„Kápolna” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{egyért2|az épületről|Kápolna (település)}} |
{{egyért2|az épületről|Kápolna (település)}} |
||
{{nincs forrás}} |
|||
[[Kép:Kapelle Grevenstein.jpg|thumb|Kápolna Grevensteinben]] |
[[Kép:Kapelle Grevenstein.jpg|thumb|Kápolna Grevensteinben]] |
||
A '''kápolna''' (lat. ''capella'', ''cappa'' szóból, ami a fejet is betakaró köpenyt jelent), istentiszteletre szolgáló templomszerű kisebb épület. Ilyeneket eredetileg a [[vértanú]]k sírjai fölé emeltek, később a plébániatemplomoktól messzebb fekvő községekben vagy tanyákon, főképp a temetőkben, utak mellett, bérceken vagy az előkelők palotáiban létesítettek. A nagyobb templomokban is szoktak lenni kápolnák, rendesen a mellékhajókban. Egyes kápolnáknak speciális funkciója van: keresztelőkápolna, sírkápolna, emlékkápolna stb. |
A '''kápolna''' (lat. ''capella'', ''cappa'' szóból, ami a fejet is betakaró köpenyt jelent), istentiszteletre szolgáló templomszerű kisebb épület. Ilyeneket eredetileg a [[vértanú]]k sírjai fölé emeltek, később a plébániatemplomoktól messzebb fekvő községekben vagy tanyákon, főképp a temetőkben, utak mellett, bérceken vagy az előkelők palotáiban létesítettek. A nagyobb templomokban is szoktak lenni kápolnák, rendesen a mellékhajókban. Egyes kápolnáknak speciális funkciója van: keresztelőkápolna, sírkápolna, emlékkápolna stb. |
A lap 2011. szeptember 30., 11:35-kori változata
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A kápolna (lat. capella, cappa szóból, ami a fejet is betakaró köpenyt jelent), istentiszteletre szolgáló templomszerű kisebb épület. Ilyeneket eredetileg a vértanúk sírjai fölé emeltek, később a plébániatemplomoktól messzebb fekvő községekben vagy tanyákon, főképp a temetőkben, utak mellett, bérceken vagy az előkelők palotáiban létesítettek. A nagyobb templomokban is szoktak lenni kápolnák, rendesen a mellékhajókban. Egyes kápolnáknak speciális funkciója van: keresztelőkápolna, sírkápolna, emlékkápolna stb.
Ha egy kápolnának külön lelkésze van, azt hívják tulajdonképpen capellanusnak, káplánnak.
A név eredete
A hagyomány szerint Tours-i Szent Márton, amikor még katona volt, egy koldusnak adta a köpenyének a felét. A másik felét a vállán átvetve viselte, ez volt a "köpenyke" illetve latinul "capella". A koldus az álruhába öltözött Jézus Krisztus volt, és Márton a találkozás hatására megtért; előbb szerzetes, később apát és végül püspök lett. A félköpeny a frank királyok birtokába került, akik csatáikba magukkal hordozták az ereklyét. A sátornak, ahol a köpenyt tartották, "capella" volt a neve, a sátorban naponta miséző papokat pedig "capellani"-nak nevezték. Ezekből a szavakból származik a kápolna és a káplán.
Néhány ismert kápolna
- Bakócz-kápolna, Esztergom;
- Csatatéri emlékkápolna, Mohács;
- Sainte-Chapelle, Párizs;
- Sixtus-kápolna, Vatikán;
- Gizella-kápolna, Veszprém;
- Szentfa kápolna, Dömös, Visegrádi-hegység;
- Rosslyn-kápolna, Skócia;