„Kannibalizmus (emberevés)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Mentális zavarok kategória hozzáadva (a HotCattel) |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 10. sor: | 10. sor: | ||
A kannibalizmusnak történelmileg is nagy jelentősége van, hiszen a [[19. század]]i [[Gyarmat (terület)|gyarmat]]i hatalmak a rabszolgasorsba taszított népek e szokását használták fel, hogy bizonyítsák azok primitívségét, [[genetika]]i alattvalóságát. Ugyan a kannibalizmus feszegeti a kulturális relativizmus határait, mely elmélet szerint egy kultúra sem nyilváníthatja egy másik kultúra cselekedeteit jónak vagy rossznak<ref>[http://www.interkulturalis.hu/pagesMO/Alapfog_fogalomtar.html Interkulturális fogalmak]</ref>; az [[Antropológia|antropológusoknak]] ma is nagy kihívást jelent meghatározni, hogy mely emberi viselkedések, szokások elfogadhatóak, és melyek nem. |
A kannibalizmusnak történelmileg is nagy jelentősége van, hiszen a [[19. század]]i [[Gyarmat (terület)|gyarmat]]i hatalmak a rabszolgasorsba taszított népek e szokását használták fel, hogy bizonyítsák azok primitívségét, [[genetika]]i alattvalóságát. Ugyan a kannibalizmus feszegeti a kulturális relativizmus határait, mely elmélet szerint egy kultúra sem nyilváníthatja egy másik kultúra cselekedeteit jónak vagy rossznak<ref>[http://www.interkulturalis.hu/pagesMO/Alapfog_fogalomtar.html Interkulturális fogalmak]</ref>; az [[Antropológia|antropológusoknak]] ma is nagy kihívást jelent meghatározni, hogy mely emberi viselkedések, szokások elfogadhatóak, és melyek nem. |
||
A rituálék mellett sokszor a gyötrő éhség is okot adhat a |
A rituálék mellett sokszor a gyötrő éhség is okot adhat a kannibalizmusra, hiszen bizonyos helyzetekben néhány ember számára csak ez biztosíthatja az életben maradást. Erre a mai modern időkben is van példa. 1972-ben az [[uruguay]]i légierő 571-es gépe lezuhant az [[Andok]] jeges sziklái között, és a túlélők a halott utasok elfogyasztásával tudták csak átvészelni az emberpróbáló körülményeket. Ezenfelül egyfajta mentális zavar is lehet a kannibalizmus forrása, ugyanis néhány mentálisan beteg egyén arra érez kényszert, hogy embertársaival táplálkozzon. |
||
== Hivatkozások == |
== Hivatkozások == |
||
A lap 2011. október 27., 15:08-kori változata
A kannibalizmus emberevés, olyan cselekedet vagy gyakorlat, amely során egy ember egy másik emberi lény húsával táplálkozik. Tudományosan antropofágiának is nevezik. Az a személy, aki a kannibalizmus gyakorlatával él, a kannibál.
A kannibalizmus mint szóhasználat a zoológiában is megtalálható kifejezés, itt olyan cselekedetet jelöl, mely során egy egyed részben vagy egészben elfogyasztja fajának egy példányát. Ebbe beletartozik a méreten alapuló, a szexuális és a méhen belüli kannibalizmus, valamint több fajnál az utódok elfogyasztása is.
A kannibalizmus még manapság is gyakorolt szokás, számos háborús konfliktus apropójául is szolgált a közelmúltban Afrika egyes részein, mint például Libériában és Kongóban.[1][2] Napjainkban a civilizációtól teljesen elzárt pápua új-guineai korowai törzs azon kevés népcsoportok egyike, akik még mindig kannibál életmódot folytatnak, de rajtuk kívül még számos melanéziai bennszülött nép (főleg a Fidzsi-szigeteken) eszik emberi húst kulturális okokból.[3] A jelenség megfigyelhető még Szumátrán, Ausztráliában, számos csendes-óceáni szigeten, Közép-Amerikában, az amazonasi és kongói törzseknél, Nyugat-Afrikában, valamint az új-zélandi maoriknál is.[4] Feltételezések szerint a neandervölgyi ember is gyakorolta az emberevés szokását, egyes kutatók szerint a mai modern ember húsával is táplálkozott. Ugyan ha a két embertípust két külön fajnak tekintjük, akkor aligha beszélhetünk kannibalizmusról.[5] Mivel az emberevés a legtöbb országban szinte egyáltalán nincs jelen, és ezért annyira szokatlan, hogy a kannibalizmus az USA több államában és még számos országban sem illegális.[6]
A kannibalizmusnak történelmileg is nagy jelentősége van, hiszen a 19. századi gyarmati hatalmak a rabszolgasorsba taszított népek e szokását használták fel, hogy bizonyítsák azok primitívségét, genetikai alattvalóságát. Ugyan a kannibalizmus feszegeti a kulturális relativizmus határait, mely elmélet szerint egy kultúra sem nyilváníthatja egy másik kultúra cselekedeteit jónak vagy rossznak[7]; az antropológusoknak ma is nagy kihívást jelent meghatározni, hogy mely emberi viselkedések, szokások elfogadhatóak, és melyek nem.
A rituálék mellett sokszor a gyötrő éhség is okot adhat a kannibalizmusra, hiszen bizonyos helyzetekben néhány ember számára csak ez biztosíthatja az életben maradást. Erre a mai modern időkben is van példa. 1972-ben az uruguayi légierő 571-es gépe lezuhant az Andok jeges sziklái között, és a túlélők a halott utasok elfogyasztásával tudták csak átvészelni az emberpróbáló körülményeket. Ezenfelül egyfajta mentális zavar is lehet a kannibalizmus forrása, ugyanis néhány mentálisan beteg egyén arra érez kényszert, hogy embertársaival táplálkozzon.
Hivatkozások
Jegyzetek
- ↑ Kannibalizmus Libériában
- ↑ Az ENSZ küzdelme a kongói kannibalizmus ellen (angol nyelven)
- ↑ Ismeretterjesztő beszámoló a korowai törzsről (angol nyelven)
- ↑ Az Encyclopædia Britannica a kannibalizmusról (angol nyelven)
- ↑ A neandervölgyi ember kannibál volt (angol nyelven)
- ↑ A kannibalizmus helyzete a világ országaiban (angol nyelven)
- ↑ Interkulturális fogalmak
Külső hivatkozások
Ez a szócikk részben vagy egészben a Cannibalism című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.