„Szlavónia” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
| 12. sor: | 12. sor: | ||
=== Területe a középkorban === |
=== Területe a középkorban === |
||
[[I. Tomiszláv horvát király|I. Tomiszló horvát király]] a 10. század első negyedében meghódított s országához csatolta a Dráva-Száva közének nyugati felét. Azonban - mivel a királyi székhely messze, a tengerparton volt -, a terület gyakorlatilag nem alkotta szerves részét a Horvát Királyságnak. [[I. (Szent) István király | |
[[I. Tomiszláv horvát király|I. Tomiszló horvát király]] a 10. század első negyedében meghódított s országához csatolta a Dráva-Száva közének nyugati felét. Azonban - mivel a királyi székhely messze, a tengerparton volt -, a terület gyakorlatilag nem alkotta szerves részét a Horvát Királyságnak. [[I. (Szent) István király |Szent István]] idejében a terület - habár közjogilag Horvátországhoz tartozott -, valójában a senki földje volt. |
||
A középkor további részében ez a terület a Magyar Királyság, a magyar [[vármegye]]rendszer szerves részét alkotta. Területén [[Pozsega vármegye|Pozsega]], [[Baranya vármegye|Baranya]] és [[Valkó vármegye|Valkó]] vármegyék osztoztak. |
A középkor további részében ez a terület a Magyar Királyság, a magyar [[vármegye]]rendszer szerves részét alkotta. Területén [[Pozsega vármegye|Pozsega]], [[Baranya vármegye|Baranya]] és [[Valkó vármegye|Valkó]] vármegyék osztoztak. |
||
<ref> {{cite book|title=Történelmi világatlasz|pages=110,114|publisher=Kartográfiai Vállalat, Budapest|year=1991|id=ISBN 963 351 696 X CM}} </ref> |
<ref> {{cite book|title=Történelmi világatlasz|pages=110,114|publisher=Kartográfiai Vállalat, Budapest|year=1991|id=ISBN 963 351 696 X CM}} </ref> |
||
A lap 2011. szeptember 25., 10:29-kori változata
Szlavónia földrajzi régió a mai Horvátország területén, a Dráva és a Száva közötti terület keleti részén.
Történelem
Területe a középkorban
I. Tomiszló horvát király a 10. század első negyedében meghódított s országához csatolta a Dráva-Száva közének nyugati felét. Azonban - mivel a királyi székhely messze, a tengerparton volt -, a terület gyakorlatilag nem alkotta szerves részét a Horvát Királyságnak. Szent István idejében a terület - habár közjogilag Horvátországhoz tartozott -, valójában a senki földje volt. A középkor további részében ez a terület a Magyar Királyság, a magyar vármegyerendszer szerves részét alkotta. Területén Pozsega, Baranya és Valkó vármegyék osztoztak. [1]
Az újkori Szlavónia
Az újkorban a magyar vármegyék fokozatosan kerültek Horvát–Szlavónországhoz, ekkor már mint Pozsega, Verőce és Szerém vármegye. [2]
Forrás
- ↑ Történelmi világatlasz. Kartográfiai Vállalat, Budapest, 110,114. o.. ISBN 963 351 696 X CM (1991)
- ↑ Történelmi világatlasz. Kartográfiai Vállalat, Budapest, 126–127. o.. ISBN 963 351 696 X CM (1991)
