„Disztributivitás” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
kiegeszitesek
1. sor: 1. sor:
A '''disztributivitás''' két matematikai [[művelet]] között fennálló tulajdonság. Akkor mondjuk, hogy egy művelet (jelöljük ezt ⊕-tel) disztributív egy másik (mondjuk ×-tel jelölt) műveletre nézve, ha azonos végeredményre jutunk akkor is ha egy × művelet végrehajtása után az így kapott eredménnyel hajtjuk végre a ⊕ műveletet, illetve akkor is, ha még a × művelet végrehajtása előtt végrehajtjuk a ⊕ műveletet a × mindkét tényezőjén, majd a × műveletet az eredeti tényezők helyett az így kapott elemeken hajtjuk végre.
A '''disztributivitás''' két [[matematika]]i műveletet összekapcsolásának tulajdonsága. A [[valós számok]] körében a [[szorzás]] disztributív az [[összeadás]]ra nézve. Képletben: (a+b)·c = a·c+b·c . Az összeadás a szorzásra nézve nem disztributív, azaz általában a·b+c <math>\neq</math> (a+c)·(b+c). A halmazműveletek körében azonban az [[unió]] és [[metszet]] műveletek disztributív tulajdonsága kölcsönös: <math>A\cup (B\cap C)=(A\cup B)\cap (A\cup C)</math>, illetve <math>A\cap (B\cup C)=(A\cap B)\cup (A\cap C)</math>.


Amennyiben a műveletek kommutatívitása nem teljesül, akkor lehet csak ''baloldali'' vagy csak ''jobboldali'' disztributivitásról beszélni. E jelzők elhagyásával ilyenkor mindkét oldali disztributivitásra utalunk.
Amennyiben a műveletek [[kommutativitás]]a nem teljesül, akkor lehet csak ''baloldali'' vagy csak ''jobboldali'' disztributivitásról beszélni. E jelzők elhagyásával ilyenkor mindkét oldali disztributivitásra utalunk.

==Definíció==
Legyen <math>(A; +,\cdot )</math> tetszőleges [[matematikai struktúra|struktúra]], ahol <math>+,\cdot</math> kétváltozós [[művelet]]ek. Akkor mondjuk, hogy a <math>\cdot</math> művelet '''diszributív''' a <math>+</math> műveletre nézve (illetve, hogy a <math>(A; +,\cdot )</math> struktúra ''disztributív''), ha tetszőleges <math>a, b, c \in A</math> elemekre teljesül, hogy
:<math>(a+b)\cdot c=a\cdot c+b\cdot c)</math>, és
:<math>c\cdot (a+b)=c\cdot a+c\cdot b)</math>.

==Példák==
*A [[valós szám]]okon értelmezett szokásos összeadás és szorzás műveletek esetében a szorzás disztributív az összeadásra (azaz tetszőleges <math>a, b, c \in R</math> valós számokra <math>(a+b)\cdot c=a\cdot c+b\cdot c)</math>), azonban az összeadás nem disztributív a szorzásra.
*Az [[unió (halmazelmélet)|egyesítés]] és [[metszet (halmazelmélet)|metszetképzés]] bármely, [[halmaz]]okból álló alaphalmazon értelmezve kölcsönösen disztributívak egymásra, azaz <math>A\cap (B\cup C)=(A\cap B)\cup (A\cap C)</math>, illetve <math>A\cap (B\cup C)=(A\cap B)\cup (A\cap C)</math>.

==Diszributív struktúrák==
*[[Gyűrű (matematika)|Gyűrű]]
*[[Integritástartomány]]
*[[Test (algebra)|Test]]

==Lásd még==
*[[Asszociativitás]]
*[[Kommutativitás]]

==Hivatkozások==
*Rédei, László, ''Algebra I. kötet'', Akadémiai Kiadó, Bp (1954)
*Szendrei, Ágnes, ''Diszkrét matematika'', Polygon, JATE Bolyai Intézet, Szeged (1994)


[[Kategória: Absztrakt algebra]]
[[Kategória: Absztrakt algebra]]

[[en:Distributivity]]
[[cs:Distributivita]]
[[de:Distributivgesetz]]
[[et:Distributiivsus]]
[[es:Propiedad distributiva]]
[[eo:Distribueco]]
[[fr:Distributivité]]
[[ko:분배 법칙]]
[[it:Distributività]]
[[he:חוק הפילוג]]
[[nl:Distributiviteit]]
[[ja:分配法則]]
[[pl:Rozdzielność]]
[[pt:Distributividade]]
[[ru:Дистрибутивность]]
[[sl:Distributivnost]]
[[sr:Дистрибутивност]]
[[sh:Distributivnost]]
[[fi:Osittelulaki]]
[[sv:Distributivitet]]
[[uk:Дистрибутивність]]
[[zh:分配律]]

A lap 2006. december 11., 20:10-kori változata

A disztributivitás két matematikai művelet között fennálló tulajdonság. Akkor mondjuk, hogy egy művelet (jelöljük ezt ⊕-tel) disztributív egy másik (mondjuk ×-tel jelölt) műveletre nézve, ha azonos végeredményre jutunk akkor is ha egy × művelet végrehajtása után az így kapott eredménnyel hajtjuk végre a ⊕ műveletet, illetve akkor is, ha még a × művelet végrehajtása előtt végrehajtjuk a ⊕ műveletet a × mindkét tényezőjén, majd a × műveletet az eredeti tényezők helyett az így kapott elemeken hajtjuk végre.

Amennyiben a műveletek kommutativitása nem teljesül, akkor lehet csak baloldali vagy csak jobboldali disztributivitásról beszélni. E jelzők elhagyásával ilyenkor mindkét oldali disztributivitásra utalunk.

Definíció

Legyen tetszőleges struktúra, ahol kétváltozós műveletek. Akkor mondjuk, hogy a művelet diszributív a műveletre nézve (illetve, hogy a struktúra disztributív), ha tetszőleges elemekre teljesül, hogy

, és
.

Példák

  • A valós számokon értelmezett szokásos összeadás és szorzás műveletek esetében a szorzás disztributív az összeadásra (azaz tetszőleges valós számokra ), azonban az összeadás nem disztributív a szorzásra.
  • Az egyesítés és metszetképzés bármely, halmazokból álló alaphalmazon értelmezve kölcsönösen disztributívak egymásra, azaz , illetve .

Diszributív struktúrák

Lásd még

Hivatkozások

  • Rédei, László, Algebra I. kötet, Akadémiai Kiadó, Bp (1954)
  • Szendrei, Ágnes, Diszkrét matematika, Polygon, JATE Bolyai Intézet, Szeged (1994)