„Epe (anatómia)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Orvostudomány kategória hozzáadva (a HotCattel) |
|||
20. sor: | 20. sor: | ||
[[Kategória:Emésztőrendszer]] |
[[Kategória:Emésztőrendszer]] |
||
[[Kategória:Orvostudomány]] |
|||
{{emésztőtraktus}} |
{{emésztőtraktus}} |
A lap 2011. szeptember 5., 14:23-kori változata
Az epe egy sárgás-zöldes, enyhén lúgos (alkalikus) (pH~8,0) folyadék, melyet a májsejtek (hepatociták) választanak ki a májban.
Tárolás, ürülés, összetétel
Az epe termelődése folyamatos. Számos faj szervezete az epehólyagban tárolja ezt az anyagot az étkezések közt, majd étkezés alatt a patkóbélbe bocsátja. Alkotói közül az epesavak a zsírok emésztését segíti elő azok emulgeálásával. Színét a bilirubin és biliverdin festékanyagok (epefestékek) adják, amelyek a vörösvértestek hemoglobinja hem részegységének lebontása során keletkező, kiürülő végtermékei. Az epe 82%-át víz alkotja, melyben anorganikus ionok (Na+, K+, Cl−,HCO2−3) vannak feloldva. Ennek következtében az epe kémhatása pH-ja alkalikus. A legfontosabb alkotóelemek az epesavas sók, elsősorban ezek osztják apró cseppekké a zsírokat (hidrotróp aktivitás). Ezeken kívül az epében még találunk koleszterint, foszfolipideket, enzimeket és festékanyagokat. Az epehólyagban tárolódó epéből a víz jelentős része felszívódik. Főleg az epehólyagban a besűrűsödő epéből kiváló anyagokból epekövek képződhetnek. Ha az epefestéktermelés kórosan fokozódik (fokozott vörösvértestpusztuláskor), az epe kiürülése akadályozott (epeútelzáródás) vagy a máj epekiválasztó kapacitása csökken (májgyulladás, toxikus májkárosodások) a bér fokozott epefestékszintje miatt sárgaság (icterus) jelenik meg. Az előbbi kiváltó okok szerint hemolítikus, obstrukciós és hepatocelluláris fő típusai vannak.
Szerepe a zsírok emésztésében
Az epe a nagy zsírcseppeket hidrotróp aktivitása révén apró cseppekké alakítja és így a zsírbontó enzimek (lipázok) könnyebben hozzáférnek a további bontás érdekében. Ezenkívül az epével távoznak a májból a vízben nem oldódó (víztaszító; hidrofób) anyagcsere-végtermékek.
Kapcsolódó cikkek
Források
- Elődi Pál: Biokémia (Akadémiai Kiadó, Budapest 1980) ISBN 963 05 1792 2
- William F. Ganong: Az orvosi élettan alapjai (Medicina 1990) ISBN 963 241 783 6
- Eldra P. Solomon - Richard R. Schmidt - Peter J. Adragna : Human anatomy & physiology ed. 2nd 1990 (Saunders College Publishing, Philadelphia) ISBN 0 03 011914 6
- Went István: Élettan (Medicina Kiadó 1962)