„I. Péter brazil császár” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: Alèxandra Hewett (vita) szerkesztéséről BOTijo szerkesztésére
link
3. sor: 3. sor:


== Élete ==
== Élete ==
A [[Bragança-ház]]ból való [[VI. János portugál király]] második fia. 1807-ben atyjával együtt elmenekültek Brazíliába [[I. Napóleon]] seregei elől. 1820-ban Brazíliában alkotmányos mozgalom keletkezett, így apja nevében, 1821-ben alkotmányt adott az országnak, s régense lett. 1822-ben kikiáltották a független Brazília első császárává. Édesapja halála után átvette Portugália trónját is, de két hónap múltán lemondott a portugál trónról legidősebbik leánya, [[II. Mária portugál királynő|Mária da Gloria]] javára, [[I. Mihály portugál király|Dom Miguel herceget]] pedig régensnek jelölte ki. Eztán éveken át Portugália zavaraival foglalkozott, mert lánya érdekeit akarta védeni Mihály ellen, aki királlyá kiáltotta ki magát. Emiatt Brazíliában elégedetlenség támadt, s 1831 áprilisában felkelés tört ki, melynek eredményeképp lemondott a brazil trónról fia, [[II. Péter brazil császár|Dom Pedro herceg]] javára. Lemondása után felvette a Bragança hercege címet, majd 1833-ban ismét megjelent Portugáliában, legyőzte Dom Miguelt, s lányát visszahelyezte a trónra, aki helyett egy évig régens volt.
A [[Bragança-ház]]ból való [[VI. János portugál király]] második fia. 1807-ben atyjával együtt elmenekültek Brazíliába [[I. Napóleon francia császár]] seregei elől. 1820-ban Brazíliában alkotmányos mozgalom keletkezett, így apja nevében, 1821-ben alkotmányt adott az országnak, s régense lett. 1822-ben kikiáltották a független Brazília első császárává. Édesapja halála után átvette Portugália trónját is, de két hónap múltán lemondott a portugál trónról legidősebbik leánya, [[II. Mária portugál királynő|Mária da Gloria]] javára, [[I. Mihály portugál király|Dom Miguel herceget]] pedig régensnek jelölte ki. Eztán éveken át Portugália zavaraival foglalkozott, mert lánya érdekeit akarta védeni Mihály ellen, aki királlyá kiáltotta ki magát. Emiatt Brazíliában elégedetlenség támadt, s 1831 áprilisában felkelés tört ki, melynek eredményeképp lemondott a brazil trónról fia, [[II. Péter brazil császár|Dom Pedro herceg]] javára. Lemondása után felvette a Bragança hercege címet, majd 1833-ban ismét megjelent Portugáliában, legyőzte Dom Miguelt, s lányát visszahelyezte a trónra, aki helyett egy évig régens volt.


== Családja ==
== Családja ==

A lap 2011. augusztus 20., 13:16-kori változata

I. Péter brazil császár

I. Péter (Dom Pedro I.), vagy Portugáliában IV. Péter (Pedro de Alcántara Francisco António João Carlos Xavier de Paula Miguel Rafael Joaquim José Gonzaga Pascual Cipriano Serafim de Bragança) (Queluz, 1798. október 12. – uo. 1834. szeptember 24.) Brazília császára, majd Portugália királya is.

Élete

A Bragança-házból való VI. János portugál király második fia. 1807-ben atyjával együtt elmenekültek Brazíliába I. Napóleon francia császár seregei elől. 1820-ban Brazíliában alkotmányos mozgalom keletkezett, így apja nevében, 1821-ben alkotmányt adott az országnak, s régense lett. 1822-ben kikiáltották a független Brazília első császárává. Édesapja halála után átvette Portugália trónját is, de két hónap múltán lemondott a portugál trónról legidősebbik leánya, Mária da Gloria javára, Dom Miguel herceget pedig régensnek jelölte ki. Eztán éveken át Portugália zavaraival foglalkozott, mert lánya érdekeit akarta védeni Mihály ellen, aki királlyá kiáltotta ki magát. Emiatt Brazíliában elégedetlenség támadt, s 1831 áprilisában felkelés tört ki, melynek eredményeképp lemondott a brazil trónról fia, Dom Pedro herceg javára. Lemondása után felvette a Bragança hercege címet, majd 1833-ban ismét megjelent Portugáliában, legyőzte Dom Miguelt, s lányát visszahelyezte a trónra, aki helyett egy évig régens volt.

Családja

Feleségül vette Habsburg–Lotaringiai Mária Leopoldina főhercegnőt (1797–1826), I. Ferenc osztrák császár leányát. Boldogtalan házasság volt, Péter sok szeretőt tartott, ennek ellenére első felesége 8 gyermeket szült neki:

Mária Leopoldina császárné halála után Péter 1829-ben másodszor is megnősült. Amélie Auguste leuchtenbergi hercegnőt (1812–1873), Eugène de Beauharnais-nek, Napóleon fogadott fiának leányát vette feleségül. Ebből a házasságból egyetlen leánya született:

Házasságain kívül további 8 törvénytelen gyermeke is született.

Péter császár 1829. október 17-én megalapította a brazíliai Rózsa rendet.

Források

  • Calmon, Pedro, Historia do Brasil, vol. 4/5, Rio 1959.
  • Carvalho, Delgado de, Historia diplomatica do Brasil, Sao Paulo 1959.
  • Edmundson, George, Brazil and Portugal:, in: The Cambridge Modern History, vol. X, Cambridge 1907.
  • Ribeiro, Joao, Historia do Brasil, Rio 1964.
  • Handelmann, Heinrich, Geschichte von Brasilien, Berlin 1860.
  • Lima, Manuel de Oliveira, Dom Pedro e Dom Miguel. A querela da successao (1826-1828), Sao Paulo 1927.

Külső hivatkozások

Fájl:Commons-logo.svg
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Péter brazil császár témájú médiaállományokat.


Előd:
I. János, Brazília királya
Brazília császára

18221831

Utód:
II. Péter
Előd:
VI. (Irgalmas) János
Portugália királya

1826

Utód:
II. (Dicsőséges) Mária