„Moór János” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Megmaradt. Köszönet CsGábornak.
életútja, családja, stb.
1. sor: 1. sor:
'''Moór János''' ([[Gödöllő]], [[1897]] – [[1981]]) iparos, feltaláló.
'''Moór János''' ([[Gödöllő]], [[1897]] – [[1981]]) géplakatos, kisiparos, feltaláló.


== Életútja ==
Lakása és műhelye a [[gödöllő]]i Kossuth Lajos utca 1. szám alatt állt. 1933 októberében kútszivattyút szabadalmaztatott, melyet később „Moór-J Gödöllő” jelzéssel gyártott. A szívó-nyomó rendszerű öntöttvas kút egyik példányát 2002-ben egykori háza előtt állították ki.

A négy elemi elvégzése után vízhordóként dolgozott, majd géplakatosnak tanult. Az első világháborúban, 1918 nyarán a Piave melletti frontra vezényelték, majd hazatérve Gödöllőn, Vácon és Kecskeméten szolgált fegyvermesterként, majd őrmesterként, végül századparancsnok-helyettesként.

Lakása és műhelye a [[gödöllő]]i Kossuth Lajos utca 1. szám alatt állt. 1933 októberében kútszivattyút szabadalmaztatott, melyet később „Moór-J Gödöllő” jelzéssel gyártott. A találmányt népegészségügyi jelentősége miatt felkarolta az [[Országos Közegészségügyi Intézet]], a korábbi nyitott kutakat a zárt rendszerű, higiénikus Moór-kútra cserélték. Országszerte, összesen mintegy {{szám|4000|Moór-kutat}} helyeztek üzembe.

1945 után államosították, majd felszámolták gépműhelyét, helyére a járási pártbizottság költözött. Moór ezt követően ipari szövetkezetben dolgozott, majd kisiparos lett. 1956 után disszidált.

== Családja ==

Apja Moór Mihály, anyja Prém Erzsébet. Hatan voltak testvérek. Első feleségével, Prill Ilonával, 1921. május 7-én kötött házasságot. 1945 után újra nősült, második házasságából 4 fia és egy lánya született.

== Emlékezete ==

A szívó-nyomó rendszerű öntöttvas kút egyik példányát 2002. június 21-én egykori háza előtt állították ki, az egykori gépműhely helyén álló épület falán emléktáblát helyeztek el.


== Források ==
== Források ==
* Hajagos Éva: ''Ipartörténeti kutatások Moór János életéből'', In: a Természet Világa melléklete, Diákpályázat [A XV. Természet–Tudomány Diákpályázat cikkei], 137. évf. 10. sz. [2006. október], CLIV–CLV. oldal
* ''„Kútszivattyú”'', ügyszám: M-10121, lajstromszám: 110357, [http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala – Elektronikus kutatás]
* ''„Kútszivattyú”'', ügyszám: M-10121, lajstromszám: 110357, [http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala – Elektronikus kutatás]
* [http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=-12414 ''Öntöttvas közkút''], műemlékem.hu (2011. július 11.)
* [http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=-12414 ''Öntöttvas közkút''], műemlékem.hu (2011. július 11.)
* [http://onkormanyzat.mti.hu/hir/6687/podmaniczky-dijat_kapott_fulop_istvan_a_godolloi_varosvedo_egyesulet_elnoke ''Podmaniczky-díjat kapott Fülöp István, a Gödöllői Városvédő Egyesület elnöke''], Gödöllő Város Önkormányzata – MTI, 2010. augusztus 24.
* [http://onkormanyzat.mti.hu/hir/6687/podmaniczky-dijat_kapott_fulop_istvan_a_godolloi_varosvedo_egyesulet_elnoke ''Podmaniczky-díjat kapott Fülöp István, a Gödöllői Városvédő Egyesület elnöke''], Gödöllő Város Önkormányzata – MTI, 2010. augusztus 24.

==További információk==
* Hajagos Éva: ''Ipartörténeti kutatások Moór János életéből'', In: Természet Világa, A XV. Természet–Tudomány Diákpályázat cikkei, 137. évf. 10. sz. [2006. október]

{{csonk-életrajz}}


<!--
<!--
20. sor: 30. sor:
a vilag egyik legtokeletessebb legjobb ontottvas kerekes kutszivattyu szabadalma ,es gyartmanyanak attyja .tobb ezer darab kerult szerte magyarorszagon szerelve ,a kozegeszsegugyi hivatal . kOAl, es privat megrendelok reszere. nemelyik meg ma is mukodik . 1996 ban magyar ipari muemlekke nyilvanittatott. hajdanni alamositott haza elott lathato moorj Godollo felirattal. az allamositott korszeru egyik legjobban felszerelt gepmuhelye mar nem al a helyen gepeit felszereleset is megsemmisitettek az akkori evtarsak . az 50 es 60 as evekben az ocskavas telepen talahatoka valtak . halakent munkassagaert . Moor Janos kesobbiekben . a pro urbe kituntetessel is dicsekedhetett , kivallo munkassaga es emberisege tiszeletere. Moor Janos 1981 ben elhunyt az elok alkotok sorabol. isten nyugtassa oltalmazza.
a vilag egyik legtokeletessebb legjobb ontottvas kerekes kutszivattyu szabadalma ,es gyartmanyanak attyja .tobb ezer darab kerult szerte magyarorszagon szerelve ,a kozegeszsegugyi hivatal . kOAl, es privat megrendelok reszere. nemelyik meg ma is mukodik . 1996 ban magyar ipari muemlekke nyilvanittatott. hajdanni alamositott haza elott lathato moorj Godollo felirattal. az allamositott korszeru egyik legjobban felszerelt gepmuhelye mar nem al a helyen gepeit felszereleset is megsemmisitettek az akkori evtarsak . az 50 es 60 as evekben az ocskavas telepen talahatoka valtak . halakent munkassagaert . Moor Janos kesobbiekben . a pro urbe kituntetessel is dicsekedhetett , kivallo munkassaga es emberisege tiszeletere. Moor Janos 1981 ben elhunyt az elok alkotok sorabol. isten nyugtassa oltalmazza.
-->
-->

[[Kategória:Magyar szakmunkások]]
[[Kategória:Magyar feltalálók]]

A lap 2011. július 16., 18:34-kori változata

Moór János (Gödöllő, 18971981) géplakatos, kisiparos, feltaláló.

Életútja

A négy elemi elvégzése után vízhordóként dolgozott, majd géplakatosnak tanult. Az első világháborúban, 1918 nyarán a Piave melletti frontra vezényelték, majd hazatérve Gödöllőn, Vácon és Kecskeméten szolgált fegyvermesterként, majd őrmesterként, végül századparancsnok-helyettesként.

Lakása és műhelye a gödöllői Kossuth Lajos utca 1. szám alatt állt. 1933 októberében kútszivattyút szabadalmaztatott, melyet később „Moór-J Gödöllő” jelzéssel gyártott. A találmányt népegészségügyi jelentősége miatt felkarolta az Országos Közegészségügyi Intézet, a korábbi nyitott kutakat a zárt rendszerű, higiénikus Moór-kútra cserélték. Országszerte, összesen mintegy 4000 Moór-kutat helyeztek üzembe.

1945 után államosították, majd felszámolták gépműhelyét, helyére a járási pártbizottság költözött. Moór ezt követően ipari szövetkezetben dolgozott, majd kisiparos lett. 1956 után disszidált.

Családja

Apja Moór Mihály, anyja Prém Erzsébet. Hatan voltak testvérek. Első feleségével, Prill Ilonával, 1921. május 7-én kötött házasságot. 1945 után újra nősült, második házasságából 4 fia és egy lánya született.

Emlékezete

A szívó-nyomó rendszerű öntöttvas kút egyik példányát 2002. június 21-én egykori háza előtt állították ki, az egykori gépműhely helyén álló épület falán emléktáblát helyeztek el.

Források