„Fogaras ostroma (1541)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bottal végzett egyértelműsítés: I. Szulejmán –> I. Szulejmán oszmán szultán |
a Robot: Automatikus szövegcsere (-János Zsigmond +János Zsigmond) |
||
| 29. sor: | 29. sor: | ||
Egy hónapos ostrom után [[július 20.|július 20]]-án Ahmed levelet küldött Mayládnak, amelyben azzal az ígérettel áltatta, hogy Erdély kormányzását a szultán a kezébe adja. Maylád megjelent a török táborban, ahol először nyájasan fogadták, majd a bég parancsot adott a letartóztatására. A várőrség a vezérük elfogásának hallatán nem vállalta az ellenállását és kaput nyitott a moldvaiak és a törökök előtt. |
Egy hónapos ostrom után [[július 20.|július 20]]-án Ahmed levelet küldött Mayládnak, amelyben azzal az ígérettel áltatta, hogy Erdély kormányzását a szultán a kezébe adja. Maylád megjelent a török táborban, ahol először nyájasan fogadták, majd a bég parancsot adott a letartóztatására. A várőrség a vezérük elfogásának hallatán nem vállalta az ellenállását és kaput nyitott a moldvaiak és a törökök előtt. |
||
Két nappal Fogaras elfoglalása után a korábban még Ferdinánd felé tekintgető erdélyi rendek is hűséget fogadtak a csecsemő [[János Zsigmond]]nak, Szapolyai fiának. A várat törökök aztán visszaadták az erdélyieknek, akik rövidesen jogot kaptak a szultántól állammá válni [[Izabella magyar királyné|Izabella királyné]] vezetése alatt, s a Habsburg hívek fokozatosan kiszorultak az országból. |
Két nappal Fogaras elfoglalása után a korábban még Ferdinánd felé tekintgető erdélyi rendek is hűséget fogadtak a csecsemő [[II. János magyar király|János Zsigmond]]nak, Szapolyai fiának. A várat törökök aztán visszaadták az erdélyieknek, akik rövidesen jogot kaptak a szultántól állammá válni [[Izabella magyar királyné|Izabella királyné]] vezetése alatt, s a Habsburg hívek fokozatosan kiszorultak az országból. |
||
Mayládot a [[Héttorony]]ba vitték, ahol haláláig raboskodott. Rabtársai voltak [[Török Bálint]] és [[Móré László]] is. |
Mayládot a [[Héttorony]]ba vitték, ahol haláláig raboskodott. Rabtársai voltak [[Török Bálint]] és [[Móré László]] is. |
||
A lap 2011. augusztus 27., 17:18-kori változata
| Fogaras ostroma | |||
| Habsburg–török háború (1540–47) | |||
 | |||
| Fogaras képe román nyelvű képeslapon valamikor az 1920-as években | |||
| Dátum | 1541. június 19.–július 20. | ||
| Helyszín | Fogaras (ma Făgăraş, Románia), Fogaras vármegye, Erdély | ||
| Eredmény | A török-moldvai sereg elfoglalja a várat | ||
| Harcoló felek | |||
| |||
| Parancsnokok | |||
| |||
| Haderők | |||
| |||
.svg){kind=small}
Fogaras ostroma (románul Asediu al Făgăraş) 1541. június 19. és július 20. között zajlott. Az I. Ferdinánd-párti Maylád István az erdélyi szászok egyik városát a török-moldvai sereg ellen védte.
Majláth István először Szapolyai János oldalán állt és 1534 havasalföldi és moldvai segítséggel a Habsburgok felé húzó, azonkívül a váradi püspököt is meggyilkoló Lodovico Grittivel leszámolt Medgyesen. Hanem amikor Balassa Imrét társvajdának nevezték ki melléje, ő szembefordult a királlyal és Thurzó Elekkel, valamint sógorával Nádasdy Tamással egy külön mozgalmat indított, ami végül nem járt sikerrel. Még a törökökkel is érintkezésbe lépett, hogy Szapolyai pozícióját előttük is aláássa és Erdélyben új államot alakítson ki.
Miközben a Habsburgok Budát ostromolták, Majláth Erdélyben szervezkedett. I. Szulejmán Isztambulból Buda felmentésére indult és az oldalát esetlegesen fenyegető Majláth ellen IV. Péter moldvai uralkodót és a nikápolyi szandszákbéget Ahmedet küldte.
Péter serege tizennyolc, míg Ahmed kétezer embert sorakoztatott fel. Eleinte csak körülzárták Fogarast és kisebb harcot folytattak Majláth embereivel.
Egy hónapos ostrom után július 20-án Ahmed levelet küldött Mayládnak, amelyben azzal az ígérettel áltatta, hogy Erdély kormányzását a szultán a kezébe adja. Maylád megjelent a török táborban, ahol először nyájasan fogadták, majd a bég parancsot adott a letartóztatására. A várőrség a vezérük elfogásának hallatán nem vállalta az ellenállását és kaput nyitott a moldvaiak és a törökök előtt.
Két nappal Fogaras elfoglalása után a korábban még Ferdinánd felé tekintgető erdélyi rendek is hűséget fogadtak a csecsemő János Zsigmondnak, Szapolyai fiának. A várat törökök aztán visszaadták az erdélyieknek, akik rövidesen jogot kaptak a szultántól állammá válni Izabella királyné vezetése alatt, s a Habsburg hívek fokozatosan kiszorultak az országból.
Mayládot a Héttoronyba vitték, ahol haláláig raboskodott. Rabtársai voltak Török Bálint és Móré László is.
Források
- 1541-1542-ig tartó korszak eseményei Magyarországon
- Magyarország hadtörténete 1. Főszerk.: Liptai Ervin, Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest 1984. ISBN 963-326-320-4