„Epe (anatómia)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 2. sor: | 2. sor: | ||
== Tárolás, ürülés, összetétel == |
== Tárolás, ürülés, összetétel == |
||
Az epe termelődése folyamatos. Számos faj szervezete az [[epehólyag]]ban tárolja ezt az anyagot az étkezések közt, majd étkezés alatt a [[patkóbél]]be bocsátja. Alkotói közül az [[ATC A05 – Epe- és májterápia|epesavak]] a [[zsírok]] emésztését segíti elő azok [[Emulzió|emulgeálásával]]. Színét a [[Hemoglobin|bilirubin]] és [[Hemoglobin|biliverdin]] festékanyagok ''(epefestékek)'' adják, amelyek a [[Vörösvérsejt|vörösvértestek]] [[Hemoglobin|hemoglobinjának]] lebontásának kiürülő végtermékei. Az epe 82%-át [[víz]] alkotja, melyben anorganikus [[ion]]ok ([[nátrium|Na]]<sup>+</sup>, [[kálium|K]]<sup>+</sup>, [[klór|Cl]]<sup>−</sup>,{{chem|[[hidrogén{{!}}H]][[szén{{!}}C]][[oxigén{{!}}O]]|3|2-}}) vannak feloldva. Ennek következtében az epe kémhatása [[pH]]-ja alkalikus. A legfontosabb alkotóelemek az [[Sav|epesavas sók]], elsősorban ezek osztják apró cseppekké a zsírokat ''(hidrotróp aktivitás)''. Ezeken kívül az epében még találunk [[koleszterin]]t, [[Lipidek|foszfolipid]]eket, [[enzim]]eket és festékanyagokat. Az epehólyagban tárolódó epéből a víz jelentős része felszívódik. Főleg az [[Epehólyag|epehólyagban]] a besűrűsödő epéből kiváló anyagokból epekövek képződhetnek. |
Az epe termelődése folyamatos. Számos faj szervezete az [[epehólyag]]ban tárolja ezt az anyagot az étkezések közt, majd étkezés alatt a [[patkóbél]]be bocsátja. Alkotói közül az [[ATC A05 – Epe- és májterápia|epesavak]] a [[zsírok]] emésztését segíti elő azok [[Emulzió|emulgeálásával]]. Színét a [[Hemoglobin|bilirubin]] és [[Hemoglobin|biliverdin]] festékanyagok ''(epefestékek)'' adják, amelyek a [[Vörösvérsejt|vörösvértestek]] [[Hemoglobin|hemoglobinjának]] lebontásának kiürülő végtermékei. Az epe 82%-át [[víz]] alkotja, melyben anorganikus [[ion]]ok ([[nátrium|Na]]<sup>+</sup>, [[kálium|K]]<sup>+</sup>, [[klór|Cl]]<sup>−</sup>,{{chem|[[hidrogén{{!}}H]][[szén{{!}}C]][[oxigén{{!}}O]]|3|2-}}) vannak feloldva. Ennek következtében az epe kémhatása [[pH]]-ja alkalikus. A legfontosabb alkotóelemek az [[Sav|epesavas sók]], elsősorban ezek osztják apró cseppekké a zsírokat ''(hidrotróp aktivitás)''. Ezeken kívül az epében még találunk [[koleszterin]]t, [[Lipidek|foszfolipid]]eket, [[enzim]]eket és festékanyagokat. Az epehólyagban tárolódó epéből a víz jelentős része felszívódik. Főleg az [[Epehólyag|epehólyagban]] a besűrűsödő epéből kiváló anyagokból epekövek képződhetnek. Ha az epefestéktermelés kórosan fokozódik (fokozott vörösvértestpusztuláskor), az epe kiürülése akadályozott (epeútelzáródás) vagy a máj epekiválasztó kapacitása csökken (májgyulladás, toxikus májkárosodások) a bér fokozott epefestékszintje miatt sárgaság ''(icterus)'' jelenik meg. Az előbbi kiváltó okok szerint hemolítikus, obstrukciós és hepatocelluláris fő típusai vannak. |
||
== Szerepe a zsírok emésztésében == |
== Szerepe a zsírok emésztésében == |
||
A lap 2011. szeptember 5., 13:47-kori változata
Az epe egy sárgás-zöldes, enyhén lúgos (alkalikus) (pH~8,0) folyadék, melyet a májsejtek (hepatociták) választanak ki a májban.
Tárolás, ürülés, összetétel
Az epe termelődése folyamatos. Számos faj szervezete az epehólyagban tárolja ezt az anyagot az étkezések közt, majd étkezés alatt a patkóbélbe bocsátja. Alkotói közül az epesavak a zsírok emésztését segíti elő azok emulgeálásával. Színét a bilirubin és biliverdin festékanyagok (epefestékek) adják, amelyek a vörösvértestek hemoglobinjának lebontásának kiürülő végtermékei. Az epe 82%-át víz alkotja, melyben anorganikus ionok (Na+, K+, Cl−,HCO2−3) vannak feloldva. Ennek következtében az epe kémhatása pH-ja alkalikus. A legfontosabb alkotóelemek az epesavas sók, elsősorban ezek osztják apró cseppekké a zsírokat (hidrotróp aktivitás). Ezeken kívül az epében még találunk koleszterint, foszfolipideket, enzimeket és festékanyagokat. Az epehólyagban tárolódó epéből a víz jelentős része felszívódik. Főleg az epehólyagban a besűrűsödő epéből kiváló anyagokból epekövek képződhetnek. Ha az epefestéktermelés kórosan fokozódik (fokozott vörösvértestpusztuláskor), az epe kiürülése akadályozott (epeútelzáródás) vagy a máj epekiválasztó kapacitása csökken (májgyulladás, toxikus májkárosodások) a bér fokozott epefestékszintje miatt sárgaság (icterus) jelenik meg. Az előbbi kiváltó okok szerint hemolítikus, obstrukciós és hepatocelluláris fő típusai vannak.
Szerepe a zsírok emésztésében
Az epe a nagy zsírcseppeket hidrotróp aktivitása révén apró cseppekké alakítja és így a zsírbontó enzimek (lipázok) könnyebben hozzáférnek a további bontás érdekében. Ezenkívül az epével távoznak a májból a vízben nem oldódó (víztaszító; hidrofób) anyagcsere-végtermékek.
Kapcsolódó cikkek
Források
- Elődi Pál: Biokémia (Akadémiai Kiadó, Budapest 1980) ISBN 963 05 1792 2
- William F. Ganong: Az orvosi élettan alapjai (Medicina 1990) ISBN 963 241 783 6
- Eldra P. Solomon - Richard R. Schmidt - Peter J. Adragna : Human anatomy & physiology ed. 2nd 1990 (Saunders College Publishing, Philadelphia) ISBN 0 03 011914 6
- Went István: Élettan (Medicina Kiadó 1962)
