„Kalcedon” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: an:Calcedonia (síliz) |
a r2.7.2) (Bot: következő módosítása: an:Calcedonia (silica); kozmetikai változtatások |
||
| 8. sor: | 8. sor: | ||
A '''kalcedon''' kifejezés a mikrokristályos [[kvarc]]ok változatainak összességét jelöli. Az apró, szálas kristályok egymással többé-kevésbé tömör halmazt alkotnak. |
A '''kalcedon''' kifejezés a mikrokristályos [[kvarc]]ok változatainak összességét jelöli. Az apró, szálas kristályok egymással többé-kevésbé tömör halmazt alkotnak. |
||
==Általános tulajdonságok== |
== Általános tulajdonságok == |
||
A kalcedon változatai színükben és mintázatukban térnek el egymástól. A kék kalcedon kékesfehér, tompább színű sávozással. A kalcedon gömbös vesés vagy cseppköves, tömör alakzatokban és tömegekben jelenik meg. Kristályainak finom szerkezetét erős átvilágító fényben figyelhetjük meg. |
A kalcedon változatai színükben és mintázatukban térnek el egymástól. A kék kalcedon kékesfehér, tompább színű sávozással. A kalcedon gömbös vesés vagy cseppköves, tömör alakzatokban és tömegekben jelenik meg. Kristályainak finom szerkezetét erős átvilágító fényben figyelhetjük meg. |
||
==Fizikai-kémiai tulajdonságok== |
== Fizikai-kémiai tulajdonságok == |
||
A kalcedon a kvarccal azonos kémiai tulajdonságokkal rendelkezik, mivel egyazon anyagról (szilícium-dioxid, SiO<sub>2</sub>) van szó. Fizikai tulajdonságai elsősorban a kristályosodás körülményeitől függenek, sűrűsége és keménysége, valamint törésmutatója is valamivel alacsonyabb, mint a kvarcé. Bár a kalcedon kettőstörő, mégis - mint minden mikrokristályos ásvány - csak egy törésmutatóval rendelkezik. |
A kalcedon a kvarccal azonos kémiai tulajdonságokkal rendelkezik, mivel egyazon anyagról (szilícium-dioxid, SiO<sub>2</sub>) van szó. Fizikai tulajdonságai elsősorban a kristályosodás körülményeitől függenek, sűrűsége és keménysége, valamint törésmutatója is valamivel alacsonyabb, mint a kvarcé. Bár a kalcedon kettőstörő, mégis - mint minden mikrokristályos ásvány - csak egy törésmutatóval rendelkezik. |
||
==Képződése és társulásai== |
== Képződése és társulásai == |
||
A kalcedon kovasavban gazdag, kis hőmérsékletű (50-200°C) hidrotermális oldatuk munkája nyomán általában üregekben és lerakódásokban képződik, ahol rétegeket vagy konkréciókat alkot. Ezekben az esetekben a kalcedon amorf, kristályalak nélküli szilikát-hidráttal társul. A kalcedon magmás vagy üledékes kőzetekben is előfordul. Olykor a kövesedő (fosszilizálódó)szerves szöveteket helyettesítheti, például az arizonai (Egyesült Államok) és a magyarországi kovásodott fatörzsekben. |
A kalcedon kovasavban gazdag, kis hőmérsékletű (50-200 °C) hidrotermális oldatuk munkája nyomán általában üregekben és lerakódásokban képződik, ahol rétegeket vagy konkréciókat alkot. Ezekben az esetekben a kalcedon amorf, kristályalak nélküli szilikát-hidráttal társul. A kalcedon magmás vagy üledékes kőzetekben is előfordul. Olykor a kövesedő (fosszilizálódó)szerves szöveteket helyettesítheti, például az arizonai (Egyesült Államok) és a magyarországi kovásodott fatörzsekben. |
||
==Változatai== |
== Változatai == |
||
A kalcedonnak számtalan változata ismert, melyek színükben és megjelenésükben különböznek egymástól. A drágakőtudomány a változatokat önálló fajtáknak tekinti, éppen ezért külön névvel illeti őket. Az [[achát]]ot körkörös szerkezet jellemzi; a tűzkövet átlátszatlanságáról és tömörségéről ismerhetjük fel; az [[ónix]] félig átlátszó, és eltérő színű sávok díszítik; a legértékesebb kalcedonváltozat, a [[krizopráz]] színe zöld; a [[karneol]] színe a vasoxid jelenlétének köszönhetően narancs-vörös; a [[heliotrop]] zöldes, a vas-oxidok okozta vörös foltokkal; a [[mohaachát]]ot a moha szálaihoz hasonló zöldes zárványok jellemzik; a [[tűzachát]] vasoxid-zárványai pedig apró olajcseppekre hasonlítanak. |
A kalcedonnak számtalan változata ismert, melyek színükben és megjelenésükben különböznek egymástól. A drágakőtudomány a változatokat önálló fajtáknak tekinti, éppen ezért külön névvel illeti őket. Az [[achát]]ot körkörös szerkezet jellemzi; a tűzkövet átlátszatlanságáról és tömörségéről ismerhetjük fel; az [[ónix]] félig átlátszó, és eltérő színű sávok díszítik; a legértékesebb kalcedonváltozat, a [[krizopráz]] színe zöld; a [[karneol]] színe a vasoxid jelenlétének köszönhetően narancs-vörös; a [[heliotrop]] zöldes, a vas-oxidok okozta vörös foltokkal; a [[mohaachát]]ot a moha szálaihoz hasonló zöldes zárványok jellemzik; a [[tűzachát]] vasoxid-zárványai pedig apró olajcseppekre hasonlítanak. |
||
==Lelőhelyei== |
== Lelőhelyei == |
||
{{csonk-szakasz}} |
{{csonk-szakasz}} |
||
Pl Románia |
Pl Románia |
||
==Forrás== |
== Forrás == |
||
*Medenbach, Olaf, Sussieck-Fornefeld, Cornelia - ''Ásványok'', Magyar Könyvklub, Budapest, 1992 |
* Medenbach, Olaf, Sussieck-Fornefeld, Cornelia - ''Ásványok'', Magyar Könyvklub, Budapest, 1992 |
||
[[Kategória:Drágakövek]] |
[[Kategória:Drágakövek]] |
||
[[en:Chalcedony]] |
[[en:Chalcedony]] |
||
[[an:Calcedonia ( |
[[an:Calcedonia (silica)]] |
||
[[ar:عقيق أبيض]] |
[[ar:عقيق أبيض]] |
||
[[be:Халцэдон]] |
[[be:Халцэдон]] |
||
A lap 2011. október 9., 04:00-kori változata
A kalcedon kifejezés a mikrokristályos kvarcok változatainak összességét jelöli. Az apró, szálas kristályok egymással többé-kevésbé tömör halmazt alkotnak.
Általános tulajdonságok
A kalcedon változatai színükben és mintázatukban térnek el egymástól. A kék kalcedon kékesfehér, tompább színű sávozással. A kalcedon gömbös vesés vagy cseppköves, tömör alakzatokban és tömegekben jelenik meg. Kristályainak finom szerkezetét erős átvilágító fényben figyelhetjük meg.
Fizikai-kémiai tulajdonságok
A kalcedon a kvarccal azonos kémiai tulajdonságokkal rendelkezik, mivel egyazon anyagról (szilícium-dioxid, SiO2) van szó. Fizikai tulajdonságai elsősorban a kristályosodás körülményeitől függenek, sűrűsége és keménysége, valamint törésmutatója is valamivel alacsonyabb, mint a kvarcé. Bár a kalcedon kettőstörő, mégis - mint minden mikrokristályos ásvány - csak egy törésmutatóval rendelkezik.
Képződése és társulásai
A kalcedon kovasavban gazdag, kis hőmérsékletű (50-200 °C) hidrotermális oldatuk munkája nyomán általában üregekben és lerakódásokban képződik, ahol rétegeket vagy konkréciókat alkot. Ezekben az esetekben a kalcedon amorf, kristályalak nélküli szilikát-hidráttal társul. A kalcedon magmás vagy üledékes kőzetekben is előfordul. Olykor a kövesedő (fosszilizálódó)szerves szöveteket helyettesítheti, például az arizonai (Egyesült Államok) és a magyarországi kovásodott fatörzsekben.
Változatai
A kalcedonnak számtalan változata ismert, melyek színükben és megjelenésükben különböznek egymástól. A drágakőtudomány a változatokat önálló fajtáknak tekinti, éppen ezért külön névvel illeti őket. Az achátot körkörös szerkezet jellemzi; a tűzkövet átlátszatlanságáról és tömörségéről ismerhetjük fel; az ónix félig átlátszó, és eltérő színű sávok díszítik; a legértékesebb kalcedonváltozat, a krizopráz színe zöld; a karneol színe a vasoxid jelenlétének köszönhetően narancs-vörös; a heliotrop zöldes, a vas-oxidok okozta vörös foltokkal; a mohaachátot a moha szálaihoz hasonló zöldes zárványok jellemzik; a tűzachát vasoxid-zárványai pedig apró olajcseppekre hasonlítanak.
Lelőhelyei
Pl Románia
Forrás
- Medenbach, Olaf, Sussieck-Fornefeld, Cornelia - Ásványok, Magyar Könyvklub, Budapest, 1992