„Sablon:Refhely” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
--->{{#if:{{{azonos|}}}|({{{azonos|}}}) }}<!--
107. sor: 107. sor:
--->}}<!--
--->}}<!--
--->|1=<!--
--->|1=<!--
--->{{#if:{{{azonos|}}}|({{{azonos|}}}) }}<!--
--->{{#if:{{{azonos|}}}|({{{azonos|}}})&nbsp;}}<!--
--->{{#if:{{{1|}}}|{{lefele_link|1={{{1|}}}}}}}{{#if:{{{2|}}}|&nbsp;{{{2|}}}}}<!--
--->{{#if:{{{1|}}}|{{lefele_link|1={{{1|}}}}}}}{{#if:{{{2|}}}|&nbsp;{{{2|}}}}}<!--
--->{{#if:{{{3|}}}|&nbsp;{{lefele_link|1={{{3|}}}}}}}{{#if:{{{4|}}}|&nbsp;{{{4|}}}}}<!--
--->{{#if:{{{3|}}}|&nbsp;{{lefele_link|1={{{3|}}}}}}}{{#if:{{{4|}}}|&nbsp;{{{4|}}}}}<!--

A lap 2011. szeptember 14., 18:14-kori változata

Használati útmutató

Ez a sablon a cikk szövegéből lábjegyzetbe küld rövid utalásokat egy vagy több forrásra, és ezek az utalások pontosítással vagy megjegyzésekkel is kiegészíthetőek. Ha a cikk szövegéből az illető lábjegyzethez ugrató számocskára nem kattintunk rá, hanem csak nyugodni hagyjuk fölötte az egeret, akkor a buboréksúgóban láthatóvá válnak a sablonba írt információk (a legtöbb böngészőben).

A refhely használata megkívánja, hogy a hivatkozott forrás részletes leírásához a ==Források== szakaszban egy rövid azonosítót rendeljünk, mégpedig a sor elejére írt {{hely}} sablonban. Ha a refhelynek csak ez az egyetlen paramétere van, akkor egyenesen ehhez a leíráshoz fog ugratni és az indexben az azonosító első betűjét vagy számát mutatja. Ha a refhelynek más paramétereket is megadunk, akkor lábjegyzetet képez és az indexben egy kis számocskát mutat.

A lábjegyzetbe küldött utalások a ==Jegyzetek== szakaszában fognak megjelenni, ahol erről a {{Jegyzetek}} sablon gondoskodik.

Vannak cikkek, ahol a Jegyzetek szakasza helyett a ==Megjegyzések== és ==Hivatkozások== szakaszpárt használják a szerzők, ilyenkor a Hivatkozások szakaszában a {{Hivatkozások}} sablon jelenteti meg a rövid utalásokat.

A lábjegyzetben egy rövid forrásutalásra kattintva továbbugorhatunk a forrás részletes leírására.

A refhely sablon a jegyzetelő sabloncsalád része. Ez a forráshivatkozások nélküli megjegyzésekhez a {{jegyzet}} és a {{jegyzet*}} sablonok használatát kínálja, az előbbibe írtak a Jegyzetek, az utóbbival írtak pedig a Megjegyzések szakaszában válnak láthatóvá. A sabloncsalád részletes ismertetése a Sablon:Jegyzetelő sabloncsalád/doc lapon olvasható.

Változatok

Hivatkozás egy forráshelyre

  • {{refhely| hely }}
A helyet meg kell adni és ez egy pontosítással vagy megjegyzéssel is kiegészíthető.
Ha az egeret egyszerűen nyugodni hagyjuk, akkor a hely azonosítója látszik a buboréksúgóban.
Például:
  • {{refhely|Adamik 1971}} Ez lesz belőle:[1].

Hivatkozás egy forráshelyre pontosítással vagy megjegyzéssel

  • {{refhely | hely | szöveg }}
Megjelenít egy kis számot, amire kattintva a lábjegyzetbe jutunk. A sablonban megadott hely és szöveg a számocska fölött úszva a buborékban is, a lábjegyzetben is olvasható. Onnan a nyilacskára kattintva a forrás részletes leírásához jutunk.
Például:
  • {{refhely|Szophoklész 1979|93. oldal – A Helikónon levő forrásnak és e forrás nimfájának neve.}} Ez lesz belőle:[2]

Hivatkozás maximum tizenegy forráshelyre egyetlen lábjegyzetben

  • {{refhely | hely | szöveg | hely | szöveg | hely | szöveg | hely | szöveg }}
A forráshelyek azonosítója és a köztes szövegek ugratás nélkül is látszanak a lábjegyzetre vivő számocska buboréksúgójában.
Az első forráshely leírására a nyilacska segítségével közvetlenül odaugrathatunk, a többire csak a lábjegyzetből tudunk továbbugratni.
Egyes azonosítókat vagy szövegeket el is lehet hagyni, de ilyenkor is fel kell tüntetni a köztes választóvonalakat! Például így nézhet ki négy, minden pontosítás és megjegyzés nélkül megadott hely esetében:
Példák:
  • {{refhely|Kőváry 1859|55;| Benkő 1971 |232–233;|Rácz 2001|28;|Éder 1978| 405–432.}}
Négy hely és négy pontosítás. Ez lesz belőle:[3]
  • {{refhely|Kőváry 1859|| Benkő 1971 ||Rácz 2001||Éder 1978|}}
Négy hely minden megjegyzés nélkül. Ez lesz belőle:[4]
  • {{refhely|| Benkő levelezéséből az 1782-es dátumra lehet következtetni. Lásd |Szabó–Tarnai 1988| 44.}}
A köztes választóvonalak jelzik, hogy az első helyen nincs forráshivatkozás. Ez lesz belőle:.[5]
  • {{refhely|Éder 1978| 126; |Rácz 2001| 7–11.}}
Két hely pontosítással. Ez lesz belőle:[6]

Azonos paraméterezésű sablonok összevonása

Ez az „azonos” paraméter[7] segítségével[7] megy.[7]

Az első helyen ez áll: {{refhely|Karsa 1962|318. oldal|azonos=K318}}

Az összes többi azonos paraméterezésű helyen ez áll: {{refhely|azonos=K318}}

(Az azonos paraméternek megadott címke nem állhat csak számból.)

Hivatkozás megjelenítése a Források és a Jegyzetek szakaszokban

Ahhoz, hogy a hivatkozások meg is jelenjenek a {{hely}}(?) sablont kell a Források szakaszba elhelyezni a következő formában: {{hely|használt azonosító}}, majd kiegészíteni a szükséges adatokkal, ami alapján a forrás beazonosítható, megtalálható. A fenti példák például így mutatnak a források megjelenítésére szolgáló Források és a Jegyzetek szakaszokban:

Jegyzetek

  1. Adamik 1971
  2. Szophoklész 1979 93. oldal – A Helikónon levő forrásnak és e forrás nimfájának neve.
  3. Kőváry 1859 55; Benkő 1971 232–233; Rácz 2001 28; Éder 1978  405–432.
  4. Kőváry 1859 Benkő 1971 Rácz 2001 Éder 1978
  5.   Benkő levelezéséből az 1782-es dátumra lehet következtetni. Lásd Szabó–Tarnai 1988  44.
  6. Éder 1978  126; Rácz 2001  7–11.
  7. a b c (K318) Karsa 1962 318. oldal Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke, „K318” nevű forráshivatkozás többször van definiálva eltérő tartalommal

Források

  • Adamik 1971: Catullus versei. Adamik Tamás. Tankönyvkiadó. 1971. = Auctores Latini.
  • Benkő 1971: Benkő Samu: Középajtától Európáig. In: Sorsformáló értelem. Bukarest. 1971.
  • Éder 1978: Éder Zoltán: Benkő József nyelvészeti munkássága és az Erdélyi Magyar Nyelvművelő Társaság. Budapest: Akadémiai. 1978. ISBN 963-05-1383-8
  • Kőváry 1859: Kőváry László: Erdély történelme. Pest: Ráth Mór. 1859–1866.
  • Szinnyei 1891: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.
  • Rácz 2001: Rácz János: Népi növényneveink. In: Magyar Nyelvőr. 125. évfolyam 3. szám. 2001. július–szeptember. ISSN 1585-4515
  • Szabó–Tarnai 1988: ' Benkő József levelezése. A leveleket összegyűjtötte és a jegyzeteket szerkesztette Szabó György és Tarnai Andor. A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete. 1988. ISBN 963 222 153 2.
  • Szophoklész 1979: Szophoklész: Szophoklész drámái. (hely nélkül): Európa. 1979. = Bibliotheca classica,  
  • Karsa 1962: szerk.: Karsa Béla: Villamos mérőműszerek és mérések. Budapest: Műszaki Könyvkiadó (1962) 
Megjegyzés

Minden sablonnál gondolni kell arra, hogy a „paraméternév=paraméterérték” forma kötelező, ha egy paraméterértékben egyenlőségjel van (mint az az url-ekben gyakori). A névtelen paramétereknél a paraméter sorszáma szolgál paraméternév gyanánt. Ha ilyenkor nem adjuk meg a paraméter sorszámát, akkor az olyan, mintha a paraméter teljesen hiányozna.

TemplateData

Nincs leírás.

Sablonparaméterek[TemplateData szerkesztése]

ParaméterLeírásTípusÁllapot
1. hivatkozás1

Az első forrásleírás, amire hivatkozni szeretnénk

Példa
Nagy 1990
Ismeretlenajánlott
1. kiegészítés2

Az első forrásleírás kiegészítése

Példa
89. o.
Ismeretlenajánlott
2. hivatkozás3

A második forrásleírás, amire hivatkozni szeretnénk

Ismeretlenopcionális
2. kiegészítés4

A második forrásleírás kiegészítése

Ismeretlenopcionális
3. hivatkozás5

A harmadik forrásleírás, amire hivatkozni szeretnénk

Ismeretlenopcionális
3. kiegészítés6

A harmadik forrásleírás kiegészítése

Ismeretlenopcionális
4. hivatkozás7

A negyedik forrásleírás, amire hivatkozni szeretnénk

Ismeretlenopcionális
4. kiegészítés8

A negyedik forrásleírás kiegészítése

Ismeretlenopcionális
5. hivatkozás9

Az ötödik forrásleírás, amire hivatkozni szeretnénk

Ismeretlenopcionális
5. kiegészítés10

Az ötödik forrásleírás kiegészítése

Ismeretlenopcionális
6. hivatkozás11

A hatodik forrásleírás, amire hivatkozni szeretnénk

Ismeretlenopcionális
6. kiegészítés12

A hatodik forrásleírás kiegészítése

Ismeretlenopcionális
7. hivatkozás13

A hetedik forrásleírás, amire hivatkozni szeretnénk

Ismeretlenopcionális
7. kiegészítés14

A hetedik forrásleírás kiegészítése

Ismeretlenopcionális
8. hivatkozás15

A nyolcadik forrásleírás, amire hivatkozni szeretnénk

Ismeretlenopcionális
8. kiegészítés16

A nyolcadik forrásleírás kiegészítése

Ismeretlenopcionális
9. hivatkozás17

A kilencedik forrásleírás, amire hivatkozni szeretnénk

Ismeretlenopcionális
9. kiegészítés18

A kilencedik forrásleírás kiegészítése

Ismeretlenopcionális
10. hivatkozás19

A tizedik forrásleírás, amire hivatkozni szeretnénk

Ismeretlenopcionális
10. kiegészítés20

A tizedik forrásleírás kiegészítése

Ismeretlenopcionális
11. hivatkozás21

A tizenegyedik forrásleírás, amire hivatkozni szeretnénk

Ismeretlenopcionális
11. kiegészítés22

A tizenegyedik forrásleírás kiegészítése

Ismeretlenopcionális
hivatkozáscsoportcsoport

A &lt;ref&gt;-ek csoportja (megjegyzések és forráshivatkozások szétválasztásához szükséges)

Példa
*
Karakterláncopcionális
hivatkozásazonosítóazonos

Egy azonosító, amivel a teljesen megegyező forráshivatkozásokat össze lehet vonni. A számozott paraméterek csak az első használatnál szükségesek, minden további megjelenésnél csak az azonosítót kell megadni.

Karakterláncopcionális