlyi Sándor grófot és Erdődy Gábor Antal egri érseket az építkezés támogatójának. A munkálatok 1729-ben kezdődtek, ünnepélyes alapkőletétellel. A tervező és építő Giovanni Baptista Carlone egri építész volt. 1735-re elkészült a szentély és az alatta lévő kripta, 1736-ban Erdődy Gábor – ideiglenesen – felszentelte a főoltárt. A templomépület, a két torony egy részének és a kápolna építésével 1743-ra készültek el. Ugyanebben az évben kezdték el a kolostor északi szárnyának az építését, amit rövidesen a déli szárnyban lévő iskola és az összekötő egység követett. A kereszteket 1751-ben helyezték el a torony tetején, a teljes készültséget 1760 körül érték el. Páter Kelemen Didák ezt már nem érte meg, 1744. április 28-án elhunyt, és az általa megálmodott templom kriptájában temették el.

A Minorita rendház épülete

Az 1843. évi nagy miskolci tűzvész során súlyos károkat szenvedett a templom, leégett a tető, beszakadt a boltozat, még a harangok is megolvadtak, viszont a berendezés nagy része megmenekült a tűztől. Elsőnek a rendházat állították helyre, majd a tornyokat, és 1845-re készültek el a helyreállítási munkálatokkal – az eredeti Carlone-féle tervek szerint. 1867-ben lett kész a főoltár, 1880-ban pedig négy oltárt állítottak fel (Szűz Mária, Szent József, Szent István, Szent László). 1950. június 17. éjszakáján a rendházból elhurcolták az ott lakó atyákat, novíciusokat és diákokat, összesen tíz embert (erről 1999-ben elhelyezett emléktábla emlékezik meg). A templom 1982 óta önálló plébániaként működik (Miskolc-Újvárosi Nagyboldogasszony Plébánia). 1998-tól a minoriták szegénykonyhát működtetnek.

Emléktábla

Külsejét tekintve a templom kéttornyos, homlokzatát jón lizénák osztják három függőleges szakaszra, vízszintes párkányai pedig két szintre és egy oromzatra. A 2001-ben készül bronzkapuhoz háromkaréjos, hajlított korlátú lépcsősor vezet. Ennek két oldalán, szoborfülkékben állnak balról Assisi Szent Klára, jobbról pedig Szent Erzsébet szobrai. Az emeleti ablak két oldalán, hasonló módon két szent szobrát helyezték el: Assisi Szent Ferenc és Páduai Szent Antal alakját. Valamennyi 1779-ben került a helyére. A templomépület 60 méter hosszú, a főhajó szélessége 12 méter, a két torony magassága 56 méter, toronyórái 1995-ben készültek. A főhajó boltívének magassága 16 méter, melynek két oldalán három-három, 6×6 méteres kápolna helyezkedik el. A templom üvegablakai 1904-ben készültek, alkotójuk Palka József. A templomnak négy harangja van. A jobb oldali toronyban van a 2000 kilogrammos Gábor harang, amelyet 1847-ben öntöttek Hilzer Ignác bécsújhelyi műhelyében. A bal oldali toronyban függ a 959 kilogrammos Hősök harangja, az 587 kilogrammos Kelemen Didák harang és a Páduai Szent Antal nevét viselő, 150 kilogrammos lélekharang. Mindet Szlezák László öntötte 1936-ban, Budapesten.

A templombelső háromhajós, ötboltszakaszos, csehsüvegboltozattal fedett. Padjait, a szószéket és a sekrestye berendezését 1740 és 1748 között a sajóládi pálosok műhelyében készítették. A főhajó mennyezetét és a szentély boltozatát freskók díszítik, Mária életéből vett jelenetek, Takács István alkotásai (1958 és 1966 között készültek). A főoltárképet Sajósy Alajos készítette 1867-ben, Mária mennybevitelét ábrázolja. A bronz tabernákulum ajtót Tomcsik János ötvös készítette. A templom orgonája Szalay Lajos orgonaművész terve alapján készült Pécsett, de 1950 óta még nem fejezték be.

Források

Könyvek

  • Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 1/1. Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltár, Miskolc. 262–264. old. ISBN 963-9311-49-9

Weboldalak

További információk

Commons:Category:Minorite church in Miskolc‎
A Wikimédia Commons tartalmaz Minorita templom (Miskolc) témájú médiaállományokat.