„Bráhmi eredetű írásrendszerek” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Xia (vitalap | szerkesztései) a →Mássalhangzók: linkjav |
|||
54. sor: | 54. sor: | ||
| ਕ || ਖ || ਗ || ਘ || ਙ || ਚ || ਛ || ਜ || ਝ || ਞ || ਟ || ਠ || ਡ || ਢ || ਣ || ਤ || ਥ || ਦ || ਧ || ਨ || bgcolor="#CCCCCC"| |
| ਕ || ਖ || ਗ || ਘ || ਙ || ਚ || ਛ || ਜ || ਝ || ਞ || ਟ || ਠ || ਡ || ਢ || ਣ || ਤ || ਥ || ਦ || ਧ || ਨ || bgcolor="#CCCCCC"| |
||
|- |
|- |
||
!style="font-size: 75%;"| [[Tibeti]] |
!style="font-size: 75%;"| [[Tibeti írás|Tibeti]] |
||
| ཀ || ཁ || ག || bgcolor="#CCCCCC"| || ང || ཅ || ཆ || ཇ || bgcolor="#CCCCCC"| || ཉ || ཊ || ཋ || ཌ || bgcolor="#CCCCCC"| || ཎ || ཏ || ཐ || ད || bgcolor="#CCCCCC"| || ན || bgcolor="#CCCCCC"| |
| ཀ || ཁ || ག || bgcolor="#CCCCCC"| || ང || ཅ || ཆ || ཇ || bgcolor="#CCCCCC"| || ཉ || ཊ || ཋ || ཌ || bgcolor="#CCCCCC"| || ཎ || ཏ || ཐ || ད || bgcolor="#CCCCCC"| || ན || bgcolor="#CCCCCC"| |
||
|- |
|- |
||
60. sor: | 60. sor: | ||
| [[File:Brah k.png|20px|]] || [[File:Brah kh.png|20px|]] || [[File:Brah g.png|20px|]] || [[File:Brah gh.png|20px|]] || [[File:Brah ng.png|20px|]] || [[File:Brah c.png|20px|]] || [[File:Brah ch.png|20px|]] || [[File:Brah j.png|20px|]] || [[File:Brah jh.png|20px|]] || [[File:Brah ny.png|20px|]] || [[File:Brah t1.png|20px|]] || [[File:Brah th1.png|20px|]] || [[File:Brah d1.png|20px|]] || [[File:Brah dh1.png|20px|]] || [[File:Brah n1.png|20px|]] || [[File:Brah t.png|20px|]] || [[File:Brah th.png|20px|]] || [[File:Brah d.png|20px|]] || [[File:Brah dh.png|20px|]] || [[File:Brah n.png|20px|]] || bgcolor="#CCCCCC"| |
| [[File:Brah k.png|20px|]] || [[File:Brah kh.png|20px|]] || [[File:Brah g.png|20px|]] || [[File:Brah gh.png|20px|]] || [[File:Brah ng.png|20px|]] || [[File:Brah c.png|20px|]] || [[File:Brah ch.png|20px|]] || [[File:Brah j.png|20px|]] || [[File:Brah jh.png|20px|]] || [[File:Brah ny.png|20px|]] || [[File:Brah t1.png|20px|]] || [[File:Brah th1.png|20px|]] || [[File:Brah d1.png|20px|]] || [[File:Brah dh1.png|20px|]] || [[File:Brah n1.png|20px|]] || [[File:Brah t.png|20px|]] || [[File:Brah th.png|20px|]] || [[File:Brah d.png|20px|]] || [[File:Brah dh.png|20px|]] || [[File:Brah n.png|20px|]] || bgcolor="#CCCCCC"| |
||
|- |
|- |
||
!style="font-size: 75%;"| [[Telugu]] |
!style="font-size: 75%;"| [[Telugu írás|Telugu]] |
||
| క || ఖ || గ || ఘ || ఙ || చ || ఛ || జ || ఝ || ఞ || ట || ఠ || డ || ఢ || ణ || త || థ || ద || ధ || న || bgcolor="#CCCCCC"| |
| క || ఖ || గ || ఘ || ఙ || చ || ఛ || జ || ఝ || ఞ || ట || ఠ || డ || ఢ || ణ || త || థ || ద || ధ || న || bgcolor="#CCCCCC"| |
||
|- |
|- |
||
!style="font-size: 75%;"| [[Kannada]] |
!style="font-size: 75%;"| [[Kannada írás|Kannada]] |
||
| ಕ || ಖ || ಗ || ಘ || ಙ || ಚ || ಛ || ಜ || ಝ || ಞ || ಟ || ಠ || ಡ || ಢ || ಣ || ತ || ಥ || ದ || ಧ || ನ || bgcolor="#CCCCCC"| |
| ಕ || ಖ || ಗ || ಘ || ಙ || ಚ || ಛ || ಜ || ಝ || ಞ || ಟ || ಠ || ಡ || ಢ || ಣ || ತ || ಥ || ದ || ಧ || ನ || bgcolor="#CCCCCC"| |
||
|- |
|- |
||
69. sor: | 69. sor: | ||
| ක || ඛ || ග || ඝ || ඞ || ච || ඡ || ජ || ඣ || ඤ || ට || ඨ || ඩ || ඪ || ණ || ත || ථ || ද || ධ || න || bgcolor="#CCCCCC"| |
| ක || ඛ || ග || ඝ || ඞ || ච || ඡ || ජ || ඣ || ඤ || ට || ඨ || ඩ || ඪ || ණ || ත || ථ || ද || ධ || න || bgcolor="#CCCCCC"| |
||
|- |
|- |
||
!style="font-size: 75%;"| [[Malajálam]] |
!style="font-size: 75%;"| [[Malajálam írás|Malajálam]] |
||
| ക || ഖ || ഗ || ഘ || ങ || ച || ഛ || ജ || ഝ || ഞ || ട || ഠ || ഡ || ഢ || ണ || ത || ഥ || ദ || ധ || ന || [[File:Malayalam NNNA.png|24px|alt=PNG Image|Expected to be U+0D29 in Unicode 6.0]] |
| ക || ഖ || ഗ || ഘ || ങ || ച || ഛ || ജ || ഝ || ഞ || ട || ഠ || ഡ || ഢ || ണ || ത || ഥ || ദ || ധ || ന || [[File:Malayalam NNNA.png|24px|alt=PNG Image|Expected to be U+0D29 in Unicode 6.0]] |
||
|- |
|- |
||
!style="font-size: 75%;"| [[Tamil |
!style="font-size: 75%;"| [[Tamil írás|Tamil]] |
||
| க || bgcolor="#CCCCCC"| || bgcolor="#CCCCCC"| || bgcolor="#CCCCCC"| || ங || ச || bgcolor="#CCCCCC"| || ஜ || bgcolor="#CCCCCC"| || ஞ || ட || bgcolor="#CCCCCC"| || bgcolor="#CCCCCC"| || bgcolor="#CCCCCC"| || ண || த || bgcolor="#CCCCCC"| || bgcolor="#CCCCCC"| || bgcolor="#CCCCCC"| || ந || ன |
| க || bgcolor="#CCCCCC"| || bgcolor="#CCCCCC"| || bgcolor="#CCCCCC"| || ங || ச || bgcolor="#CCCCCC"| || ஜ || bgcolor="#CCCCCC"| || ஞ || ட || bgcolor="#CCCCCC"| || bgcolor="#CCCCCC"| || bgcolor="#CCCCCC"| || ண || த || bgcolor="#CCCCCC"| || bgcolor="#CCCCCC"| || bgcolor="#CCCCCC"| || ந || ன |
||
|- |
|- |
||
105. sor: | 105. sor: | ||
| ਪ|| ਫ || ਬ || ਭ || ਮ || ਯ || ਰ || bgcolor="#CCCCCC"| || ਲ || ਲ਼ || bgcolor="#CCCCCC"| || ਵ || ਸ਼ || bgcolor="#CCCCCC"| || ਸ || ਹ |
| ਪ|| ਫ || ਬ || ਭ || ਮ || ਯ || ਰ || bgcolor="#CCCCCC"| || ਲ || ਲ਼ || bgcolor="#CCCCCC"| || ਵ || ਸ਼ || bgcolor="#CCCCCC"| || ਸ || ਹ |
||
|- |
|- |
||
!style="font-size: 75%;"| [[Tibeti]] |
!style="font-size: 75%;"| [[Tibeti írás|Tibeti]] |
||
| པ || ཕ || བ ||bgcolor="#CCCCCC"| || མ || ཡ || ར || bgcolor="#CCCCCC"| || ལ || bgcolor="#CCCCCC"| || bgcolor="#CCCCCC"| || ཝ|| ཤ || ཥ || ས || ཧ |
| པ || ཕ || བ ||bgcolor="#CCCCCC"| || མ || ཡ || ར || bgcolor="#CCCCCC"| || ལ || bgcolor="#CCCCCC"| || bgcolor="#CCCCCC"| || ཝ|| ཤ || ཥ || ས || ཧ |
||
|- |
|- |
||
111. sor: | 111. sor: | ||
| [[File:Brah p.png|20px|]] ||[[File:Brah ph.png|20px|]] || [[File:Brah b.png|20px|]] || [[File:Brah bh.png|20px|]] || [[File:Brah m.png|20px|]] || [[File:Brah y.png|20px|]] || [[File:Brah r.png|20px|]] || bgcolor="#CCCCCC"| || [[File:Brah l.png|20px|]] || [[File:Brah l1.png|20px|]] ||bgcolor="#CCCCCC"| || [[File:Brah v.png|20px|]] || [[File:Brah sh.png|20px|]] || [[File:Brah s1.png|20px|]] || [[File:Brah s.png|20px|]] || [[File:Brah h.png|20px|]] |
| [[File:Brah p.png|20px|]] ||[[File:Brah ph.png|20px|]] || [[File:Brah b.png|20px|]] || [[File:Brah bh.png|20px|]] || [[File:Brah m.png|20px|]] || [[File:Brah y.png|20px|]] || [[File:Brah r.png|20px|]] || bgcolor="#CCCCCC"| || [[File:Brah l.png|20px|]] || [[File:Brah l1.png|20px|]] ||bgcolor="#CCCCCC"| || [[File:Brah v.png|20px|]] || [[File:Brah sh.png|20px|]] || [[File:Brah s1.png|20px|]] || [[File:Brah s.png|20px|]] || [[File:Brah h.png|20px|]] |
||
|- |
|- |
||
!style="font-size: 75%;"| [[Telugu]] |
!style="font-size: 75%;"| [[Telugu írás|Telugu]] |
||
| ప|| ఫ || బ || భ || మ || య || ర || ఱ || ల || ళ || bgcolor="#CCCCCC"| || వ || శ || ష || స || హ |
| ప|| ఫ || బ || భ || మ || య || ర || ఱ || ల || ళ || bgcolor="#CCCCCC"| || వ || శ || ష || స || హ |
||
|- |
|- |
||
!style="font-size: 75%;"| [[Kannada]] |
!style="font-size: 75%;"| [[Kannada írás|Kannada]] |
||
| ಪ || ಫ || ಬ || ಭ || ಮ || ಯ || ರ || ಱ || ಲ || ಳ || ೞ || ವ || ಶ || ಷ || ಸ || ಹ |
| ಪ || ಫ || ಬ || ಭ || ಮ || ಯ || ರ || ಱ || ಲ || ಳ || ೞ || ವ || ಶ || ಷ || ಸ || ಹ |
||
|- |
|- |
||
123. sor: | 123. sor: | ||
| പ || ഫ || ബ || ഭ || മ || യ || ര || റ || ല || ള || ഴ || വ || ശ ||ഷ || സ || ഹ |
| പ || ഫ || ബ || ഭ || മ || യ || ര || റ || ല || ള || ഴ || വ || ശ ||ഷ || സ || ഹ |
||
|- |
|- |
||
!style="font-size: 75%;"| [[Tamil |
!style="font-size: 75%;"| [[Tamil írás|Tamil]] |
||
| ப || bgcolor="#CCCCCC"| ||bgcolor="#CCCCCC"| || bgcolor="#CCCCCC"| || ம || ய || ர || ற || ல || ள || ழ || வ || ஶ || ஷ || ஸ || ஹ |
| ப || bgcolor="#CCCCCC"| ||bgcolor="#CCCCCC"| || bgcolor="#CCCCCC"| || ம || ய || ர || ற || ல || ள || ழ || வ || ஶ || ஷ || ஸ || ஹ |
||
|- |
|- |
A lap 2011. szeptember 23., 16:56-kori változata
A bráhmi eredetű írásrendszerek összefoglaló elnevezése több mint negyven ma használatos indiai írásnak,[1] és nagy valószínűséggel innen ered a khmer, és a tibeti írás, de számos kelet és délkelet-ázsiai írás, mint a burmai, thai, illetve a japán írás egyik fajtája is.[2] Eredetére vonatkozóan elméletek születtek a föníciai, vagy arámi ábécé-vel való kapcsolatára, ám az bizonyos, hogy első változata Indiában valószínűleg i. e. 500 körül jelenhetett meg a vele párhuzamosan fejlődő Kharosthi írással együtt, amely utóbbi azonban eltűnt i. e 300 körül. Más feltételezések szerint az írás az indusvölgyi civilizációban született és már Harappában is használatos volt. Az ismert legkorábbi feliratok a Maurja dinasztia – amely uralkodási területe felöleli az idiai szubkontinens szinte valamennyi területét – harmadik uralkodójához, Asókához (i.e. 270-232) köthetők. Általánosságban elmondható, hogy a bráhmi írásból származtatott mai írásrendszerek két nagy csoportra, azaz északi és a déli csoportra oszthatók, függetlenül attól, hogy a beszélt nyelv árja vagy dravida eredetű. Ez a felosztás is elég esetleges, mivel az egymáshoz közeli területek írásrendszerei is erősen hatottak egymásra. Az északi csoportba tartoznak az ősi írások, mint a gupta, nagári és szarada, valamint azok modern származékai, mint például a dévanágari, bengáli, gurmuki és orija. A déli csoportba a régi írások közül a grantha, kadamba, és kalinga, és ezek modern megfelelői, a tamil, malajálam, kannada, telugu, és szinhála.[2] Ez utóbbi öt dravida nyelvnek van önálló írása és történetileg is jelentős írásbelisége.
Általános jellemzők
Az írásrendszer ősét a bráhmit egy rendkívül letisztult, egyszerű jelkészlet jellemzi. Eredetileg a szanszkrit és prákrit vallási szövegek lejegyzésére szolgált. Főbb jellemzőit a származtatott írások csaknem mind átvették:
- Az írás balról jobbra halad.
- Alfabetikus írás, úgynevezett szótagábécé, (abugida típusú, amennyiben egy szótag egy mássalhangzóból és egy magánhangzóból áll), azaz minden mássalhangzó hordoz egy alapértelmezett („inherens”) magánhangzót, általában /a/ de a bengáli, orija, és asszámi nyelvekben rövid /o/. Az inherens magánhangzótól az eltérést mellékjelekkel (diakritikus jelek) jelzik, illetve szó elején, vagy magánhangzó után önálló alakjukkal jelölik. Amennyiben a mássalhangzót nem követi magánhangzó, szintén jelzik (viráma). A mássalhangzót követő nazális mássalhangzó és a magánhanzót követő néma hangzó jelölésére külön jel szolgál (anusvára, illetve a visarga).
- Néhány hangértékhez többféle írásjegy is tartozhat.
- Gyakori a mássalhangzók összekapcsolása amennyiben két, vagy több mássalhangzó követi egymást, így változatos ligatúrák alakulnak ki
- Nem különböztetnek meg kis és nagybetűt
- Az írásjelek csoportosítása kiejtésük szerint történik, a következő felosztás szerint:
- Magánhangzók
- Mássalhangzók
- Veláris (kemény ínyhang)
- Palatális (kemény, az íny tájékán képzett mássalhangzó)
- Retroflex (a kemény íny tájékán visszahajló nyelvheggyel képzett mássalhangzó)
- Dentális (foghang)
- Bilabiális (két ajakkal képzett mássalhangzó)
- Approximáns (pergetett mássalhangzó,oldalréshang)
- Szibiláns (sziszegő hangzók)
- Gutturális (torokhangok) és ezek kombinációi.
Összehasonlítás
A főbb indiai írások átírásának összehasonlítását az alábbi táblázat szemlélteti az ISO 15919 szerint. A kiejtést a nemzetközi fonetikai ábécé (IPA) alapján jelöltük, és a szanszkrit kiejtést szerint ahol lehetséges, de más nyelven is, amennyiben szükséges. Ezek a listák nem teljeskörűek, néhány írásjel ezekben nem szerepel. A kiejtés néhol pontatlan, vagy eltér a szabványoktól, részben azért, mert bár származásilag megfelelnek az adott írásjelnek, azonban ugyanabban az oszlopban hangzás szempontjából nem feltétlenül azonosak.
A dravida és ind nyelvek különbözősége régebben a fonémarendszerükben is megnyilvánult. A dravidára egyébként jellemző (magánhangzók között az e – é, o – ó hangzáspárok markáns megkülönböztetését, az r – l magánhangzók[3], illetve a hehezetes mássalhangzók hiányát, a kakuminális és retroflex zárthangok és a /zs/ mássalhangzó meglétét) hangrendszert napjainkra kiszorította a szanszkrit fonémarendszer és annak írásmódja. A tamil írás esetében például a hiányzó, és fokozatosan gyökeret vert "idegen" hangok jelölésére az ősi írás mellé új írásjeleket vettek át a grantha írásból. (A tamil, átírási szempontból abban is eltér a ind és a többi dravida nyelvtől, hogy az írás nem feltétlenül adja vissza a kiejtést, azaz nem feleltethető meg minden esetben az írott és a beszélt nyelv. A telugu nyelvnél is előfordulnak ilyen eltérések, főleg a /cs/, /dzs/ írásában, azonban ezek kötött nyelvtani szabályokkal kikövetkeztethetők.) [4]
Mássalhangzók
ISO | k | kh | g | gh | ṅ | c | ch | j | jh | ñ | ṭ | ṭh | ḍ | ḍh | ṇ | t | th | d | dh | n | ṉ |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
IPA | k | kʰ | ɡ | ɡʱ | ŋ | c | cʰ | ɟ | ɟʱ | ɲ | ʈ | ʈʰ | ɖ | ɖʱ | ɳ | t̪ | t̪ʰ | d̪ | d̪ʱ | n̪ | n |
Orija | କ | ଖ | ଗ | ଘ | ଙ | ଚ | ଛ | ଜ | ଝ | ଞ | ଟ | ଠ | ଡ | ଢ | ଣ | ତ | ଥ | ଦ | ଧ | ନ | |
Nagári | ক | খ | গ | ঘ | ঙ | চ | ছ | জ | ঝ | ঞ | ট | ঠ | ড | ঢ | ণ | ত | থ | দ | ধ | ন | |
Dévanágari | क | ख | ग | घ | ङ | च | छ | ज | झ | ञ | ट | ठ | ड | ढ | ण | त | थ | द | ध | न | ऩ |
Gudzsaráti | ક | ખ | ગ | ઘ | ઙ | ચ | છ | જ | ઝ | ઞ | ટ | ઠ | ડ | ઢ | ણ | ત | થ | દ | ધ | ન | |
Gurmuki | ਕ | ਖ | ਗ | ਘ | ਙ | ਚ | ਛ | ਜ | ਝ | ਞ | ਟ | ਠ | ਡ | ਢ | ਣ | ਤ | ਥ | ਦ | ਧ | ਨ | |
Tibeti | ཀ | ཁ | ག | ང | ཅ | ཆ | ཇ | ཉ | ཊ | ཋ | ཌ | ཎ | ཏ | ཐ | ད | ན | |||||
Bráhmi | |||||||||||||||||||||
Telugu | క | ఖ | గ | ఘ | ఙ | చ | ఛ | జ | ఝ | ఞ | ట | ఠ | డ | ఢ | ణ | త | థ | ద | ధ | న | |
Kannada | ಕ | ಖ | ಗ | ಘ | ಙ | ಚ | ಛ | ಜ | ಝ | ಞ | ಟ | ಠ | ಡ | ಢ | ಣ | ತ | ಥ | ದ | ಧ | ನ | |
Szinhála | ක | ඛ | ග | ඝ | ඞ | ච | ඡ | ජ | ඣ | ඤ | ට | ඨ | ඩ | ඪ | ණ | ත | ථ | ද | ධ | න | |
Malajálam | ക | ഖ | ഗ | ഘ | ങ | ച | ഛ | ജ | ഝ | ഞ | ട | ഠ | ഡ | ഢ | ണ | ത | ഥ | ദ | ധ | ന | |
Tamil | க | ங | ச | ஜ | ஞ | ட | ண | த | ந | ன | |||||||||||
Khmer | ក | ខ | គ | ឃ | ង | ច | ឆ | ជ | ឈ | ញ | ដ | ឋ | ឌ | ឍ | ណ | ត | ថ | ទ | ធ | ន | |
thai | ก | ข | ค | ฆ | ง | จ | ฉ | ช | ฌ | ญ | ฏ | ฐ | ฑ | ฒ | ณ | ต | ถ | ท | ธ | น |
ISO | p | ph | b | bh | m | y | r | ṟ | l | ḷ | ḻ | v | ś | ṣ | s | h |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
IPA | p | pʰ | b | bʱ | m | j | r | ɾ | l | ɭ | ɻ | ʋ | ʃ | ʂ | s | ɦ |
Orija | ପ | ଫ | ବ | ଭ | ମ | ଯ | ର | ଲ | ଳ | ଵ | ଶ | ଷ | ସ | ହ | ||
Nagári | প | ফ | ব | ভ | ম | য | র/ৰ | ল | ৱ | শ | ষ | স | হ | |||
Dévanágari | प | फ | ब | भ | म | य | र | ऱ | ल | ळ | ऴ | व | श | ष | स | ह |
Gudzsaráti | પ | ફ | બ | ભ | મ | ય | ર | લ | ળ | વ | શ | ષ | સ | હ | ||
Gurmuki | ਪ | ਫ | ਬ | ਭ | ਮ | ਯ | ਰ | ਲ | ਲ਼ | ਵ | ਸ਼ | ਸ | ਹ | |||
Tibeti | པ | ཕ | བ | མ | ཡ | ར | ལ | ཝ | ཤ | ཥ | ས | ཧ | ||||
Bráhmi | ||||||||||||||||
Telugu | ప | ఫ | బ | భ | మ | య | ర | ఱ | ల | ళ | వ | శ | ష | స | హ | |
Kannada | ಪ | ಫ | ಬ | ಭ | ಮ | ಯ | ರ | ಱ | ಲ | ಳ | ೞ | ವ | ಶ | ಷ | ಸ | ಹ |
Szinhála | ප | ඵ | බ | භ | ම | ය | ර | ල | ළ | ව | ශ | ෂ | ස | හ | ||
Malajálam | പ | ഫ | ബ | ഭ | മ | യ | ര | റ | ല | ള | ഴ | വ | ശ | ഷ | സ | ഹ |
Tamil | ப | ம | ய | ர | ற | ல | ள | ழ | வ | ஶ | ஷ | ஸ | ஹ | |||
Khmer | ប | ផ | ព | ភ | ម | យ | រ | ល | ឡ | វ | ឝ | ឞ | ស | ហ | ||
Thai | ป | ผ | พ | ภ | ม | ย | ร | ล | ฬ | ว | ศ | ษ | ส | ห |
Magánhangzók
Az egyes magánhangzók első oszlopában az önálló forma szerepel, a másodikban a „Ka” mássalhangzóhoz kapcsolt alak, vagy a diakritikus megfelelője
Számok
0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Orija | ୦ | ୧ | ୨ | ୩ | ୪ | ୫ | ୬ | ୭ | ୮ | ୯ |
Nagári | ০ | ১ | ২ | ৩ | ৪ | ৫ | ৬ | ৭ | ৮ | ৯ |
Dévanagári | ० | १ | २ | ३ | ४ | ५ | ६ | ७ | ८ | ९ |
Gudzsaráti | ૦ | ૧ | ૨ | ૩ | ૪ | ૫ | ૬ | ૭ | ૮ | ૯ |
Gurmuki | ੦ | ੧ | ੨ | ੩ | ੪ | ੫ | ੬ | ੭ | ੮ | ੯ |
Tibeti | ༠ | ༡ | ༢ | ༣ | ༤ | ༥ | ༦ | ༧ | ༨ | ༩ |
Bráhmi | ||||||||||
Telugu | ౦ | ౧ | ౨ | ౩ | ౪ | ౫ | ౬ | ౭ | ౮ | ౯ |
Kannada | ೦ | ೧ | ೨ | ೩ | ೪ | ೫ | ೬ | ೭ | ೮ | ೯ |
Malajálam | ൦ | ൧ | ൨ | ൩ | ൪ | ൫ | ൬ | ൭ | ൮ | ൯ |
Tamil[5] | ೦ | ௧ | ௨ | ௩ | ௪ | ௫ | ௬ | ௭ | ௮ | ௯ |
Khmer | ០ | ១ | ២ | ៣ | ៤ | ៥ | ៦ | ៧ | ៨ | ៩ |
Thai | ๐ | ๑ | ๒ | ๓ | ๔ | ๕ | ๖ | ๗ | ๘ | ๙ |
Források
Ez a szócikk részben vagy egészben a Brahmic family of scripts című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- ↑ Brāhmī Alphabet. Omniglot - Writing systems. (Hozzáférés: 2011. március 22.)
- ↑ a b Lawrence Lo: Brahmi. ancientscript.com. (Hozzáférés: 2011. március 22.)
- ↑ Ezek hangtanilag magánhanzóként viselkednek
- ↑ Ligeti Lajos (szerk.) Keleti nevek magyar helyesírása, i. m. 318. o.
- ↑ A modern számírás arab és római számjegyekkel történik
- Major István: VI. Dél-Ázsia nyelvei. In Ligeti Lajos (szerk.): Keleti nevek magyar helyesírása. Budapest: Akadémiai. 1981. helytelen ISBN kód: 963052080
- Languages and Scripts of India. cs.colostate.edu. (Hozzáférés: 2011. március 22.)
- Fodor István (szerk): A világ nyelvei. Budapest: Akadémia. 1999. ISBN 9630575973
- Brāhmī Alphabet. Omniglot - Writing systems. (Hozzáférés: 2011. március 22.)