„Déli újlatin nyelvek” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a r2.6.4) (Bot: következő módosítása: es:Lenguas romances insulares |
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: it:Lingue romanze insulari |
||
| 22. sor: | 22. sor: | ||
[[es:Lenguas romances insulares]] |
[[es:Lenguas romances insulares]] |
||
[[fa:زبانهای رومی جنوبی]] |
[[fa:زبانهای رومی جنوبی]] |
||
[[it:Lingue romanze insulari]] |
|||
[[ja:南ロマンス語]] |
[[ja:南ロマンス語]] |
||
[[ko:남부 로망스어군]] |
[[ko:남부 로망스어군]] |
||
A lap 2011. október 7., 22:14-kori változata
A déli újlatin nyelvek az →újlatin nyelvek önálló csoportja az Ethnologue besorolása szerint, amelybe a →szárd nyelvváltozatok, valamint a →korzikai nyelvváltozat tartozik.[1] A hagyományos nyelvészeti–nyelvtörténeti felosztás szerint azonban a korzikai az →olasz nyelv elkülönült változata,[2] míg a szárd a nyelvtani–hangtani jellemzői alapján a nyugati újlatin nyelvekhez sorolható.[3]
Főbb közös jellemzőik
Átmenetet képeznek az olasz nyelv, illetve a dél-itáliai dialektusok (szicíliai, nápolyi–calabriai stb.) és a szűkebb értelemben vett nyugati újlatin nyelvek között; a szárd hangrendszer ezen kívül az iberoromán nyelvekkel mutat egyezéseket.
- A hangsúlytalan latin e és o magánhangzók i és u hangokká váltak a logudorói szárd nyelvjárás kivételével, amely viszont megőrizte az eredeti latin rövid i és u hangokat.
- Jellemző a latin hosszú -ll-ből kialakult ún. kakuminális (a szájpadlás felé visszahajló nyelvheggyel képzett) -dd- mássalhangzó – IPA: [ɖɖ].
Jegyzetek
- ↑ Lásd: Ethnologue
- ↑ Lásd: A világ nyelvei, pp. 766, 1088, 1469.
- ↑ Lásd: A világ nyelvei, p. 1469.