„Szacsvay Imre (politikus)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
bőv.
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
'''Szacsvay Imre''' ([[Sályi]], [[1818]]. [[november 1.]] – [[Pest]], [[1849]]. [[október 24.]]) ügyvéd, politikus, az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848–49-es szabadságharc]] vértanúja.
'''Szacsvay Imre''' ([[Biharsályi]], [[1818]]. [[november 1.]] – [[Pest]], [[1849]]. [[október 24.]]) ügyvéd, politikus, az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848–49-es szabadságharc]] vértanúja.


== Élete ==
== Élete ==

A lap 2011. október 11., 09:19-kori változata

Szacsvay Imre (Biharsályi, 1818. november 1.Pest, 1849. október 24.) ügyvéd, politikus, az 1848–49-es szabadságharc vértanúja.

Élete

Csernyus Emmánuel, Szacsvay Imre, Karol Gustaw D'Abancourt de Franqueville, Peter Giron, Streith Miklós, Kolosy György, Noszlopy Gáspár, Jubál Károly, Sárközy Sándor az 1848–49-es forradalom és szabadságharc és a Makk-féle összeesküvés kilenc vértanújának közös sírja a Kerepesi temetőben.

Nagyváradon jogi tanulmányokat végzett. Mint Beöthy Ödön jurátusa, ott volt az 1839–40 évi országgyűlésen, majd 1840-ben ügyvédi vizsgát tett. Nagyváradon ügyvédi gyakorlatot folytatott és a Bihar vármegyei liberális reformellenzék tagjaként politizált. 1848-ban Váradolaszi és Újváros országgyűlési képviselője volt.

1848 májusában Kossuth Lajos a nagyváradi kincstári uradalom felügyelőjévé nevezte ki. Júniusban az első népképviseleti országgyűlés tagjának választották. Képviselőként mindvégig kitartott a szabadságharc ügye mellett, a képviselőházat Debrecenbe is követte. 1849 januárjában a képviselőház jegyzőjévé választották. A debreceni országgyűléseken Kossuth Lajos bizalmas híve, a radikális képviselőcsoport egyik vezetője, majd április elejétől az akkor alakult Radikális Párt tagja. Jegyzőként Almásy Pál és Perényi Zsigmond mellett a Függetlenségi Nyilatkozat egyik aláírója. A szabadságharc bukása után egy ideig bujkált, de elfogták. A császári hatóságok a Függetlenségi Nyilatkozat aláírása miatt perbe fogták, kötél általi halálra ítélték és kivégezték.

Emlékezete

Ma is álló emlékszobrát, Margó Ede alkotását 1907. március 15-én leplezték le Nagyváradon. Felirata: „Csak egy tollvonás volt bűne”. A szobrot 1937 júniusában lebontották, majd a második bécsi döntés után, 1942-ben az eredeti helyére állították vissza.

A debreceni Kossuth-szobor talapzatán is ott áll Szacsvay Imre a nagyváradihoz meglehetősen hasonlóan formált alakja — ugyancsak Margó Ede alkotása.

Külső hivatkozások

Felhasznált források