„Dézsi Lajos” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Dézsi Lajos önéletrajza alapján a születési dátum kijavítva. |
a Wikidatában már szereplő adatok kitörlése az infoboxból |
||
5. sor: | 5. sor: | ||
|képaláírás= Arcképe ''[[Pintér Jenő magyar irodalomtörténete – képes kiadás]] c. műből (1928) |
|képaláírás= Arcképe ''[[Pintér Jenő magyar irodalomtörténete – képes kiadás]] c. műből (1928) |
||
|születési név=Dézsi Lajos |
|születési név=Dézsi Lajos |
||
|születési dátum=[[1868]]. [[augusztus 22.]]<ref>[http://misc.bibl.u-szeged.hu/60306/1/dezsi_lajos_eletrajz.pdf Dézsi Lajos életrajz.pdf]. Misc.bibl.u-szeged.hu</ref> |
|||
|születési hely=[[Debrecen]] |
|||
|halál helye=[[Budapest]] |
|||
|halál dátuma= [[1932]]. [[szeptember 17.]]<ref name="MÉL" /> {{életkor-holt|1868|08|23|1932|09|17}} |
|halál dátuma= [[1932]]. [[szeptember 17.]]<ref name="MÉL" /> {{életkor-holt|1868|08|23|1932|09|17}} |
||
|nemzetiség=magyar |
|nemzetiség=magyar |
||
|házastárs= |
|||
|szakma= |
|||
|művésznév= |
|||
|becenév= |
|||
|munkái= [[Szenczi Molnár Albert]] (1897)<br>[[Tinódi Lantos Sebestyén|Tinódi Sebestyén]] (1912) |
|munkái= [[Szenczi Molnár Albert]] (1897)<br>[[Tinódi Lantos Sebestyén|Tinódi Sebestyén]] (1912) |
||
|kitüntetései= [[Magyar Tudományos Akadémia|MTA]]-tag |
|kitüntetései= [[Magyar Tudományos Akadémia|MTA]]-tag |
||
|hivatalos oldala= |
|||
|blog= |
|||
|IMDb= |
|||
}} |
}} |
||
A lap 2021. október 9., 22:00-kori változata
Dézsi Lajos | |
Arcképe Pintér Jenő magyar irodalomtörténete – képes kiadás c. műből (1928) | |
Született | Dézsi Lajos 1868. augusztus 22.[1][2] Debrecen |
Elhunyt | 1932. szeptember 17.[3] (64 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása |
|
Iskolái |
|
Kitüntetései | MTA-tag |
A Wikimédia Commons tartalmaz Dézsi Lajos témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Dézsi Lajos (Debrecen, 1868. augusztus 22. – Budapest, 1932. szeptember 17.)[3] magyar irodalomtörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja (1923). Kutatási területe a 16–17. századi magyar irodalom volt.
Életpályája
Felsőfokú tanulmányokat a debreceni református teológián folytatott, ott végzett 1890-ben, majd a berlini és a budapesti egyetemen is folytatott tanulmányokat (1892–1894). Egyetemi doktorátust nyert a pesti egyetemen Bogáti Fazekas Miklósról írt tanulmányával, majd 1902-ben magántanárrá habilitálták szintén a budapesti egyetemen Magyar irodalomtörténet tárgykörből. 1906-ban egyetemi tanári kinevezést kapott a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemre. Ott tanított, ameddig lehetett, de a vesztes első világháború után a kolozsvári egyetem Budapestre, majd Szegedre menekült, az egyetemmel együtt a tanári kar is. Dézsi Lajos 1921-től haláláig a Magyar Irodalomtörténeti, 1929-től az I. sz. Magyar Irodalomtörténeti Tanszéket[4] vezette a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen. Mellette felelős egyetemi tisztségeket töltött be, 1922–1923-ban a Bölcsészettudományi Kar dékánjaként, 1928–1929-ben a szegedi egyetem rektoraként működött.
1906-ban az MTA levelező, 1923-ban rendes tagjai sorába választották be. Jelentős szerkesztői tevékenységet folytatott, a Magyar Történeti Életrajzokat, a Magyar Irodalomtörténeti Értekezéseket és a Világirodalmi lexikont (1930–1932) szerkesztette. Számos szakmai társaságban is tevékenykedett, választmányi tag volt a Magyar Irodalomtörténeti Társaságban, a Magyar Történelmi Társulatban, a Dugonics Társaságban, tagja volt a Magyar Nyelvtudományi Társaságnak, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaságnak.
Budapesten szívinfarktusban érte a halál, de szegedi lakosként a szegedi Református temetőben nyugszik.[5]
Magyar irodalomtörténeti oktatás a szegedi egyetemen a XX. században
A régi magyar irodalomtörténet oktatásának túlsúlya majdnem az 1990-es évekig meghatározó volt a szegedi egyetemen, s ez Dézsitől indult el. Dézsi kitűnően lerakta a magyar irodalomtörténet oktatásának alapjait, nem az ő hibája, hogy a következő nemzedékek ezt nem tudták meghaladni, s csak mindig toporogtak körötte. A közeli múlt vagy a kortárs irodalom megismerésének eszközeit Sík Sándortól is csak részben (Gárdonyi, Ady, az antiszemita Prohászka Ottokár) kapták meg a hallgatók. A hallgatók, akik vágytak a XX. század és a kortárs irodalom megismerésére, nem kapták azt meg a középiskolában, arra már "nem volt idő", sok helyütt még József Attilára is alig. A közeli múlt és a kortárs irodalom megismerésére vágyó hallgató bejőve az egyetem magyar szakjára régi idők művelődéstörténeti anyagát meg egyre több nyelvészeti stúdiumot kapott, a közeli múlt és a kortárs irodalom megismeréséhez fogódzót csak Ilia Mihálytól kaphatott, ő azonban egymagában nem tudta ellensúlyozni a régi magyar irodalomtörténeti, s a nyelvészeti stúdiumok túlsúlyát.[6]A szemléleti sokszínűséghez inkább a különböző nyelvek irodalmának megismerése, a világirodalom oktatása járult hozzá, főleg az 1990-es évektől az összehasonlító irodalomtudományi tanszékként egzisztáló komparatisztikai tanszék, melyen népszerűsítették a kortárs irodalmat és elemezték a kortárs írók műveit, persze szoros együttműködésben a nyelvi és a magyar irodalomtörténeti tanszékekkel, oktatói személyzetük is gyakran átfedést mutatott.
Művei (válogatás)
- Bogáti Fazekas Miklós élete és költői működése. Magyar Könyvszemle, 1895.
- Szenczi Molnár Albert. Budapest, 1897. 243 p. 4 t. Online
- Magyar író és könyvnyomtató a XVII. században. Budapest, 1899. 332 p. 6 t. Online
- Az irodalomtörténet módszerei. Budapest, 1903. VIII, 108 p.
- A magyar irodalomtörténeti kutatás feladatairól. Budapest, 1904. 23 p.
- Adatok a mértékes verselés történetéhez. Budapest, 1904. 11 p.
- Balassa és Rimay Istenes énekeinek bibliographiája. Budapest, 1905. 104 p.
- Adalékok a magyarországi nyomtatványok bibliographiájához. Budapest, 1906. 27 p.
- Tinódi széphistóriája Jasonról. Akadémiai Értesítő, 1907.
- Arany János irodalomtörténete. Egyetemes Philológiai Közlöny, 1908.
- Tinódi Sebestyén. Budapest, 1912. 229 p. 11 t. [1]
- Báró Jósika Miklós. 1794-1865. Budapest, 1916. 451 p. 7 t. Online
- Erdélyi arcképek és képek. Kolozsvár, 1926. 115 p.
- Verses görög regények és regék a régi magyar irodalomban. Szeged, 1926. 23 p.
- Magyar történeti tárgyú szépirodalom, Budapest, 1927 (A Magyar Történettudomány Kézikönyve)
- Magyar irodalmi hatás Shakespeare költészetében. Irodalomtörténet, 1929.
- XVI. századbeli magyar költők művei, 1566-1577. Budapest, 1930. Online
Jegyzetek
- ↑ Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2021. október 9.)
- ↑ Dézsi Lajos: Dézsi Lajos önéletrajzai (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2021. október 9.)
- ↑ a b Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- ↑ 1929-ben létesítették a II. sz. Magyar Irodalomtörténeti Tanszéket, amelyet a katolikus Sík Sándor vezetett.
- ↑ Szeged, Református temető: D/2-1-5 lásd Tóth Tamás: Csongrád megye temetőiben nyugvó jeles személyek adattára. Szeged, 2008. 24. p. ISBN 978-963-06-5260-5
- ↑ Ilia Mihály-Keserű Bálint: Magyar irodalomtörténet. In A Szegedi Tudományegyetem múltja és jelene : 1921-1998. Szeged : Mészáros Rezső, 1999. 164-172. p.
Források
- Szegedi egyetemi almanach : 1921-1995. I. köt. (1996). Szeged, Mészáros Rezső. Dézsi Lajos lásd 106-107. p. ISBN 963-482-037-9
További információk
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés I. (A–F). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1981.
- Klukovitsné Paróczy Katalin – Rácz Béláné – Iványi Szabó Éva: Dézsi Lajos szakirodalmi munkássága. Szeged, 1993
- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994.
- Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8
- Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. Budapest: Studium. 1926.
- Magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963–1965.
- Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7
- Révai nagy lexikona. Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1911–1935.
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
Szakirodalom
- Karácsonyi Béla: Dézsi Lajos kézirathagyatéka. Régi könyvek és kézirataink katalógusai, Hungaria, Szeged, 1989
- Magyar Történeti Életrajzok, Báró Jósika Miklós, MEK
- Dézsi Lajos: Szenczi Molnár Albert, MEK
- Dézsi Lajos: Tinódi Sebestyén, MEK
- http://real.mtak.hu/32975/1/Monok_Dezsi_Lajos_szakirod_1993.pdf