„Epe (anatómia)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
12. sor: | 12. sor: | ||
== Források == |
== Források == |
||
* William F. Ganong: Az orvosi élettan alapjai (Medicina 1990) ISBN 963 241 783 6 |
|||
[[Kategória:Emésztőrendszer]] |
[[Kategória:Emésztőrendszer]] |
A lap 2011. szeptember 5., 13:07-kori változata
Az epe egy sárgás-zöldes, enyhén lúgos (alkalikus) (pH~8,0) folyadék, melyet a májsejtek (hepatociták) választanak ki a májban.
Tárolás, ürülés, összetétel
Az epe termelődése folyamatos. Számos faj szervezete az epehólyagban tárolja ezt az anyagot az étkezések közt, majd étkezés alatt a patkóbélbe bocsátja. Alkotói közül az epesavak a zsírok emésztését segíti elő azok emulgeálásával. Színét a bilirubin és biliverdin festékanyagok (epefestékek) adják, amelyek a vörösvértestek hemoglobinjának lebontásának kiürülő végtermékei. Az epe 82%-át víz alkotja, melyben anorganikus ionok (Na+, K+, Cl−,HCO2−3) vannak feloldva. Ennek következtében az epe kémhatása pH-ja alkalikus. A legfontosabb alkotóelemek az epesavas sók, elsősorban ezek osztják apró cseppekké a zsírokat (hidrotróp aktivitás). Ezeken kívül az epében még találunk koleszterint, foszfolipideket, enzimeket és festékanyagokat.
Szerepe a zsírok emésztésében
Az epe a nagy zsírcseppeket hidrotróp aktivitása révén apró cseppekké alakítja és így a zsírbontó enzimek (lipázok) könnyebben hozzáférnek a további bontás érdekében. Ezenkívül az epével távoznak a májból a vízben nem oldódó (víztaszító; hidrofób) anyagcsere-végtermékek.
Kapcsolódó cikkek
Források
- William F. Ganong: Az orvosi élettan alapjai (Medicina 1990) ISBN 963 241 783 6