Rakovszky István (politikus)

Rakovszky István (1858–1931)

Nagyrákói és nagyselmeci id. Rakovszky István (Bécs, Alsó-Ausztria, 1858. június 16. – Nagyselmec, 1931. augusztus 12.) földbirtokos, politikus.

Élete

Pozsonyban végezte a középiskolát, majd a jogakadémiát. Katonnának állt, ám betegség miatt le kellett szerelnie, s Velencébe ment gyógyíttani magát. Miután hazaérkezett, gazdálkodással foglalkozott nagyselmeci (Liptó vm.) birtokán, egyuttal a vármegyei ellenzékhez is csatlakozott. Az egyházpolitikai küzdelmek idején megalapított a Néppártot, ennek programjával 1896-ban országgyűlési képviselő, valamint a delegáció néppárti tagja lett. 1899. február 26-án aláírta pártja nevében a megegyezést, melyet Széll Kálmán miniszterelnökkel kötött. 1901-től 1918-ig a csornai kerülte országgyűlési képviselője volt, 1903-tól pedig a Néppárt alelnöki tisztjét töltötte be, és a szövetkezett ellenzék vezérlő bizottságának is tagja volt. 1905-től 1909 szeptemberében bekövetkezett lemondásáig a képviselőház alelnöke volt. Rakovszky volt az elnöke az 1906. február 19-iki ülésen, mely indítványára felbontatlanul küldte vissza a föloszlató királyi kéziratot Nyíry Sándor királyi biztos részére. 1907-ben valóságos belső titkos tanácsossá nevezték ki, 1909 szeptemberének végén alelnöki tisztségéről lemondott. 1916-ban a király előttt szerepelt, mint az ellenzéki pártok egyik bizalmija, a hősök választójogának megadását indítványozta. 1918-ban a magyar kormánynak volt megbízottja a D-i hadsereg főparancsnokságán. Szeptemberben, az összeomlást követően hangot adott királyhűségénak, majd visszavonult a politikától. 1919-ben a kommün ideje alatt elfogták és megsemmisítették az iratait. 1920-ban Veszprémben a Ker. Nemzeti Egyesülés programjával lett nemzgyűlési képviselő, majd a nemzergyűlés alelnöke, mely posztról 1921 júliusában lemondott a kisgazdapárt bizalmatlansága okán. Elnöksége utolsó napján sértő levelet írt számára Prónay Pál alezredes, ezért Prónayt 10 napi szobafogságra ítélte a felettese. 1921. szeptember 25-én ellenzékiségén felháborodott Kövér Ibrahim György v. főhadnagy, és többször is rálőtt a Ház egyik karzatáról, ám nem sebesítette meg őt. IV. Károly király október 10-én repülővel érkezett Magyarországra, Rakovszky ekkor csatlakozott hozzá, s a király miniszterelnökké nevezte ki. Október 25-én, Tatán a puccsot leverő csapatok elfogták IV. Károllyal együtt, s felségsértés vádjával 1922. január 4-éig őrizték a pestvidéki törvényszék fogházában. Miután kiszabadult, szembefordult a kormánnyal, elsősorban Tomcsányi igazságügyminiszter, Vass kultuszminiszter és nagyatádi Szabó István ellen intézett támadást. Tomcsányival párbajozott. 1922. január 15-én belépett a legitimista Keresztény Nemzeti Földmíves és Polgári Pártba, ezen párt programjával lett 1922-től 1927-ig a szécsényi kerületi nemzetgyűlés képviselője.

Cikkei: Alkotmány (1896:63. sz. A néppárt és a nemzetiségek; 86. sz. Vissza a praktikus kereszténységhez; 107. sz. A liberalizmus bukása Bécsben; 89. sz. Van e szükség ezentúl is néppártra? 1901:12. sz. Szekularizáció; 250. sz. Erzsébet főhercegnő eljegyzése jogi szempontból), Zichy Nándor emlékkönyv. 1829-1929. (Bp., 1929: A Néppárt pol-ja).

1899. október 1-jétől 1901. december 6-ig a Néppárt c. képes hetilap felelős szerkesztője volt, 1904-ig szerkesztője is, 1905-től 1906-ig pedig ugyanott főszerkesztő; 1910. január 1-jétől 1911. december 30-ig a Népújság vasárnapi képeslap főszerkesztőjeként dolgozott.

Munkái

• A Rába-szabályozásra vonatkozó törv-javaslat ált. tárgyalásánál tartott beszéde. Bp., (1904)
• Nyílt levél a csornai választóker. t. választóihoz. Uo., 1906.
• Geschichtliches über Pressburg. Pozsony, é.n.
• A szt margitszigeti prem. tp. Bp., 1932. (németül is)

Források

• Magyar katolikus lexikon