„Poétika (Arisztotelész)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
AsgardBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: a(z) es:Poética (Aristóteles) kiemelt szócikk
13. sor: 13. sor:
[[Kategória:Irodalmi műfajok]]
[[Kategória:Irodalmi műfajok]]
[[Kategória:Irodalomelmélet]]
[[Kategória:Irodalomelmélet]]
{{Link FA|es}}


[[en:Poetics (Aristotle)]]
[[ca:Poètica (Aristòtil)]]
[[ca:Poètica (Aristòtil)]]
[[cs:Poetika (Aristotelés)]]
[[cs:Poetika (Aristotelés)]]
[[de: Poetik (Aristoteles)]]
[[de:Poetik (Aristoteles)]]
[[en:Poetics (Aristotle)]]
[[es:Poética (Aristóteles)]]
[[es:Poética (Aristóteles)]]
[[fi:Runousoppi]]
[[fi:Runousoppi]]

A lap 2011. július 31., 03:38-kori változata

A Poétika (ógörögül ποιητική [τέχνη] poietike techne - az alkotó, költői művészet) Arisztotelésztől származik és valószínűleg Kr.e. 335-ben keletkezhetett, eredetileg vázlat volt Arisztotelész előadásaihoz (ún. Pramatia), amely a költészettel és a műfajokkal foglalkozik.

Arisztotelész három nagy csoportra osztotta a tudományokat (elméleti, gyakorlati és költői); a Poétika maga a költői tudomány egy részével fogalalkozik, azaz a teremtő emberi tudással, a mű mind leíró (deskriptív) mind előíró (preskriptív) elemeket tartalmaz. Az arisztotelészi Poétika tárgykörébe tartoznak azon művészetek (téchnai), amelyek utánzóak (mimetikusak) ill. bemutatóak/ábrázolóak: epika, tragédia, komédia, diturambosz-költészet, de a tánc és zene is. A műben megutatkozik azonban, hogy Arisztotelész majdnem kizárólag csak a szorosabb értelemben vett költészettel foglalkozik, tehát olyan ábrázoló müvészetekkel, amelynek médiuma a nyelv.

Arisztotelész Poétikája összefüggésben áll a retorika című művével, mivel mindkét írás a nyelvvel és a kommunikációval foglalkozik, valamint a politika című művével, mivel a költészetnek és a beszédművészetnek a görög poliszokban központi társadalmi feladati voltak.

Forrás

  • Aristoteles: Poetik. Übersetzung und Kommentar von Arbogast Schmitt. Akademie-Verlag, Berlin. ISBN 978-3-05-004430-9. – Neueste Übersetzung mit eingehendem Kommentar