„Gandamaki csata” változatai közötti eltérés

	Gandamaki csata
	William Elphinstone tábornok hadseregét megsemmisítik az afgán felkelők.
Konfliktus	Első angol-afgán háború
Időpont	1842. Január 6. - Január 13.
Helyszín	Útban Jalabadhoz, Afganisztán
Eredmény	Döntő afgán győzelem.
	Szemben álló felek
Afganisztán	Nagy-Britannia
	Parancsnokok
Akbar Hán	William Elphinstone
	Szemben álló erők
Kb.:30 000 fő	4500 katona, 12 000 polgári menekült.
	Veszteségek
Ismeretlen	16 499 halott, sebesült, hadifogoly és eltűnt
	Térkép
	Gandamaki csata Pozíció Afganisztán térképén
	é. sz. 34° 17′ 21″, k. h. 70° 02′ 18″Koordináták: é. sz. 34° 17′ 21″, k. h. 70° 02′ 18″

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

[nem ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2011. augusztus 16., 00:14-kori változata

A Gandamaki csata Első angol–afgán háború egyik legnagyobb és legvéresebb csatája volt. A csatában az angolok ellen felkelő afgán lázadók, Akbar Hán vezetésével szétverik William Elphinstone vezette menekülő angol hadsereget.

A szemben álló erők

Afgán lázadók

Az angolok 1838-ban elfoglalták Afganisztánt. Az elüldözött uralkodó Duszt Muhammad több, az angolok elleni ellenállásra való kísérlet után megadta magát. Apja elfogása után fia, Akbar Hán kerül az afgánok élére. Ő nyílt lázadást indított az angol megszállók ellen. A csatában résztvevő afgán felkelők létszáma olyan 30 000 körüli lehetett. Jól fel voltak fegyverkezve, hosszú csövű, elöltöltős puskáik voltak, amely kiváló volt a hirtelen, meglepetésszerű, rejtekhelyről való támadáshoz.

A Brit Birodalom

Afganisztán elhelyezkedése miatt kulcs fontosságú volt a britek számára, ugyanis a Brit Birodalom és az Orosz Birodalom közti terület fontos volt, hogy szemmel tarthassák az orosz hadmozdulatokat és, hogy esetleg megelőzzék az oroszok esetleges terjeszkedési szándékát. Bár elfoglalták Afganisztánt, a britek elleni felkelés váratlan és erős volt. Kabultól nem messze lévő angol tábor is tarthatatlanná vált és a William Elphinstone vezette angol had 4500 katona és hozzájuk csatlakozott 12 000 angol menekült el együtt megpróbál elmenekülni Jalabadba, ez viszont nem sikerül.

A csata előzményei

1938-ban a brit erők támadást indítottak Afganisztán ellen és miután bevették Gházni erődítményét, az afgán haderő nagy része megadta magát. Az angolok elüldözték Duszt Muhammad afgán emírt, helyére egy bábot, Sáh Sudzsát tették. Sokáig csak néhány keserves, szervezetlen lázadásokat indítottak a megszállók ellen, de 1941-ben egy szervezet, jól felszerelt afgán lázadással találták szembe magukat az angolok. A Kabul környékén állomásozó 4500 katona és 12 000 kisegítő, civil tábori személyzet volt jelen. Vezetője a beteges, öreg és határozatlan William Elphinstone volt, aki tiltakozásának dacára, visszahívták nyugállományából és kinevezték a haderő parancsnokának. Mivel a lázadók már a Kabult fenyegették, a britek helyzete tarthatatlanná vált.

A csata

Mielőtt visszavonultak volna az angolok tárgyalásokba kezdtek a felkelőkkel, akik kell sikerült megegyezniük a szabad elvonulásban, Akbar Hán még kísérőket is ígért (ami sosem érkezett meg). A brit menetoszlop 1842. január 6-án hagyja el Kabult és indul el Jalabadba. Már az első napon több afgán felkelő támadt az angol hadsereg lemaradt embereire, majd nem sokkal lemészárolták a teljes utóvédet is.

Két nap alatt mindössze 16 Km-et haladt az angol sereg, de több száz áldozatot szedtek az afgánok puskái. Ez után a helyzet csak tovább romlott. A keskeny 8 Km-es Khurd Kabul-hágón az afgánok elsöprő támadást indítottak az angol menetoszlop ellen és több mint 3000 embert megöltek. Az ötödik nap végére alig 450 katona és 3000 civil volt életben, de náluk az éhség és a fagy végzet legtöbbjükkel.

Csata következményei

A 16 500 emberből csak 1 érte el Jalabadot, ő volt William Brydon orvos, az egyetlen túlélő a Bengáli Hadseregből a foglyokat leszámítva. A csata hatalmas győzelem volt az afgánok számára, de újabb brit csapatok törtek be az országba és súlyos károkat okoztak Afganisztánban. Végül a háborút az afgánok győzelmével zárult ugyan, de megmaradt a két nagyhatalom, az Orosz és a Brit Birodalom között verseny egyik helyszínéül.

Források

Chris Mcnab: A legnagyobb katonai katasztrófák, Amber Book Ltd., ISBN 978-963-19-6308-3

Lásd még

@@ 22. sor: / 22. sor: @@
 ==A szemben álló erők==
 ===Afgán lázadók===
-Miután az angolok 1838-ban elfoglalták Afganisztánt, az elüldözött uralkodó, [[Duszt Muhammad]], aki több, az angolok elleni ellenállásra való kísérlet után megadta magát, fia [[Akbar Hán]] kerül az afgánok élére, aki nyílt lázadást indított az angol megszállók ellen. A csatában résztvevő afgán felkelők létszáma olyan 30 000 körüli lehetett. Jól fel voltak fegyverkezve, hosszú csövű, elöltöltős puskáik voltak, amely kiváló volt a hirtelen, meglepetésszerű, rejtekhelyről való támadáshoz.
+Az angolok 1838-ban elfoglalták Afganisztánt. Az elüldözött uralkodó [[Duszt Muhammad]] több, az angolok elleni ellenállásra való kísérlet után megadta magát. Apja elfogása után fia, [[Akbar Hán]] kerül az afgánok élére. Ő nyílt lázadást indított az angol megszállók ellen. A csatában résztvevő afgán felkelők létszáma olyan 30 000 körüli lehetett. Jól fel voltak fegyverkezve, hosszú csövű, elöltöltős puskáik voltak, amely kiváló volt a hirtelen, meglepetésszerű, rejtekhelyről való támadáshoz.
 ===A [[Brit Birodalom]]===
 Afganisztán elhelyezkedése miatt kulcs fontosságú volt a britek számára, ugyanis a Brit Birodalom és az [[Orosz Birodalom]] közti terület fontos volt, hogy szemmel tarthassák az orosz hadmozdulatokat és, hogy esetleg megelőzzék az oroszok esetleges terjeszkedési szándékát. Bár elfoglalták Afganisztánt, a britek elleni felkelés váratlan és erős volt. Kabultól nem messze lévő angol tábor is tarthatatlanná vált és a [[William Elphinstone]] vezette angol had 4500 katona és hozzájuk csatlakozott 12 000 angol menekült el együtt megpróbál elmenekülni Jalabadba, ez viszont nem sikerül.