„Luxembourg” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Xia (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
a clean up, replaced: {{commons|Category: → {{commonskat| AWB |
||
131. sor: | 131. sor: | ||
== Látnivalók == |
== Látnivalók == |
||
{{ |
{{commonskat|Luxembourg (city)}} |
||
* Nagyherceg palotája - korábbi városháza, a spanyol megszállás alatt, valamint a holland perszonálunió időszakában épült szárnyakból áll, július és augusztus hónapokban vezetéssel megtekinthető |
* Nagyherceg palotája - korábbi városháza, a spanyol megszállás alatt, valamint a holland perszonálunió időszakában épült szárnyakból áll, július és augusztus hónapokban vezetéssel megtekinthető |
||
* Petrusse-völgy |
* Petrusse-völgy |
||
159. sor: | 159. sor: | ||
{{Link FA|he}} |
{{Link FA|he}} |
||
[[en:Luxembourg (city)]] |
[[en:Luxembourg (city)]] |
||
[[af:Luxemburg (stad)]] |
[[af:Luxemburg (stad)]] |
A lap 2011. október 28., 23:29-kori változata
Luxembourg (Lëtzebuerg) | |||
Luxembourg | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Luxemburg | ||
Körzet | Luxembourg | ||
Kanton | Luxembourg | ||
Alapítás éve | 963 | ||
Polgármester | Paul Helminger | ||
Testvérvárosok | Lista | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 134 714 fő (2023. jan. 1.)[1][2][3] | ||
Népsűrűség | 1485 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 146 m | ||
Terület | 51,46 km² | ||
Időzóna | CET (UTC+1) CEST (UTC+2) | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 49° 36′ 38″, k. h. 6° 07′ 58″Koordináták: é. sz. 49° 36′ 38″, k. h. 6° 07′ 58″ | |||
Luxembourg weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Luxembourg témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Luxembourg város Luxemburgnak, vagyis a Luxemburgi Nagyhercegségnek a fővárosa.
Történelem
A római időben a település 2 utcából állt. 963-ban Siegfried gróf élt itt a városban. Tőle tudjuk, hogy ekkor már apátság és kastély is volt a településen. A kastélyról kapta a nevét a város: Licilinburhuc, később Lützenburg lett a neve, míg végül Luxemburg. 987-ben a várban a későbbi Mihály-templom elődjét kezdték el építeni.
A 11. század végén a gróf egy házi kolostort épített. A 14. században kezdték el építeni a kórházat. Az új Miklós-templom környékén elkészült a piac. 1340 körül János főúr elkezdte felépíteni a városfalat. 1354-ben a város Luxemburg hercegség fővárosa lett.
1443-ban a várost Jó Fülöp burgund herceg foglalta el. Luxemburg ezután Németalföld része lett.
Az 1830-as londoni konferencia után a poroszok, 1914-ben majd 1940-ben a németek foglalták el a várost, melyet 1944-ben az amerikai hadsereg szabadított fel. A poroszok az 1867-es, ugyancsak londoni konferencia döntése nyomán vonultak ki. Ugyanezen döntés alapján az erődítményeket katonai használatra alkalmatlanná kellett tenni, ami ugyan csak egy ellenőrző bizottság 1870-es látogatása nyomán kapott lendületet, de ezzel indulhatott meg a város polgári fejlődése. A várkapuk lerombolásával ugyanis megnyílt az út egyrészt a városi közlekedés, másrészt a váron kívüli területek városiasodása előtt. A jelenlegi Luxemburg arculatát meghatározó épületek zöme ekkor keletkezett. A város tudatosan vonzotta a gazdag polgárságot (minden, az országban működő vállalat székhelyének a városban kellett lennie, a belvárosban meghatározták a házak minimális emeletszámát, közberuházásból egészségügyi laboratóriumot, valamint kaszinót építettek, ekkor épült meg a főpályaudvar, a hozzá vezető sugárút mentén a vasúttársaság, az állami takarékpénztár (ez a két épület mintegy kapuoszlopként szegélyezi a belváros és a pályaudvari negyed közötti Adolphe-híd pályaudvar felőli hídfőjét) és az ARBED-nek (Acieries Réunies Burbach-Esch-Dudelange), a környék legfontosabb acélipari vállalatának, a mai Arcelor-Mittal-nak a központi palotái.
Lakosság
2004-es adatok szerint: Luxembourgi: 39,58%, külföldi 60,42%, amelyek a következő nemzetiségek (fő-ben megadva): portugál : 14 518 francia : 8 818 olasz : 5 600 Belga : 3 534 holland : 2 753 Brit : 1 794 spanyol : 1 490 jugoszláv : 870 svéd : 802
Nevezetességek
Itt található az Európai Bíróság és az Európai Parlament titkársága, az Európai Számvevőszék, a Kiadóhivatal (OPOCE) valamint az Európai Befektetési Bank. A Bizottság több fontos főigazgatósága is itt kapott helyet (pl. az EUROSTAT). Luxemburgban van pl. több intézmény (az itteni székhelyű intézményeken kívül a Bizottság és a Parlament) fordítási szervezete és európai ügynökségek fordítási feladatait ellátó Fordítási Központ is.
Az EU intézményeinek, valamint a bankszékházaknak a Kirchberg városrész ad otthont, amely számos modern építész és szobrász műváével büszkélkedhet. Itt található az új Filharmónia és a Modern Művészetek Múzeuma is.
1994 óta a város régi negyedei és erődítményei az UNESCO világörökségi listáján vannak. (City of Luxembourg: old districts and fortress)
A város polgármesterei
Név | hivatali idő |
---|---|
François Scheffer | 1800-1802 |
Jean-Baptiste Servais | 1803-1811 |
Charles Baron de Tornaco | 1811-1814 |
Bonaventure Dutreux-Boch | 1814-1816 |
François Scheffer | 1816-1817 |
Constantin Joseph Pescatore | 1817-1820 |
François Scheffer | 1820-1822 |
François Röser | 1822-1827 |
François Scheffer | 1827-1843 |
Fernand Pescatore | 1844-1848 |
Jean-Pierre David Heldenstein | 1848-1850 |
Gabriel de Marie | 1850-1854 |
Jean-Pierre David Heldenstein | 1855-1865 |
Théodore Eberhard | 1865-1869 |
Jean Mersch-Wittenauer | 1869-1873 |
Charles Simonis | 1873-1875 |
Emmanuel Servais | 1875-1890 |
Alexis Brasseur | 1890-1894 |
Emile Mousel | 1894-1904 |
Alphonse Munchen | 1905-1914 |
Léandre Lacroix | 1914-1918 |
Luc Housse | 1918-1920 |
Gaston Diderich | 1921-1946 |
Emile Hamilius | 1946-1963 |
Paul Wilwertz | 1964-1969 |
Colette Flesch | 1970-1980 |
Camille Polfer | 1980-1981 |
Lydie Polfer | 1982-1999 |
Paul Helminger | 1999 óta |
Látnivalók
- Nagyherceg palotája - korábbi városháza, a spanyol megszállás alatt, valamint a holland perszonálunió időszakában épült szárnyakból áll, július és augusztus hónapokban vezetéssel megtekinthető
- Petrusse-völgy
- Óváros
- Bock - a város kezdete, a sziklaerőd maradványaival, alatta a francia megszállás idejéből származó kazamaták
- spanyol tornyok
- Neumünster Apátság, jelenleg kulturális és közösségi központ
- Adolf-híd
- Szent Miklós templom
- Szent János templom a Neumünsteri Apátság mellett, zománcozott stációi megtekintésre érdemesek.
- Modern művészetek múzeuma Ioh Ming Pei alkotása, a Thüngen-erőd romjaival egységbe építve.
Testvérvárosok
1995-ben Európa kulturális városa volt, 2007-ben pedig Európa kulturális fővárosa.
Előző: Lisszabon |
|
Következő: Koppenhága |
Előző: Pátra |
|
Következő: Liverpool, Stavanger |