„II. Eumenész pergamoni király” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
AsgardBot (vitalap | szerkesztései)
ZéroBot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: uk:Евмен II
68. sor: 68. sor:
[[sv:Eumenes II]]
[[sv:Eumenes II]]
[[tr:II. Eumenes]]
[[tr:II. Eumenes]]
[[uk:Евмен II]]
[[vi:Eumenes II]]
[[vi:Eumenes II]]
[[zh:歐邁尼斯二世]]
[[zh:歐邁尼斯二世]]

A lap 2011. augusztus 9., 14:15-kori változata

II. Eumenész Philadelphosz Szótér

Pergamon királya
Uralkodási ideje
Kr. e. 197 Kr. e. 160
ElődjeI. Attalosz
UtódjaII. Attalosz
Életrajzi adatok
UralkodóházAttalida dinasztia
SzületettKr. e. 221
ElhunytKr. e. 160
ÉdesapjaI. Attalosz
ÉdesanyjaAppolonisz
Testvére(i)
HázastársaStratonice of Pergamon
GyermekeiIII. Attalosz
Arisztonikosz
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Eumenész Philadelphosz Szótér témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség


II. Eumenész Philadelphosz Szótér (Kr. e. 221 - Kr. e. 160) pergamoni király Kr. e. 197 és Kr. e. 160 között.

I. Attalosz királyt, édesapját követte a trónon. Hűséges szövetségese volt a rómaiaknak előbb Spárta királya, az etóliaiak, majd Nagy Antiochius szíriai király elleni háborújukban. Hűségéért Szíria területeinek jelentős részét Pergamonhoz csatolták, ezzel Eumenész az egyik legjelentősebb uralkodó lett a Földközi-tenger partvidékén. Később Prusziász király háborúzott vele, akit az elmenekült pun fejedelem, Hannibál is támogatott. Ebben a háborúban azonban Róma gyorsan Eumenész mellé állt, majd egy későbbi, Pharnakosz király elleni háborúban is jelentősen támogatta. Később a rómaiakkal való kapcsolata sokat romlott, amikor a rhodosziakkal került összetűzésbe, mert nem akarták, hogy Eumenésznek túlságosan nagy hatalom legyen a kezében. Szerencsére ismét barátira fordult ez a viszony, amikor Kr. e. 172-ben Perszeusz makedón király Róma ellen irányuló terveit ismertette a köztársasággal. A makedón háborúban is Róma pártján állt, amikor azonban a hőn áhított makedóniai területeket meghódítania nem sikerült, megcsappant a háborús lelkesedése, sőt, még Perszeusszal is alkut kötött. A háború után odáig romlott Eumenész Rómával való kapcsolata, hogy csatára is kerülhetett volna sor, ez azonban Eumenész halála miatt elmaradt Pergamon nagy szerencséjére. Nagyra nőtt birodalmát fiára szerette volna hagyni, de ő még kiskorú volt, így Eumenészt öccse, II. Attalosz követte a trónon.

A pergamoni Zeusz oltár a berlini Pergamonmuseum-ban

Eumenész bőkezűen támogatta a művészeteket és a tudományokat, sőt magukat a művészeket és a tudósokat is. Rengeteg tudóst és költőt hívott meg palotájába, és ő alapította a híres Pergamoni Könyvtárt is. Így akart versenybe szállni Egyiptommal, mert akkoriban a papirusz egyeduralma jellemezte az írásbeliséget, és kifejlesztették a városról elnevezett pergament. További jelentős műve Eumenésznek, hogy befejeztette az apja által megkezdett pergamoni Zeusz oltárt, ami az ókori világ hét csodájának egyike volt.

pénzérme II. Eumenész arcképével

Családja

Feleségül vette IV. Ariaratész kappadókiai király leányát, Sztratoniké hercegnőt, egyetlen gyermekükről lehet tudni: III. Attalosz későbbi király. Később született egy ismeretlen nőtől egy törvénytelen fia is: Arisztonikosz.

Forrás

  • Révai Nagy Lexikona