„Pella” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
→Források:: iw |
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: en:Pella |
||
16. sor: | 16. sor: | ||
{{Link GA|es}} |
{{Link GA|es}} |
||
{{Link FA|fr}} |
{{Link FA|fr}} |
||
⚫ | |||
[[ar:بيلا (اليونان)]] |
[[ar:بيلا (اليونان)]] |
||
[[bg:Пела]] |
[[bg:Пела]] |
||
22. sor: | 24. sor: | ||
[[cy:Pella]] |
[[cy:Pella]] |
||
[[de:Pella (Makedonien)]] |
[[de:Pella (Makedonien)]] |
||
⚫ | |||
[[el:Αρχαία Πέλλα]] |
[[el:Αρχαία Πέλλα]] |
||
[[es:Pella (Grecia)]] |
[[es:Pella (Grecia)]] |
||
⚫ | |||
[[fa:پلا]] |
[[fa:پلا]] |
||
⚫ | |||
[[fr:Pella]] |
[[fr:Pella]] |
||
[[it:Pella]] |
[[it:Pella]] |
||
⚫ | |||
[[la:Pella]] |
[[la:Pella]] |
||
[[mk:Пела]] |
[[mk:Пела]] |
||
[[nl:Pella (Macedonië)]] |
[[nl:Pella (Macedonië)]] |
||
⚫ | |||
⚫ | |||
[[nn:Pélla]] |
[[nn:Pélla]] |
||
[[no:Pella]] |
|||
[[pl:Pella (starożytna Macedonia)]] |
[[pl:Pella (starożytna Macedonia)]] |
||
[[pt:Pela (Macedônia)]] |
[[pt:Pela (Macedônia)]] |
||
39. sor: | 42. sor: | ||
[[sk:Pella]] |
[[sk:Pella]] |
||
[[sr:Пела (град)]] |
[[sr:Пела (град)]] |
||
⚫ | |||
[[uk:Пелла]] |
[[uk:Пелла]] |
||
[[zh:培拉]] |
[[zh:培拉]] |
A lap 2011. szeptember 20., 10:07-kori változata
Pella, város az ókorban, melynek romjai a mai Görögországban, Thesszalonikitől észak-nyugatra, kb. 40 km távolságra találhatók. Maradványait 1957-ben fedezték fel, ami nagy szenzációt keltett, mivel a korabeli leírások – például Titus Livius híradása – alapján a tengerpart közelében kutattak a város után eredménytelenül. A két évezred alatt ugyanis a leírásokban szereplő mocsarak, amelyek a vidéket a tengerhez kapcsolták, kiszáradtak, a folyók hordaléka pedig feltöltötte a területet.
Története
Az i. e. 5. század első negyedében Arkhelaosz makedón király alapította Makedónia fővárosaként a korábbi Aigai helyett. (Aigai mai neve Vergina.) II. Philipposz és Nagy Sándor uralkodása alatt a város Makedónia legjelentősebb kereskedelmi központjává fejlődött. Az új főváros évtizedeken át szinte csak arról volt nevezetes, hogy a városalapító királyt honfitársai kíméletlenül kigúnyolták, mivel új palotájának termeit festményekkel díszítette. A többnyire állattenyésztő makedónok ezt különcködésnek tartották. Xenophón azonban már népes városnak mondta. Igazi politikai és szellemi központtá azonban mégsem vált, mivel Nagy Sándor világbirodalmában földrajzilag a periférián helyezkedett el és a korabeli közlekedési és hírközlési körülmények az irányítási központ szerepére emiatt nem tették alkalmassá. A legendák szerint itt élt Arisztotelész is mint a fiatal Nagy Sándor nevelője és tanítója, s itt halt meg Euripidész is i. e. 406-ban. Jelentősebb esemény kapcsán a történetírás i. e. 168-ban említi újra a várost, amikoris a püdnai csata után a rómaiak elfoglalták és feldúlták. Innentől kezdve a Római Birodalom 3. makedón régiójának központja, bár i. e. 148-ban Makedónia provincia megalakításakor annak fővárosa Thesszaloniki lett. I. e. 40-ben római veteráncoloniát telepítettek a városba, melynek státusát i. e. 27-ben Augustus is megerősítette Colonia Iulia Augusta Pella elnevezéssel. A település hanyatlását azonban már nem lehetett visszafordítani, i. u. 3-ban megszűnt a pénzverés is.
Nevezetességek
Az agora és a királyi palota maradványai, továbbá az i. e. 300 körül készült perisztiliumos házak.
Források:
- Magyar Nagylexikon 14. kötet.Magyar Nagylexikon Kiadó 2002. ISBN 963 9257 11 7
- Forgács András-Szabó Miklós: Görögország. Panoráma 1979. ISBN 963 243 181 2
Ez a lap már inaktív, viszont a laptörténetek olvashatóságához továbbra is szükséges. Ne használd, és a tartalmán ne változtass! Ha kérdésed van a lap nyugdíjazásával kapcsolatban, a kocsmafalon tedd fel! This Wikipedia page is currently inactive and is retained primarily for historical interest. |