„Faragó Géza” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Hkbot (vitalap | szerkesztései)
a Robot: Automatikus szövegcsere (-Magyar Zsidó Lexikon +Magyar zsidó lexikon)
B.Zsoltbot (vitalap | szerkesztései)
a clean up, replaced: {{commons|Category: → {{commonskat| AWB
61. sor: 61. sor:


== Külső hivatkozások ==
== Külső hivatkozások ==
{{commons|Category:Géza Faragó}}
{{commonskat|Géza Faragó}}
* [http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/index.html MÉL]
* [http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/index.html MÉL]
* [http://www.hung-art.hu/frames.html?/magyar/f/farago/muvek/index.html Faragó Géza élete, művei a hung.art.hu honlapján]
* [http://www.hung-art.hu/frames.html?/magyar/f/farago/muvek/index.html Faragó Géza élete, művei a hung.art.hu honlapján]
72. sor: 72. sor:


{{Portál|Zsidóság}}
{{Portál|Zsidóság}}

[[Kategória:Magyar festők]]
[[Kategória:Magyar festők]]
[[Kategória:Magyar grafikusok]]
[[Kategória:Magyar grafikusok]]

A lap 2011. november 2., 03:24-kori változata

A háború vége, egyúttal ez önarcképe is (1918 körül)

Faragó Géza (Budapest, 1877. június 25.Budapest, 1928. szeptember 23.) magyar festő, grafikus.

A magyar szecessziós festőművészet, a plakátművészet, a karikatúrarajzok, s a színházi díszletek tervezésének jeles mestere.

Életpályája

Faragó Géza sírja Budapesten. Kerepesi temető: 34-11-21.

Tanulmányait Párizsban végezte. Hazatérve a szolnoki művésztelepen Fényes Adolf mellett, majd 1910 körül a kecskeméti művésztelepen Iványi-Grünwald Béla körében alkotott. Szívesen örökített meg vidám, humoros jeleneteket, mestere volt a karikatúrának, sokat tett a plakátművészet alkalmazott grafikai szintű és európai színvonalon történő meghonosításáért.

1914-ben plakátkiállítása volt Berlinben. Négyszer volt kiállítása a Nemzeti Szalonban: 1900-ban, 1910-ben,1923-ban és 1928-ban. Az 1910-es kiállításon plakátjait és saját festményeit (tájképeit, figurális kompozícióit) együtt állította ki, s a közönség körében nagy sikere volt, erről beszámolt a Nyugat művészetkritikusa, Lengyel Géza is.[1]

A legnagyobb sikert plakátjaival és színpadi díszleteivel aratta. 1910-től 1915-ig a Király Színház, később a Fővárosi Operettszínház, majd az UFA-filmgyár szcenikusa volt. Magyar lakodalom című, általa írt és díszletezett balettjét Londonban egy évig játszották.[2]

51 évesen ragadta el a halál, a Kerepesi temetőben nyugszik.

Művei közgyűjteményekben

Műveit az Országos Széchényi Könyvtár, a Kiscelli Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria és a kecskeméti Katona József Múzeum őrzi, számos műve van magántulajdonban.

Képeiből

Művei (válogatás)

Virágok között 1911
  • 1902 A Holzer divatház plakátja (plakát, 210 x 96 cm; Országos Széchényi Könyvtár, Budapest)
  • 1903 Elveszett paradicsom (tempera, gouache, papír, 63 x 48 cm; magántulajdonban)
  • (Év nélkül) Nakiri (plakát, 180 x 113 cm; Kiscelli Múzeum, Budapest)
  • 1908 A szimbolista (tempera, színes papír, 51 x 35 cm; Magyar Nemzeti Galéria, Budapest)
  • 1909 Gottschlig-rum, plakát
  • 1909 Törley-pezsgő, plakát
  • 1910 Fogadás (tus, akvarell, papír, 345 x 470 mm; magántulajdonban)
  • 1910-es évek Fiatal leány kakaduval (akvarell, papír; 32×25,5 cm
  • (1910 körül) Tungsram izzólámpa plakát (125 x 95 cm; Magyar Nemzeti Galéria, Budapest)
  • (1910 körül) Ruhaüzlet plakátja
  • 1911 Virágok között (olaj, vászon, 94 x 64,5 cm; Katona József Múzeum, Kecskemét)
  • 1913 Karcsú nő macskával (olaj, vászon, 81 x 63 cm; magántulajdonban)
  • (Év nélkül) Este a Dunán (MNG)
  • (Év nélkül) Korai holdsütés (MNG)
  • (Év nélkül) Reggel (MNG)
  • (Év nélkül) Seefeldi parasztlány (MNG)
  • (1918 körül) A háború vége (egyben ez önarckép is; vegyes technika, 51 x 73 cm; magántulajdonban)

Társasági tagság

Kecskeméti Művésztelep alapító tag

Források

  • Művészeti lexikon. 2. köt. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1966. Faragó Géza lásd 21. o.

Jegyzetek

  1. * Lengyel Géza Faragó Géza 1910-es kiállításáról, Nyugat, 1910/6. sz.
  2. Művészeti lexikon. Szerk. Éber László. 1. köt. Budapest : Győző Andor kiadása, 1935. Faragó Géza lásd 305. o.

Külső hivatkozások

Commons:Category:Géza Faragó
A Wikimédia Commons tartalmaz Faragó Géza témájú médiaállományokat.

Lásd még