„Vegyipar” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat]

[nem ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2024. szeptember 13., 13:44-kori változata

A vegyipar a vegyi anyagokat fejlesztő és gyártó vállalatokat foglalja magába. Az egyik leggyorsabban fejlődő ipari ágazat, napjainkra a legfontosabb háttériparok egyikévé vált. Termékei nélkülözhetetlenek a legtöbb modern iparágban, illetve a közvetlen fogyasztás szinte valamennyi területén (gyógyszerek, növényvédő szerek, műtrágyák, kozmetikumok, tisztító- és mosószerek stb.) Részben a természetben található anyagok átalakításával foglalkozik, más részben új anyagok (műanyagok, műszálak) előállításával. A technológia fejlődése állandóan új tulajdonságú anyagokat igényel, melyek megtalálása a vegyipar feladata. Ennek az iparágnak kell kidolgozni azokat a módszereket, technológiai eljárásokat, amelyekkel az új anyagokat gazdaságosan, ipari méretekben lehet előállítani.^[1] Különféle szakemberek vesznek részt a vegyiparban, köztük vegyészmérnökök, vegyészek és labortechnikusok.

A vegyipar legtöbb ága rendkívül kutatás- és fejlesztésigényes. Az ágazat egyik nagy kihívása a fejlett országokban, ahol a fejlesztés koncentrálódik az, hogy a kutatási költségek nagy mértékben nőttek.

A vegyipari gyártás során a vállalatok kötelesek az adott előírásoknak megfelelni, ezek a szabályok nemcsak a gyártott termékek tulajdonságaira vonatkozhatnak, hanem a gyártási technológiára, a termelési folyamat bármely szakaszában használt eszközre, a berendezések alkatrészeire is. Ilyen szabvány például az egyik európai szabványosító szervezet (CEN) által hozott EN-szabványok sora.^[2] Ennek keretein belül meghatározták a vegyipari termelési folyamatban elfogadott anyagok tulajdonságait, összetételét. Erre példa a 1.4000^[3], 16Mo3^[4] vagy a P265GH^[5] anyagminőségű acélok is.

Ágazatok

A vegyipar ágazatai:

Gyógyszeripar.
Petrolkémia. Műanyagokat és gyantát állít elő. A 20. század elején a műanyagok még természetes anyagokból (kaucsuk, cellulóz) készültek. Az 1930-as évektől szénből, majd az '50-es évektől szénhidrogénekből állítanak elő mesterséges szintetikus anyagokat. A műanyagok használata nagyon elterjedt. A fejlett országokban a tömegigényeket kielégítő gyártásfejlesztést a speciális igényeket képviselő termékek váltják fel.
Energetikai ágazatok (kőolaj-feldolgozás, kokszgyártás). A minőségjavításra és a környezetvédelemre törekednek.
Műgumigyártás. Mára sokkal fontosabb lett a szintetikus gumi gyártása, mivel kopásállóbb a nyersguminál.
Műszálgyártás a textilipar számára.
Műtrágyák, növényvédő szerek és gyomirtószerek a mezőgazdaság számára.

Magyarország legnagyobb vegyipari vállalatai

Megszűnt üzemek

Magyar Petróleumipar Rt. Kén utcai finomítója, Budapest, Kén utca 8.
Hungária Műtrágya-, Kénsav- és Vegyi Ipari Rt., Budapest, Kén utca 5.
Hungária Vegyiművek, Budapest, Illatos út 19–23.
Első Pesti Spódium- és Enyvgyár Rt., Budapest, Csont utca
Flóra Gyertyagyár, Budapest, Soroksári út 33.

Jegyzetek

↑ Kleininger Tamás
↑ A szabványügyi szervezetek és a szabványok jelei. (Hozzáférés: 2024. szeptember 13.)
↑ 1.4000 ferrites rozsdamentes acél. (Hozzáférés: 2024. szeptember 13.)
↑ 16Mo3 minőségű ötvözött kazáncső. (Hozzáférés: 2024. szeptember 13.)
↑ P265GH anyagminőség. (Hozzáférés: 2024. szeptember 13.)

Források

Kleininger Tamás: Földrajz, Konsept-H Kiadó, 1997.

[1] Kleininger Tamás

[2] A szabványügyi szervezetek és a szabványok jelei. (Hozzáférés: 2024. szeptember 13.)

[3] 1.4000 ferrites rozsdamentes acél. (Hozzáférés: 2024. szeptember 13.)

[4] 16Mo3 minőségű ötvözött kazáncső. (Hozzáférés: 2024. szeptember 13.)

[5] P265GH anyagminőség. (Hozzáférés: 2024. szeptember 13.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

@@ 3. sor: / 3. sor: @@
 [[Fájl:Magyarország legnagyobb vegyipara a Tiszai Vegyi Kombinát (MOL Petrolkémia Zrt.), Tiszaújvárosban.jpg|bélyegkép|Magyarország legnagyobb vegyipari vállalata a [[MOL Petrolkémia Zrt.|Tiszai Vegyi Kombinát (MOL Petrolkémia Zrt.)]], Tiszaújvárosban]]
 A vegyipar legtöbb ága rendkívül [[kutatás-fejlesztés|kutatás- és fejlesztésigényes]]. Az ágazat egyik nagy kihívása a fejlett országokban, ahol a fejlesztés koncentrálódik az, hogy a kutatási költségek nagy mértékben nőttek.
+A vegyipari gyártás során a vállalatok kötelesek az adott előírásoknak megfelelni, ezek a szabályok nemcsak a gyártott termékek tulajdonságaira vonatkozhatnak, hanem a gyártási technológiára, a termelési folyamat bármely szakaszában használt eszközre, a berendezések alkatrészeire is. Ilyen szabvány például az egyik európai szabványosító szervezet (CEN) által hozott EN-szabványok sora.<ref>{{Cite web |url=https://www.villanylap.hu/lapszamok/2005/aprilis/295-a-szabvanyugyi-szervezetek-es-a-szabvanyok-jelei |title=A szabványügyi szervezetek és a szabványok jelei |accessdate=2024-09-13}}</ref> Ennek keretein belül meghatározták a vegyipari termelési folyamatban elfogadott anyagok tulajdonságait, összetételét. Erre példa a 1.4000<ref>{{Cite web |url=https://www.metal-special.com/1-4000-ferrites-rozsdamentes-acel/ |title=1.4000 ferrites rozsdamentes acél |accessdate=2024-09-13}}</ref>, 16Mo3<ref>{{Cite web |url=https://www.metal-special.com/16mo3-minosegu-otvozott-kazancso/ |title=16Mo3 minőségű ötvözött kazáncső |accessdate=2024-09-13}}</ref> vagy a P265GH<ref>{{Cite web |url=https://www.metal-special.com/p265gh-anyagminoseg/ |title=P265GH anyagminőség |accessdate=2024-09-13}}</ref> anyagminőségű acélok is.
 == Ágazatok ==