„Szegedi Kisvasút” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
a
a (madzagvasút)
A vasút építését közel negyven évnyi vita előzte meg. Bírálták a vonalvezetést, és állandó vita tárgya volt, hogy keskeny- vagy normál nyomtávú vasútvonalat építsenek-e? Több alternatíva is felmerült, például kis híján megszavazták a [[Szeged trolibuszhálózata|trolibuszhálózat]] kiépítését Alsóközpontig (1923-ban!!) Végül 1926 márciusában végre valahára elindult az építkezés, melyet [[karácsony]]ra már be is akartak fejezni. Sajnos az aktuális belpolitikai események és egyéb hátráltató körülmények miatt ezt a határidőt nem sikerült tartani. Kis csúszással január végén adták át a vonalat, melyen 1927. február elsején indult el az első menetrend szerinti személyvonat. (Hasonló úton járt Kecskemét városa, mely 1928-ban építette meg a város [[bugac]]i tanyavilágba vezető [[Kecskeméti Kisvasút|Kecskemét–Kiskunmajsa vonalat]].)
 
A vonal kezdőpontja a [[Belvárosi híd (Szeged)|Belvárosi híd]] lábánál, a mai Roosevelt téren volt, ahol akkoriban a napi élelmiszerpiac (akkori nevén Makai-piacz) működött. A kisvasút innen kikanyarodott a Tisza-partra, végighaladt a Klinikák előtt, majd a mai Árvízi emlékmű magasságában áthaladt az akkori vasúti híd egyik pillérje alatt, és a Tisza-pályaudvar melletti Közraktárak mellett (amelyekhez természetesen iparvágányok is vezettek), érte el az Átrakó-pályaudvart, ahol fűtőház, igazgatósági épület, javítóműhely stb. is volt. Innen a Boszorkány-sziget, majd Szentmihálytelek érintésével jutott Kunhalomra, ahol a vonal kettéágazott.
 
Az Északi-vonal [[Domaszék]] (akkoriban Sárkányhögy), [[Zákányszék]] (akkoriban Lengyelkápolna), [[Ruzsa]] (akkoriban Pálffy-tanya, majd Csorvás) érintésével [[Pusztamérges]]ig haladt. Pusztamérgest az eredeti tervek szerint nem érintette volna a vasút, mivel nem volt [[Szeged]] része, de a környék lakói adományt gyűjtöttek, és tulajdonképpen kifizették a vasútvonal 5 km-es meghosszabbítását a településig.

Navigációs menü