„Lenhossék Mihály” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
a clean up, replaced: {{commonscat| → {{commonskat| AWB |
||
32. sor: | 32. sor: | ||
* Die Geschmacksknospen in den blattförmigen Papilen der Kaninchenzunge. Eine histologische Studie. Würzburg, 1893. |
* Die Geschmacksknospen in den blattförmigen Papilen der Kaninchenzunge. Eine histologische Studie. Würzburg, 1893. |
||
* A centrosomáról. Székfoglaló értekezés. Budapest, 1896. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő. XVI.) |
* A centrosomáról. Székfoglaló értekezés. Budapest, 1896. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő. XVI.) |
||
* Ueber Spermatogenese bei Säugethieren. Vorläufige Mittheilung. Tübingen, 1897. |
* Ueber Spermatogenese bei Säugethieren. Vorläufige Mittheilung. Tübingen, 1897. |
||
*[http://mek.oszk.hu/08200/08275/ Az ember helye a természetben. Budapest, 1915.] |
*[http://mek.oszk.hu/08200/08275/ Az ember helye a természetben. Budapest, 1915.] |
||
51. sor: | 51. sor: | ||
==Források== |
==Források== |
||
{{ |
{{commonskat|Mihály Lenhossék}} |
||
*{{MÉL|2|62|ABC09006/09411.htm}} |
*{{MÉL|2|62|ABC09006/09411.htm}} |
||
*{{szinnyei}} |
*{{szinnyei}} |
||
* [[Székely Kinga]]: ''Évfordulók''. In: [[Karszt és Barlang]], 1987. 1-2. füz. p. |
* [[Székely Kinga]]: ''Évfordulók''. In: [[Karszt és Barlang]], 1987. 1-2. füz. p. 75. |
||
* [[Székely Kinga]]: ''Évfordulók''. In: [[Karszt és Barlang]], 1988. 2. füz. p. |
* [[Székely Kinga]]: ''Évfordulók''. In: [[Karszt és Barlang]], 1988. 2. füz. p. 124. |
||
*[http://www.galeria.sote.hu/page.php?id=40 Galéria] |
*[http://www.galeria.sote.hu/page.php?id=40 Galéria] |
||
*[http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/lenhossek_mihaly_szuletesnapja__1863 Jeles napok] |
*[http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/lenhossek_mihaly_szuletesnapja__1863 Jeles napok] |
||
64. sor: | 64. sor: | ||
{{csonk-term-kut}} |
{{csonk-term-kut}} |
||
{{DEFAULTSORT:Lenhossek Mihaly}} |
{{DEFAULTSORT:Lenhossek Mihaly}} |
||
[[Kategória:Magyar orvosok]] |
[[Kategória:Magyar orvosok]] |
||
[[Kategória:Magyar anatómusok]] |
[[Kategória:Magyar anatómusok]] |
||
[[Kategória:MTA-tagok]] |
[[Kategória:MTA-tagok]] |
||
[[Kategória:Corvin-koszorúsok]] |
[[Kategória:Corvin-koszorúsok]] |
||
[[Kategória:Magyar barlangkutatók]] |
[[Kategória:Magyar barlangkutatók]] |
||
[[Kategória:Pestiek]] |
[[Kategória:Pestiek]] |
A lap 2011. november 4., 16:42-kori változata
Lenhossék Mihály (Pest, 1863. augusztus 28. – Budapest, 1937. január 26.) anatómus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a neurontan egyik megalapítója.
Lenhossék Mihály Ignác (1773–1840) orvos, fiziológus unokája, Lenhossék József (1818–1888) orvos, anatómus, antropológus fia.
Szent-Györgyi Albert (1893-1986) Nobel-díjas orvos, biokémikus anyai nagybátyja.
Munkássága
Barlangkutató tevékenysége
A Barlangkutató Bizottság, majd a Szakosztály elnöki tisztét – első elnökének halála után – 1912. április 26-ától 4 éven át töltötte be. 1912. május 24-én az elnökletével lezajlott első bizottsági ülésen terjesztette elő javaslatát, hogy a bizottság jellegéből adódóan alakuljon át szakosztállyá. A szakosztály alaptőkéjét alapítótagként 100 koronával gyarapította.
Az 1913-ban meginduló Barlangkutatás című szaklapnak nemcsak a bevezetőjét írta, de 1916-ig a lapot az ő közreműködésével szerkesztette Kadić Ottokár.
A barlangkutatás tudományos eredményeinek bővítésében is részt vállalt, eredményeit a Barlangkutatásban, a Magyar Állami Földtani Intézet kiadványaiban, a Természettudományi Közlönyben publikálta. Cikke jelent meg a piltdowni, a rhodesiai koponyaleletről, a Pilisszántói-kőfülkében és az Igricz-barlangban végzett ásatásokról, a neandervölgyi emberről, de foglalkozott a barlangkutatás helyzetével és törekvéseivel is.
Díja
- Corvin-koszorú (1930)
Munkái
- Adatok a gerinczagyi dúczok ismeretéhez, a békán tett vizsgálatok alapján. Budapest, 1885. (Értekezések a természettudományok köréből, XV. 15. Németül az Archiv für Mikroskopische Anatomieban 1886.)
- Ritkább boncztani rendellenességek. Budapest, 1886. Egy tábla rajzzal. (Értekezések a természettudományok köréből, XVI. 5. Németül az Anatom. Anzeigerben.)
- A gerinczvelői idegek hátulsó gyökereiről. Budapest, 1889. (Értekezések a természettudományok köréből, XIX. 6. Hat ábrával. Németül az Archiv für Mikrokopische Anatomieban.)
- Der feinere Bau des Nervensystems im Lichte neuester Forschungen. Berlin, 1893. (2. telj. átdolg. kiadás. U. ott, 1895. Az I. kiadást lefordította franciára E. Chretien. Paris, 1893.)
- Beiträge zur Histologie des Nervensystems und der Sinnesorgane. Wiesbaden, 1893. (9. dolgozat.)
- Die Geschmacksknospen in den blattförmigen Papilen der Kaninchenzunge. Eine histologische Studie. Würzburg, 1893.
- A centrosomáról. Székfoglaló értekezés. Budapest, 1896. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő. XVI.)
- Ueber Spermatogenese bei Säugethieren. Vorläufige Mittheilung. Tübingen, 1897.
- Az ember helye a természetben. Budapest, 1915.
Elismerése
- Lenhossék Mihály-díj Alapította a Magyar Anatómusok, Hisztológusok és Embryológusok Társasága
- Díjazottak:
- Mihály András hisztológus
- Nógrádi Antal szemész
- Tóth Lajos orvos, neurobiológus
- Módis László (1972) orvos, humánbiológus, egyetemi tanár
- Sétáló György (1973) orvos, endokrinológus, egyetemi tanár
- Halász Norbert (1974) neurobiológus
- Matesz Klára (1979) orvos
- Somogyi Péter (1982) neurobiológus
- Antal Miklós (1984) neurobiológus
- Szél Ágoston (1987)
Források
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969. 62. o.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.
- Székely Kinga: Évfordulók. In: Karszt és Barlang, 1987. 1-2. füz. p. 75.
- Székely Kinga: Évfordulók. In: Karszt és Barlang, 1988. 2. füz. p. 124.
- Galéria
- Jeles napok
- National Geographic
- Petőfi Irodalmi Múzeum