„Lázár Antal” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Újabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Új oldal, tartalma: „{{Építész infobox |név = Lázár Antal |születési_dátum = 1941. szeptember 30. {{életkor-élő|1941|09|30}} |nemzetiség = …”
 
18. sor: 18. sor:
== Életpályája ==
== Életpályája ==


[[1966]]-ban diplomázott a budapesti Műegyetemen; ettől az évtől az Ipartervben dolgozott. A MÉSZ Mesteriskoláját [[1970]]-72 között végezte el, mestere [[Gulyás Zoltán]] volt. Az 1970-es években számos tervpályázaton indult [[Patonai Dénes]]sel közösen, első megépült munkái azonban [[Reimholz Péter]]rel készültek: a budapesti és a székesfehérvári DOMUS-áruházak. A flexibilisen alakítható eladótérrel és ettől elválasztott kiszolgálóhelyiséggel épített, kifelé lépcsőző főhomlokzatában [[Breuer Marcell]] [[New York]]-i Whitney Museumának hatását mutató budapesti áruház komoly sikert: Ybl-díjat hozott fiatal alkotóinak. Ugyanígy az [[1976]]-79 között épült és a hazai ipari építészet remek példái közé tartozó újpesti Hulladékhasznosító Mű, amelyről a német szaksajtó is beszámolt.
[[1966]]-ban diplomázott a budapesti Műegyetemen; ettől az évtől az Ipartervben dolgozott. A [[MÉSZ Mesteriskola|MÉSZ Mesteriskoláját]] [[1970]]-72 között végezte el, mestere [[Gulyás Zoltán]] volt. Az 1970-es években számos tervpályázaton indult [[Patonai Dénes]]sel közösen, első megépült munkái azonban [[Reimholz Péter]]rel készültek: a budapesti és a székesfehérvári DOMUS-áruházak. A flexibilisen alakítható eladótérrel és ettől elválasztott kiszolgálóhelyiséggel épített, kifelé lépcsőző főhomlokzatában [[Breuer Marcell]] [[New York]]-i Whitney Museumának hatását mutató budapesti áruház komoly sikert: Ybl-díjat hozott fiatal alkotóinak. Ugyanígy az [[1976]]-79 között épült és a hazai ipari építészet remek példái közé tartozó újpesti Hulladékhasznosító Mű, amelyről a német szaksajtó is beszámolt.


A nyolcvanas-kilencvenes években Lázár számos épületrekonstrukcióban vett részt, és egyre élénkebben szerepet vállalt az építészeti közélet alakításában és a képzésben. 1981-91 között a MÉSZ főtitkáraként dolgozott, [[1995]]-96 közt a [[Magyar Építész Kamara]] és a MÉSZ elnökhelyettese egyben, [[1996]]-98 között a MÉSZ elnökhelyettese. [[1986]]-tól a Műegyetem építészmérnöki karának oktatója, [[1988]]-tól az Ipari és Mezőgazdasági Épülettervező Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára 18 éven keresztül. [[2000]]-ben a Nemzeti Kulturális Alapprogram Építőművész Kollégiumának elnöke, [[2002]]-[[2006]] között a Műegyetem Építészmérnöki Karának dékánja volt.
A nyolcvanas-kilencvenes években Lázár számos épületrekonstrukcióban vett részt, és egyre élénkebben szerepet vállalt az építészeti közélet alakításában és a képzésben. 1981-91 között a [[Magyar Építőművészek Szövetsége]] (MÉSZ) főtitkáraként dolgozott, [[1995]]-96 közt a [[Magyar Építész Kamara]] és a MÉSZ elnökhelyettese egyben, [[1996]]-98 között a MÉSZ elnökhelyettese. [[1986]]-tól a Műegyetem építészmérnöki karának oktatója, [[1988]]-tól az Ipari és Mezőgazdasági Épülettervező Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára 18 éven keresztül. [[2000]]-ben a Nemzeti Kulturális Alapprogram Építőművész Kollégiumának elnöke, [[2002]]-[[2006]] között a Műegyetem Építészmérnöki Karának dékánja volt.


1985-ben kilépett az Ipartervből, 1985-86-ban a MATERV megbízott igazgatója. Építészként 1990 után az A&D Stúdió [http://www.ad-studio.hu/] ügyvezető igazgatójaként dolgozott tovább, részben munkatársaival együtt olyan meghatározó oktatási épületeken, mint a lágymányosi Egyetemi Sportközpont, a Táncművészeti Főiskola, a Corvinus Egyetem új épülete, illetve a Műegyetem Q épülete. A fiatalkori munkatársával, Reimholz-cal közösen tervezett Siemens-irodaház Budapesti Építészeti Nívódíjat kapott; ugyancsak fontos középülete a korszakból a népligeti autóbusz-pályaudvar, amely az Erzsébet téri kiváltásaként épült.
1985-ben kilépett az Ipartervből, 1985-86-ban a MATERV megbízott igazgatója. Építészként 1990 után az A&D Stúdió [http://www.ad-studio.hu/] ügyvezető igazgatójaként dolgozott tovább, részben munkatársaival együtt olyan meghatározó oktatási épületeken, mint a lágymányosi Egyetemi Sportközpont, a Táncművészeti Főiskola, a Corvinus Egyetem új épülete, illetve a Műegyetem Q épülete. A fiatalkori munkatársával, Reimholz-cal közösen tervezett Siemens-irodaház Budapesti Építészeti Nívódíjat kapott; ugyancsak fontos középülete a korszakból a népligeti autóbusz-pályaudvar, amely az Erzsébet téri kiváltásaként épült.

A lap 2011. szeptember 25., 12:24-kori változata

Lázár Antal
Született1941. szeptember 30. (82 éves)
Győr
Nemzetiségemagyar
Munkái
Jelentős épületeiDOMUS áruház (Budapest), Hulladékégető Mű (Budapest), Egyetemi Sportközpont (Budapest), Megyei Könyvtár (Veszprém), Siemens-irodaház (Budapest), Corvinus Egyetem rakparti campusa, BME Q épület (Budapest)
DíjaiKossuth-díj, Ybl Miklós-díj
A Wikimédia Commons tartalmaz Lázár Antal témájú médiaállományokat.

Lázár Antal, (Győr, 1941. szeptember 30. –) Kossuth- és Ybl-díjas magyar építész, a Magyar Építőművészek Szövetségének (MÉSZ) főtitkára, majd elnökhelyettese, a Műegyetem építészmérnöki karának dékánja, a kortárs magyar építészet meghatározó alakja.

Életpályája

1966-ban diplomázott a budapesti Műegyetemen; ettől az évtől az Ipartervben dolgozott. A MÉSZ Mesteriskoláját 1970-72 között végezte el, mestere Gulyás Zoltán volt. Az 1970-es években számos tervpályázaton indult Patonai Dénessel közösen, első megépült munkái azonban Reimholz Péterrel készültek: a budapesti és a székesfehérvári DOMUS-áruházak. A flexibilisen alakítható eladótérrel és ettől elválasztott kiszolgálóhelyiséggel épített, kifelé lépcsőző főhomlokzatában Breuer Marcell New York-i Whitney Museumának hatását mutató budapesti áruház komoly sikert: Ybl-díjat hozott fiatal alkotóinak. Ugyanígy az 1976-79 között épült és a hazai ipari építészet remek példái közé tartozó újpesti Hulladékhasznosító Mű, amelyről a német szaksajtó is beszámolt.

A nyolcvanas-kilencvenes években Lázár számos épületrekonstrukcióban vett részt, és egyre élénkebben szerepet vállalt az építészeti közélet alakításában és a képzésben. 1981-91 között a Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ) főtitkáraként dolgozott, 1995-96 közt a Magyar Építész Kamara és a MÉSZ elnökhelyettese egyben, 1996-98 között a MÉSZ elnökhelyettese. 1986-tól a Műegyetem építészmérnöki karának oktatója, 1988-tól az Ipari és Mezőgazdasági Épülettervező Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára 18 éven keresztül. 2000-ben a Nemzeti Kulturális Alapprogram Építőművész Kollégiumának elnöke, 2002-2006 között a Műegyetem Építészmérnöki Karának dékánja volt.

1985-ben kilépett az Ipartervből, 1985-86-ban a MATERV megbízott igazgatója. Építészként 1990 után az A&D Stúdió [1] ügyvezető igazgatójaként dolgozott tovább, részben munkatársaival együtt olyan meghatározó oktatási épületeken, mint a lágymányosi Egyetemi Sportközpont, a Táncművészeti Főiskola, a Corvinus Egyetem új épülete, illetve a Műegyetem Q épülete. A fiatalkori munkatársával, Reimholz-cal közösen tervezett Siemens-irodaház Budapesti Építészeti Nívódíjat kapott; ugyancsak fontos középülete a korszakból a népligeti autóbusz-pályaudvar, amely az Erzsébet téri kiváltásaként épült.

Lázár Antalt 2005-ben Kossuth-díjjal tüntették ki „három és fél évtizedes sokoldalú építészeti, építőművészeti alkotómunkásságáért, oktatói tevékenységéért”.[1] 2008-ban saját, valamint barátaival, kollégáival közös munkáit bemutató kiállítása nyílt a budapesti N&n Galériában.[2]

Díjak, elismerések

  • 1975. Ybl Miklós-díj
  • 1988. Ipari Építészet Európa-díja (a Hulladékégető Műért)
  • 1989. Reitter Ferenc-díj
  • 1999. Budapest Építészeti Nívódíja (a Siemens-irodaházért)
  • 2000. Figyelő Építészeti Díja
  • 2001. Pro Architectura díj (a veszprémi Megyei Könyvtárért)
  • 2005. Kossuth-díj

Fontosabb építészeti művei

  • 1970-74. Domus Áruház, Budapest (Reimholz Péterrel) [2]
  • 1971-75. Domus Áruház, Székesfehérvár (Reimholz Péterrel)
  • 1976-79. Hulladékhasznosító Mű, Budapest
  • 1984-88. Hullám Szálló rekonstrukciója, Keszthely
  • 1986. Az OTP központi épületének felújítása, Budapest, Nádor u.
  • 1987-88. OTP Totó-Lottó Iroda, Budapest, Nádor u.
  • 1987-89. A Fővárosi Tanács királyréti üdülőjének rekonstrukciója, Budapest (B. Tóth Józseffel, Kamocsay Alfréddal)
  • 1991-92. A Budapesti Értéktőzsde épületének rekonstrukciója, Budapest, Vörösmarty tér
  • 1992. OTP Bróker Iroda, Budapest, Vigyázó F. u. (Sükösd Zoltánnal)
  • 1993. EXPO Gyalogoshíd, Budapest (terv, dr. Magyar Péterrel)
  • 1993. Az EXPO'95 Bécs-Budapest Világkiállítás terve (nemzetközi meghívásos tervpályázat, 2. helyezés; a londoni Richard Rogers Partnership és az OVE Arup együttműködésével)
  • 1993.A Legfelsőbb Bíróság felújítása, Budapest
  • 1994. Hungarovin Bor- és Pezsgőmúzeum vendégháza, Budapest
  • 1996. Nemzeti Színház, Budapest (a tervpályázaton 2. díjjal elismert terv; társtervezők: Cságoly Ferenc, Keller Ferenc, Pálfy Sándor)
  • 1996. EUROSPAR Szupermarket, Kecskemét
  • 1996-1998. Siemens irodaház, Budapest (Reimholz Péterrel)
  • 1996-1997. Egyetemi sportközpont („Tüskecsarnok”), Budapest-Lágymányos (Dr. Magyar Péterrel) [3]
  • 1997. Eötvös Károly Megyei Könyvtár, Veszprém (Szécsi Zoltánnal) [4]
  • 2000. Millenniumi Csarnok, Budapest (terv)
  • 2001. Az Athenaeum Nyomda bővítése (Kiss Andrással, Stocker Györggyel)
  • 2001-2002. Táncművészeti Főiskola, Budapest (Lázár Veronikával) [5]
  • 2001-2002. Autóbusz pályaudvar, Budapest-Népliget
  • 2003. Lakóépület, Üröm (Lázár Veronikával)
  • 2003. A főiskola bővítése, Baja (a tervpályázaton 2. díjjal elismert terv) [6]
  • 2004. Lovarda, Nyíregyháza (terv)
  • 2004-2005. A Hulladékhasznosító Mű bővítése, Budapest (Lázár Veronikával, Sükösd Zoltánnal) [7]
  • 2005. A Csukás-ház helyreállítása és bővítése, Pécs (Lázár Veronikával)
  • 2005-2006. A Corvinus Egyetem új épülete, Budapest (társtervezők: Dr. Oláh Zoltán, Szerdahelyi László, Szokolyai Gábor) [8]
  • 2007-2010. Q épület, Budapest-Lágymányos (Kaszás Istvánnal) [9] [10]

Képgaléria

Források

  1. ↑ Kitüntetett építészek (magyar nyelven) (html). epiteszforum.hu, 2005. március 16. (Hozzáférés: 2011. szeptember 8.)
  2. ↑ A beszámolót ld. http://www.mek.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=715&Itemid=52 (letöltés ideje: 2011-09-08

Irodalom

  • Bojár Iván András (szerk.): Közben. A magyar építészet 15 éve a rendszerváltástól az EU-ba lépésig, 1989-2004. A Műcsarnokban rendezett kiállításhoz kapcsolódó kiadvány. OCTOGON Könyvek, Budapest, 2004
  • Lázár Antal életrajza az A&D Stúdió honlapján: [11] (letöltés ideje: 2011-09-08)
  • Mayer Mariann: Lázár Antal. In: artportal.hu [12] (letöltés ideje: 2011-09-08)

Külső hivatkozások

  • Lázár Antallal kapcsolatos cikkek az Építészfórumon: [13]
  • Varga Mihály: "Tereket alkotunk a világmindenségben" - interjú dr. Lázár Antal DLA Kossuth-díjas építésszel. In: epiteszforum.hu, 2005. június 2. [14] (letöltés ideje: 2011-09-08)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Lázár_Antal&oldid=10413764”