Foix János navarrai királyi herceg

Foix János
Foix(-Grailly) János
Étampes Grófság grófja
Jean de Foix(-Grailly)
Uralkodási ideje
1478. május 27. – 1500. november 5.
Elődje	II. (Bretagne-i) Ferenc
Utódja	I. (Foix) Gaston
Narbonne-i Algrófság algrófja
Jean de Foix(-Grailly)/Joan de Fois
Uralkodási ideje
1468. – 1500. november 5.
Elődje	I. Gaston
Utódja	II. Gaston
Navarrai Királyság királyi hercege
Juan de Foix/Joanes Foixkoa
Uralkodási ideje
1479. január 19. – 1500. november 5.
Navarrai Királyság trónkövetelője
Juan de Foix/Joanes Foixkoa
Uralkodási ideje
1483. január 30. – 1497. szeptember 7.
Elődje	II. (Aragóniai) Blanka
Utódja	I. (Foix) Gaston
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Foix-ház (Foix–Grailly-ház)
Született	1450 után
Elhunyt	1500. november 5. (50 évesen) Étampes
Nyughelye	Étampes
Édesapja	IV. Gaston , Foix grófja (1423–1472)
Édesanyja	I. Eleonóra navarrai királynő (1426–1479)
Testvére(i)	Foix Katalin navarrai hercegnő Foix Johanna armagnaci grófné Foix Margit breton hercegné Marie de Foix Gaston vianai herceg Jacques de Foix Foix Péter navarrai régens
Házastársa	Valois Mária orléans-i hercegnő (1457–1493)
Gyermekei	1. Germána (1488/90/92–1538) 2. Gaston (1489–1512)
Sablon • Wikidata • Segítség

Foix János (1450 után – Étampes, 1500. november 5.), franciául: Jean de Foix(-Grailly), occitánul: Joan de Fois, baszkul: Joanes Foixkoa, spanyolul: Juan de Foix (Fox), olaszul: Giovanni di Foix (Fuxa), navarrai királyi herceg, navarrai trónkövetelő, Narbonne algrófja, Étampes és Pardiac grófja. Foix Germána aragón királyné apja, II. Ferdinánd aragóniai király unokaöccse és apósa. XII. Lajos francia király sógora. Candale-i Anna magyar királyné és Bretagne-i Anna francia királyné nagybátyja. A Foix(-Grailly)-ház tagja.

Élete

Apja IV. Gaston, Foix grófja, édesanyja I. Eleonóra navarrai királynő, II. Ferdinánd aragóniai király féltestvére volt. Anyjának, I. Eleonórának a trónra lépte nyitott utat 1479-ben a Foix grófi ház felemelkedésének, hiszen I. Eleonóra királlyá koronázásával a gyerekei navarrai királyi hercegek és hercegnők (vagy más néven infánsok és infánsnők) lettek, míg addig csak a grófi címet viselték apjuk, IV. Gaston, Foix grófja után. Foix János is ekkortól lett navarrai királyi herceg, és a 4. helyen állt a trónöröklési sorban anyja, I. Eleonóra királynő trónra léptekor. A Navarrai Királyságban, az egyetlen baszk alapítású államban, a hagyományos matriarchátus továbbélésének tekinthető, hogy a nőknek kitüntetett szerep jutott, és hogy nem tekintették tragédiának, ha egy nő foglalta el a trónt. Egy hónappal később, anyja halálakor és idősebb bátyjának, Gaston vianai hercegnek 1470-ben bekövetkezett halála miatt az elhunyt bátyja fiának, az ő unokaöccsének, a szintén a Foix-Grailly-házból származó I. Ferenc Phoebus navarrai királynak a trónra léptével már a 3. helyre került, de Ferenc király halála után 1483-ban, unokahúgának, I. Katalinnak a trónra kerülését vitatta, bár ekkor is csak a 2. helyen állt, hiszen megelőzte ifjabb bátyja, Foix Pétert bíboros.

A kiskorú unokaöccse, I. Ferenc Phoebus navarrai király nevében régenstanács vette át Navarra kormányzását, amelynek Péter bíboros is tagja lett a sógornőjével, a kis király édesanyjával, Valois Magdolnával együtt. Foix Péter bíboros, aki unokaöccse mögött az első helyen állt a trónöröklésben, és így idősebb öccsét, Jánost is megelőzte a sorban, a hagyományos trónöröklést támogatta, amely szerint a nők akkor is örökölhetik a trónt, ha van más férfi tagja a dinasztiának. Eszerint egy az elsőszülöttség rangjában előbbre sorolt férfi leszármazott, azaz Gaston vianai herceg lánya, nevezetesen Katalin elsőbbséget élvez az elsőszülöttség szerint hátrébb sorolt herceggel, azaz Gaston vianai herceg középső öccsével, János herceggel szemben. Ezért unokaöccse halála után 1483-ban az elhunyt király húgát, Katalint támogatta a saját öccse, I. Eleonóra harmadszülöttje, János herceg ellenében, főleg, hogy Péter bíboros a másodszülött volt, és megelőzte trónkövetelő öccsét a trónöröklés sorában, még ha Péter herceg bíboros volt, így törvényes utódai nem lehettek.

János azonban vitatta a nők trónöröklési jogát a férfiakkal szemben, így önmagát tekintette Navarra jogos királyának 1483-ban, unokahúga trónra léptekor, ezért a királyságban egészen 1494-ig, I. Katalin királynő pamplonai megkoronázásáig polgárháború dúlt. János 1497. szeptember 7-én Tarbes-ban, Bigorre Grófság székhelyén, amely szintén a Foix-ház birtokában volt, megegyezett unokahúgával, Katalin királynővel, és 4000 fontnyi évjáradékért elismerte unokahúga uralmát.

1476-ban feleségül vette Valois Mária orléans-i hercegnőt, I. Károly orléans-i hercegnek és Mária klevei hercegnőnek, Klevei Ágnes navarrai királyné húgának a lányát, valamint XII. Lajos francia király nővérét. Házasságukból két gyermek született, lánya, Germána (1488/90/92–1538), aki első férje János nagybátyja, anyjának, I. Eleonóra navarrai királynő féltestvére, a Jánossal egykorú II. Ferdinánd aragóniai király (1452–1516) lett. Ferdinánd, aki navarrai infáns is volt, de a Navarrai Királyság II. János navarrai és aragón király első felesége, I. Blanka navarrai királynő jogán öröklődött, és mivel Ferdinánd csak a második házasságból származott, így elvileg nem volt jogosult a navarrai trónra. Ezért 1479-ben apja halála után Navarrát Ferdinánd nővére, Eleonóra, Germána királyné apai nagyanyja örökölte. Éppen Germána jogaira hivatkozva foglalta el a Navarrai Királyságot János nagybátyja és veje, II. Ferdinánd 1512-ben, és nyerte el a navarrai királyi címet, így János lánya Navarra (Felső-Navarra) királynéjává vált. Navarra jogos uralkodója, Katalin királynő a királyságának a Pireneusokon túli kis csücskébe (Alsó-Navarra) szorult vissza. A „spanyol egység” ezzel a megszállással vált teljessé. Fia, Gaston (1489–1512) herceg volt, aki apja halála után szintén magát tekintette Navarra jogos örökösének.

1495-ben részt vett VIII. Károly francia király nápolyi hadjáratában Észak-Itáliában a Fornovo di Taro melletti csatában 1495. július 6-án. A francia király őt nevezte ki Milánói Hercegség kormányzójává.

János herceg túlélte a feleségét, Mária hercegnőt, aki 1493-ban halt meg, de többször nem nősült meg. 1500. október 27-én Orléans-ban végrendelkezett, és 1500. november 5-én Étampes-ban halt meg. Étampes-ban is temették el.

Gyermekei

• Feleségétől, Valois Mária orléans-i hercegnőtől (1457–1493), XII. Lajos francia király nővérétől, 2 gyermek:
  • Germána (1488/90–1538) navarrai királyi hercegnő, 1. férje II. Ferdinánd aragóniai király (1452–1516), 1 fiú, 2. férje Brandenburgi János (1493–1525) valenciai alkirály, nem születtek gyermekei, 3. férje Aragóniai Ferdinánd (1488–1550) calabriai hercegtől, IV. Frigyes nápolyi király és Balzo Izabella andriai hercegnő fia, nem születtek gyermekei, 1 fiú az 1. házasságából:
    • (1. házasságából): János (Valladolid, 1509. május 3. – Valladolid, 1509. május 3.), Girona hercege, aragón trónörökös
  • Gaston (1489–1512) navarrai királyi herceg, navarrai trónkövetelő, Nemours hercege, Étampes grófja, Narbonne algrófja, francia főnemes, nem nősült meg, nem születtek gyermekei

Irodalom

• Anthony, Raoul: Identification et Etude des Ossements des Rois de Navarre inhumés dans la Cathédrale de Lescar, Paris, Masson, 1931.

Külső hivatkozások

• FMG/Toulouse Nobility/Foix Counts – 2011. szeptember 28.
• Euweb/Foix – 2011. szeptember 28.
• Histoire des Comtes de Foix – 2011. szeptember 28.
• Seigneurs de Grailly Généalogie – 2011. szeptember 28.

Előző II. (Bretagne-i) Ferenc

Étampes grófja 1478 – 1500

Következő I. (Foix) Gaston

Előző I. Gaston

Narbonne algrófja 1468 – 1500

Következő II. Gaston

Előző II. (Aragóniai) Blanka

Navarra trónkövetelője 1483 – 1497

Következő I. (Foix) Gaston