„Harrán” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
EmausBot (vitalap | szerkesztései)
a r2.6.4) (Bot: következő módosítása: tr:Harran
Luckas-bot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: hy:Խառան
74. sor: 74. sor:
[[he:חרן]]
[[he:חרן]]
[[hr:Haran]]
[[hr:Haran]]
[[hy:Խառան]]
[[it:Carre]]
[[it:Carre]]
[[ja:ハッラーン]]
[[ja:ハッラーン]]

A lap 2011. augusztus 19., 14:08-kori változata

Harrán
Sultantepe
Harrán méhkaptár kinézetű építményei
Harrán méhkaptár kinézetű építményei

NévváltozatokKarrai, Carrhae
Lakóisumerek, akkádok, amoriták, asszírok, arameusok, héberek, arabok, törökök
Ország Törökország
Testvérvárosok
Terület1,054 km²
Elhelyezkedése
Harrán (Szíria)
Harrán
Harrán
Pozíció Szíria térképén
é. sz. 36° 52′, k. h. 39° 02′Koordináták: é. sz. 36° 52′, k. h. 39° 02′
A Wikimédia Commons tartalmaz Harrán témájú médiaállományokat.
Arab
حران
Tudományos átirat
'

Harrán, (sumer nyelven URUKAS.KAL, akkádul: 'Ḫarrānu', ógörögül: Kάρραι [Karrai], latinul: Carrhae, arabul: حران, törökül: Sultantepe) észak-mezopotámiai város volt, közel Anatólia és a történelmi Szíria határához.

Története

A Kr. e. 1. évezredben tett szert nagyobb jelentőségre, mint kereskedelmi csomópont és Szín holdisten kultuszhelye.

Ninive Kr. e. 612-es lerombolása után az asszír hadsereg és adminisztráció maradékai Harránban rendezkedtek be II. Assur-uballit vezetésével, de Kr. e. 609-ben a várost megostromolta és bevette a szövetséges újbabiloniméd hadsereg. A médeket Küaxarész méd király személyesen vezette.[1] Szín templomát ekkor elhagyták, Nabú-naid uralkodásának kezdetén (i. e. 555) még mindig üresen állt. A város ekkor még mindig a Méd Birodalom része volt.[2]

A későbbiekben a Szeleukida Birodalom része és Oszrhoéné tartomány székhelye lett. A parthus hódítás során önállósodott, és arab Abgarida fejedelmei Kr. e. 132 – Kr. u. 114 között teljes önállóságot élveztek, majd Traianus keleti hadjárata során Róma félautonóm vazallusaivá lettek. A 3. század elején olvasztották a birodalomba egyszerű provinciaként.

Kr. e. 53-ban a város mellett pusztult el Marcus Licinius Crassus hadserege vezérével együtt a parthusokkal vívott harcban (ld. carrhaei csata). 217-ben Caracallát szintén itt gyilkolták meg, majd 296-ban Galerius vereséget szenvedett az újperzsa hadseregtől. Ettől kezdve a 7. századi arab hódításig perzsa kézen maradt a város. A kereszténység és a helyi pogány képzetek hatására alakult ki a 11. században kihalt jazdánita keresztény szekta.

A város a muszlimok uralma alatt is megőrizte fontosságát, elsősorban kulturális tekintetben. II. Marván Omajjád kalifa (744750) Harránt tette meg székhelyévé.

Jelenleg Törökország területén található, híres az agyagból tapasztott „méhkaptár”-házairól.

Jegyzetek

  1. Ókori keleti történeti chrestomathia., Szerk.: Harmatta János, Budapest: Osiris. ISSN 1218 9855 (2003). ISBN 963 389 425 5 
  2. Roaf, Michael. A mezopotámiai világ atlasza (magyar nyelven). Budapest: Helikon – Magyar Könyvklub (1998). ISBN 963 208 507 8 
  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap